2018. április 25. szerda, Márk napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Vélemény Semmelweis mossa kezeit

Semmelweis mossa kezeit

2013-10-31 07:32 Forrás: Orvosok Lapja 2013/10. -- Niczky Emőke
1193
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Időnként érdemes elővenni olyan alapdokumentumokat, amelyek meghatározták egy ország hajójának navigálását. Ilyen alapdokumentum az egészségügy rendbetételét célzó Semmelweis-terv is.

E dokumentumban alig három éve a polgári kormány fölismerte, hogy az alacsony színvonalú, nehezen hozzáférhető betegellátás a gazdasági fölzárkózást veszélyezteti. Vagyis a testi-mentális állapotában megtartott, vagy helyreállított emberek közössége képes csak olyan teljesítményre, amely lépésről lépésre leküzdve az akadályokat, hatékonyan járul hozzá a nemzet gyarapodásához.

A Semmelweis-terv elvben éppen ezt a célt szolgálná. A 2011 májusában a kormány asztalára került előterjesztés hatékony egészségvédelmet és -fejlesztést, ahhoz pedig jól megformált, átlátható, profiljában letisztult egészségügyi struktúrát látott szükségesnek. Olyat, amelynek színvonalas ellátásaihoz betegségtől és anyagi helyzettől függetlenül, egyenlő eséllyel férünk hozzá mindahányan. A terv – mondták róla akkor – folyamatosan bővülő, rugalmasan alkalmazkodó-alakuló koncepció, amely az átalakításhoz szükséges sarokpontokat rögzíti.

Három év eltelt, és legalább egy dolog markánsan megvalósult: a terv folyamatos változása, ami persze nem az alapkoncepció, hanem a végrehajtás gyengeségét jelzi. Minden nagyobb fennakadás nélkül végbement a kórházak államosítása. Vártuk, hogy a területi egyenlőtlenségek majd kiegyenlítődnek, mert az állam annak segít központi forrásai révén, akinek kell. Várunk, de egyelőre az államosításnak nem látszanak az előnyei, viszont minden hátránya megmutatkozik. Talán valamit másként kéne csinálni. E felismerésnek azonban a Semmelweis-terv megálmodói részéről csekély a nyoma, viszont az eredeti terven ma már nincs mit számon kérni. Sőt, lassan már a célképzet sem látszik világosan. Egy szeptemberi konferencián Sinkó Eszter rendszerelemző, a szakmai kollégium egyik tagozatvezetője, aki szerint napjainkra monolit rendszer épült ki, amelyből hiányzik a kontroll lehetősége, a Semmelweis-terv helyett új víziót szorgalmazott.

Szóval ideje lenne újat álmodni, közösen, közöset a légüres tér helyett, s azt valóra is váltani. A döntések előtt pedig valós konzultációkat összehívni, s hogy mindig legyen mit mihez mérni – például a források hasznosulását – kézzelfogható kereteket kellene felrajzolni, belátható vonatkoztatási végpontokat kijelölni. Ezt követően elvárható lenne, hogy egyetlen szereplő se süljön bele a szövegébe, s mindenki csakis a maga végszavára lépjen be. De akkor be is lépjen.

Ezek a cikkek is érdekelhetik