Jelen cikkünk keretében részletesen ismertetésre kerülnek a hatályos vezetői feladatellátásra vonatkozó szabályok.
2011. január 1-jétől ismételten módosításra kerültek a magasabb vezető, illetőleg a vezetői feladatellátására vonatkozó szabályok. Ezen időponttól kezdődően megszűnik a kinevezett vezetői munkakör, illetve a vezetői megbízások csak határozott időtartamra adhatóak. A jogalkotó a vezetőkre vonatkozó Közalkalmazotti törvényt ennek szellemében módosította azzal, hogy átmeneti szabályokat is megfogalmazott a kinevezett vezető, illetőleg a határozatlan időre szóló vezetői megbízás vonatkozásában.
Vezetői és magasabb vezetői beosztás
2011. január 1-jétől a hatályos közalkalmazotti törvény módosítása (2010. CLXXV. törvény) eredményeképpen magasabb vezetői, illetőleg vezetői beosztásra történő megbízással lehet vezetői, magasabb vezetői feladatokat ellátni, így ezen időponttól megszűnt a kinevezett közalkalmazotti vezetői munkakör. Ez pedig azt jelenti, hogy aki magasabb vezetői vagy vezetői feladat ellátására kap megbízást, ezen feladatait a közalkalmazotti kinevezési munkaköre szerinti feladatellátás mellett kell ellátnia. Azaz, a magasabb vezetői, illetőleg vezetői beosztás mellett az érintettnek közalkalmazotti jogviszonnyal kell rendelkeznie, és el kell látnia a közalkalmazotti kinevezésben szereplő munkakörében adódó feladatokat.
A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízásnál kötelező az írásbeli forma és a megbízást az érintettnek el kell fogadni, és az elfogadásról is írásban kell nyilatkoznia. Azaz, nem elegendő csupán az írásos megbízás átadása, hanem a megbízásban foglaltak tudomásul vételét az érintett személlyel alá kell íratni.
A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás tekintetében született egy tiltó és egy korlátozó szabály. A tiltó szabály azt jelenti, hogy a gyakornoki időtartam alatt nem lehet vezetői megbízást adni, illetőleg főszabály szerint magasabb vezetői megbízást csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott számára adható, amely alól nem adható mentesítés ágazatunkban.
Határozott időre szóló magasabb vezetői és vezetői feladat
A Közalkalmazotti törvény 2011. január 1-jétől kizárólag határozott időre szóló magasabb vezetői, vezetői megbízások adását engedélyezi, amelynek időtartama legfeljebb öt évig terjedő időszakra szólhat. Azaz, megszűnt a határozatlan időre szóló magasabb vezetői, vezetői megbízás.
A 2011. január 1-je után meghirdetett magasabb vezetői, illetve vezetői beosztások esetében a megbízást adónak kell döntenie abban a kérdésben, hogy milyen időtartamra fogja a vezetői, magasabb vezetői megbízás időtartamát meghatározni, ugyanis az öt éves időtartam, mint felső limit került meghatározásra, ennél alacsonyabb mértékű, határozott időre szóló vezetői megbízás is adható.
Felvetődik a kérdés, hogy ha a magasabb vezetői, illetőleg a vezetői megbízás kizárólag határozott időtartamra adható, akkor lehetőség van-e arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony is ehhez az időtartamhoz igazodva határozott időtartamú legyen. Álláspontom szerint, csak akkor van lehetőség határozott időtartamú közalkalmazotti kinevezésre, ha annak a törvényben előírt feltételei fennállnak. Azaz, a magasabb vezetői, illetőleg a vezető beosztású személy olyan közalkalmazotti feladatot látna el, amely átmeneti feladat, illetőleg valakinek a helyettesítésére vennék fel. Ilyen esetben azonban indokolt a vezetői, magasabb vezetői megbízás és a határozott időre szóló közalkalmazotti kinevezés időtartamát azonos mértékben megállapítani. Például, ha egy osztályvezető fizetés nélküli szabadságon van, akkor a fizetés nélküli szabadság időtartamára lehetőség van határozott időre szóló közalkalmazotti munkakörre vonatkozó kinevezést létesíteni azzal, aki a vezetői feladat ellátására határozott időre szóló vezetői megbízást kap.
Ha azonban a kinevezés tekintetében nem áll fenn a határozott időre szóló jogviszony létesítésének a feltétele, akkor véleményem szerint kizárólag határozatlan időre szóló közalkalmazotti kinevezés adható. A magasabb vezetői vagy vezetői beosztásra vonatkozó pályáztatás esetében célszerű utalni arra, hogy a vezetői, magasabb vezetői beosztás milyen időtartamra kerül betöltésre, illetőleg ehhez kapcsoltan milyen közalkalmazotti jogviszony részesítésére kerül sor. Azaz, meg kell jelölni a közalkalmazotti munkakört, és annak a határozott vagy határozatlan időtartamú voltát is.
Magasabb vezetői, vezetői megbízáshoz kapcsolódó feladatok
Figyelemmel arra, hogy a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátása mellett látja el a vezetői, magasabb vezetői beosztáshoz kapcsolódó feladatokat, ezért a közalkalmazotti munkakörhöz kapcsolódó munkaköri leírás vezetői feladatokat nem is tartalmazhat. Hiszen, ha a vezetői, magasabb vezetői beosztás megszűnik, akkor a vezetői feladatok megszűnnek, de a közalkalmazotti munkaköréhez kapcsolódó munkaköri leírásában megfogalmazott feladatok fennmaradnak. Ezért célszerű elkülöníteni a közalkalmazotti kinevezés és a magasabb vezető, illetve vezetői beosztásból eredő feladatokra vonatkozó okmányokat annak érdekében, hogy a közalkalmazott számára is egyértelmű legyen, hogy mely adatok tartoznak közalkalmazotti munkakörébe, és mely feladatok a magasabb vezetői, vezetői beosztásához.
Magasabb vezetői, illetve vezetői beosztás megszűnése
A magasabb vezetői, illetőleg a vezetői beosztás megszűnhet:
– a határozott idő letelte,
– lemondás,
– vezetői megbízás visszavonása után.
A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás a határozott időtartam lejártával automatikusan megszűnik. Nincs tiltás arra vonatkozóan, hogy ne lehetne ismételt határozott időtartamú megbízást adni, azonban ebben az esetben is új vezetői, magasabb vezetői megbízást kell adni.
A magasabb vezető, illetőleg a vezetői beosztásáról egyoldalúan indoklás nélkül lemondhat a vezető.
A Közalkalmazotti törvény kéthónapos lemondási időt határoz meg. Véleményem szerint lehetősége van a feleknek arra, hogy a lemondási idő alatt a vezetői feladat ellátása alól a megbízó mentesítse a vezetőt. Ebben az esetben azonban a lemondási idő végéig a vezetői pótlék álláspontom szerint megilleti a vezetőt.
A magasabb vezetői, vezetői megbízás visszavonható. Fontos, hogy a vezetői, magasabb vezetői megbízás visszavonását kizárólag akkor kell indokolni, ha ezt a közalkalmazott kéri. Az indokolásból egyértelműen a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. A megbízót terheli, ha munkaügyi vitára kerül sor, hogy e vezetői, magasabb vezetői megbízás visszavonása indokának a valóságát és jogszerűségét bizonyítsa.
Határidőhöz kötötte a törvény a közalkalmazott részére a vezetői, magasabb vezetői visszavonás indokolásának a kérését. A törvény három munkanapban, írásbeli formában teszi lehetővé, hogy a vezető kérje a megbízás visszavonásának indokolását. Ha akadályoztatva van, akkor az akadály megszűnését követő három munkanap, de legfeljebb a megbízás visszavonásától számított hat hónapon, mint objektív határidőn belül van lehetőség a vezetői megbízás visszavonása indokát kérni. A munkáltatónak öt munkanapon belül kell válaszolnia és írásban megadni a megbízás visszavonásának az indokolását Fontos szabály, hogy mind a lemondás, mind a vezetői, magasabb vezetői megbízás visszavonása, valamint a határozott idő leteltét követően a közalkalmazottat a kinevezés szerinti munkakörben kell tovább foglalkoztatni. Ez alól álláspontom szerint egy kivétel van, amikor határozott időre kerül a közalkalmazotti jogviszony is megkötésre.
Vezetői, magasabb vezetői megbízás jogellenes visszavonása
Ha a munkáltató a vezetői, magasabb vezetői megbízást jogellenesen vonta vissza, akkor a bíróságnál a közalkalmazott kérheti, hogy helyezzék vissza a korábbi magasabb vezetői, vezetői beosztásába. Ha a bíróság helyt ad a vezető kérésének, vissza kell helyeznie a vezetői, magasabb vezetői beosztásba és a visszahelyezésig számított időtartamra a vezetői, magasabb vezetői pótlékot meg kell a közalkalmazott részére adni. Ha a közalkalmazott úgy dönt, hogy nem kívánja a visszahelyezését, akkor a bíróság mellőzi a magasabb vezető, vezetői beosztásba történő visszahelyezését, de legfeljebb visszamenőleges hat hónapra lehet megfizetni a pótlékot. Természetesen, ha a vezetői, magasabb vezetői megbízás visszavonása jogellenes, a vezetői pótlék visszafizetésén túl a felmerült kárt is tudja érvényesíteni a bírósági eljárás keretében, és ezt köteles a munkáltató megfizetni, ha a bíróság megállapítja.
Menedzserszerződés, vezetői feladat ellátása munkaviszony keretében
A vezetői feladatok ellátására vonatkozó közalkalmazotti szabályok módosítása nem érintette az ún. munkaviszony keretében történő magasabb vezetői feladat ellátására vonatkozó rendelkezéseket. Így az intézmény vezetője és a gazdasági vezető munkaszerződés keretében látja el a magasabb vezetői feladatot, amennyiben az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. tv. 13. §-ában foglalt feltételek fennállnak. Azaz, annak az egészségügyi szolgáltatónak a vezetője, aki érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkezik és a finanszírozott összeg az 500 M forintot éves szinten eléri, ott munkaviszony keretében valósul meg az egészségügyi intézmény vezetői feladatának, az adott főigazgatói feladatnak a betöltése. Amennyiben a főigazgatói feladat ellátása munkaviszonyban történik, akkor egy új pályáztatás esetén a gazdasági igazgatónak is munkaviszony keretében munkaszerződéssel kell a gazdasági igazgatói teendőket ellátni.
A jogszabály kizárólag az egészségtudományi centrumok, egyetemi klinikai központok és klinikai vezetők és rektorok vonatkozásában nem engedi alkalmazni ezt a szabályt, az ilyen esetekben változatlanul közalkalmazotti magasabb vezetői megbízás keretében történik a vezetői feladatnak az ellátása.
Ezen szabálynak különösen nagy jelentősége van a 2011. január 1. és 2011. február 28. között meghirdetett pályáztatás kapcsán. Ugyanis, ha a fenntartó az átmeneti szabályok alapján megpályáztatta a főigazgató, illetve a gazdasági igazgató beosztást, a törvényi feltételek fennállása esetén munkaviszony keretében történő magasabb vezetői beosztásra lehetett a pályázatot kiírni. Fontos szabály az is, hogy amennyiben a főigazgatói feladat ellátása pályáztatásra kerül, de a gazdasági igazgatóira nem, önmagában arra hivatkozva, hogy a főigazgató munkaviszony keretében látja el a magasabb vezetői feladatokat, nem lehet a gazdasági igazgató magasabb vezetői megbízását, közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni, és vele munkaviszonyt létesíteni, új munkaszerződést készíteni a célból, hogy munkaviszony keretében lássa el a gazdasági igazgatói teendőket. Erre csak akkor van lehetőség, ha újabb pályáztatásra kerül sor, és a pályáztatás keretében már munkaviszony keretében történő gazdasági feladatok ellátására kerül a pályázat kiírásra.
A Munka Törvénykönyv X. fejezete tartalmazza a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályokat, így ha a főigazgató, illetve a gazdasági igazgató munkaviszony keretében látja el e feladatot, akkor ezen speciális feladatokat kell alkalmazni rájuk. Azaz, nem a Közalkalmazotti törvényt, hanem a Munka Törvénykönyv szabályait azzal, hogy a pályáztatás, illetőleg a büntetlen előélet vonatkozásában is alkalmazni kell függetlenül attól, hogy munkaviszony keretében történik a feladat ellátása. Erre vonatkozó rendelkezést a Korm. r. 9. § (3) bekezdése szabályozza, továbbá a Munka Törvénykönyv 192/B. § (2) bekezdése.
Átmeneti szabályok a határozatlan időtartamú vezetőkre
A vezetőkre vonatkozó szabályok módosítását elrendelő 2010. évi CLXXV. törvény nem csupán új szabályokat fogalmazott meg a vezetői feladatellátás tekintetében, hanem átmeneti szabályokat is a kinevezett, illetve határozatlan időtartamú megbízással rendelkező vezetőkre.
Egyrészt rendezte, hogy a korábban határozatlan időre kapott vezetői, magasabb vezetői beosztások hogyan alakulnak át határozott időtartamúvá, illetőleg mi legyen a sorsa a korábban kinevezett vezetői munkakörrel rendelkező közalkalmazottnak.
A törvény erejénél fogva a határozatlan időtartamú vezetői, magasabb vezetői megbízások átalakultak 2011. január 1-től kezdődően öt éves – határozott – időtartamú vezetői megbízássá. Azaz, itt nem a vezetői megbízások módosításával állunk szemben, hanem a törvény rendelkezése alapján ezek úgymond a felektől függetlenül határozott időtartamú megbízásokká alakulnak át, amelynek mértéke öt évben került megállapításra.
A törvény erejénél fogva átalakulás azt is jelenti, hogy nincs lehetőség arra egyrészt, hogy öt évnél rövidebb időtartamra módosuljanak a korábbi határozatlan időre adott vezetői megbízások, másrészt nem mérlegelhet a munkáltató, illetve a fenntartó, hogy egyes vezetők, magasabb vezetők esetében a határozatlan időtartalmú vezetői megbízás határozott időtartamúvá módosítja-e vagy sem.
A kinevezett vezető, azaz ágazatunkban a gazdasági vezető önálló magasabb vezetői munkaköre megszűnik, és 2011. január 1-jétől egy öt évre szóló magasabb vezetői megbízást, és egy határozatlan időtartamú közalkalmazotti kinevezést kell a részére megkötni.
A közalkalmazotti kinevezésében vagy a 2008. december 31-én hatályos kinevezésében szereplő munkakörét kell megjelölni, ha ez betöltésre került, akkor az érintett vezető iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő szakmai munkakört kell részére megállapítani.
A kinevezett vezető vonatkozásában az illetményt is rendezik a törvény átmeneti rendelkezései, mely szerint a kinevezés és magasabb vezetői megbízás alapján megállapított illetmény nem lehet kevesebb a 2011. január 1-jét megelőző hónap besorolási illetménye és illetménypótlékának együttes összegénél.
Azon magasabb vezető esetében (főigazgató), aki határozott időtartamú vezetői megbízással rendelkezett 2011. január 1-jén, nem módosul a magasabb vezetői megbízás, hanem a határozott időből még hátralévő időtartam alapján változatlanul megmarad a vezetői megbízás.
A munkáltatónak az átmeneti rendelkezések alapján tájékoztatni kellett a vezetőket, hogy a törvény erejénél fogva öt éves határozott időtartamú vezetői megbízássá alakul át a korábbi határozatlan időtartamú vezetői megbízásuk, illetőleg a korábban kinevezett gazdasági igazgató tekintetében pedig elő kellett készíteni a magasabb vezetői megbízásra vonatkozó okmányt és a kinevezést.
Nagyon sok vita alakult ki a körben, hogy az úgymond mb. vezető esetében a 2011. január 1-jén hatályba lépő törvény átmeneti rendelkezései alkalmazásra kerülnek-e vagy sem. Álláspontom szerint, mivel a közalkalmazotti törvény korábbi hatályos rendelkezései nem rendezték az időlegesen megüresedett vezetői beosztások ellátását, ha a korábbi mb. vezető kapott vezetői pótlékot és vezetői megbízást, akkor a törvény erejénél fogva az ő vezetői megbízásuk is átalakul öt éves határozott időtartamú vezetői megbízásra.
Ha a korábbi vezetői feladatok ellátására nem mb. vezetői megbízás alapján, hanem mint ideiglenesen felmerülő átmeneti többletfeladatként került megjelölésre és nem vezetői pótlék volt, hanem például keresetkiegészítés, ebben az esetben a törvény átmeneti rendelkezései nem kerülnek alkalmazásra, hiszen nem egy határozatlan időtartamú vezetői megbízással rendelkezett a megbízott, hanem ideiglenesen bizonyos vezetői feladatokat kell keresetkiegészítés ellenében ellátnia.
Az átmeneti rendelkezések egy indokolás nélküli pályáztatás lehetőségét is biztosította a fenntartó részére. Azaz, 2011. január 1. és 2011. február 28. között lehetővé tette a törvény, hogy a betöltött magasabb vezetői, illetőleg vezetői álláshelyekre pályázatot írhatott ki a fenntartó. Amennyiben a pályázat keretében kiírt vezetői, illetőleg magasabb vezetői állást nem a beosztást 2011. január 1-jén betöltő vezető nyerte el, akkor a törvény erejénél fogva a vezetői, magasabb vezetői megbízása megszűnik, és az új vezető kapja meg a vezetői megbízást. Ha a régi vezető pályázata lett a nyertes, akkor a pályázati kiírásnak megfelelően egy új vezetői, magasabb vezetői megbízást kell adni a részére, amely akár öt évnél rövidebb időtartamú is lehet. Ezen átmeneti szabályozáson alapuló pályáztatási jogkör kizárólag a fenntartót illeti meg. Erre tekintettel, 2011. január 1. és 2011. február 28. között a munkáltató hatáskörébe tartozó középvezetők vonatkozásában is csak a fenntartó írhatott ki pályázatot.
Végezetül a vezetők tekintetében meg kell említeni a vezetői szabadság kérdését. A jelenleg hatályos törvényi rendelkezés alapján a magasabb vezetői beosztás esetén 35, vezetői beosztás esetén 30 munkanap alapszabadság állapítható meg, és nem jár a közalkalmazotti kinevezés szerinti fizetési fokozat alapján megállapítható pótszabadság. Ezen szabályokat az Alkotmánybíróság 2011. május 31-jével megsemmisítette, így a vezetői beosztással rendelkezők szabadsága tekintetében várható újabb törvényi rendelkezés.