2018. január 23. kedd, Rajmund, Zelma napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Vélemény Aktívabbak lettek a véradók

Aktívabbak lettek a véradók

2013-09-26 07:11 Forrás: Kórház 2013/7-8. -- Lóránth Ida
1147
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Nem telt el nyár, hogy meg ne jelentek volna olyan sajtóhírek, amelyek az éppen aktuális vérhiányról szóltak. Idén is így történt, ám nemcsak a nyári hónapokban, hanem már tavasszal is több kórházra hivatkoztak a sajtóinformációk, amelyekben műtétek maradtak el a vérhiány miatt. Az ügyben legilletékesebbet, dr. Miskovits Esztert, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) főigazgató főorvosát kérdeztük meg.

 

 

A különféle hírek késő tavasz óta hol Vas megyéből, hol Dunaújvárosból, a legutóbb pedig Pécsről jelentettek vérhiányt, azt állítva, hogy emiatt a kórházak műtéteket kénytelenek elhalasztani. Az OVSZ főigazgatója cáfolja ezeket az állításokat: úgy véli elegendő vér áll az intézmények rendelkezésére. A szolgálat honlapján grafikusan ábrázolt készletadatok szerint a leggyakoribb vércsoportokból (A+ és 0+) százszázalékos a vérkészlet mennyisége, a többi vércsoportból is a várható igényeknek megfelelő mennyiség (50–75 százalék) áll rendelkezésre. Még a legritkább, vagyis a kórházak által legkevésbé igényelt AB - vércsoport készlete is 25 százalékon áll, ami bőségesen elegendőnek mondható. Miskovits Eszter szerint a legutóbbi, vérhiánnyal riogató Baranya megyei hírek, akár a korábbiak is, nagyrészt alaptalannak bizonyultak. Azóta a vérellátó szakemberei kiderítették, hogy egyetlen, programozott csípőprotézis-műtét került elnapolásra a baranyai fekvőbeteg intézményben. A vérhiány miatt elmaradó műtéteknél általában az a gond, hogy – ellentétben az európai követelményekkel, amelyek szigorúan előírják a kórházak számára a tervezett műtétek előtti megfelelő vérmennyiség megrendelését – a hazai intézményekben ez esetleges. Vannak kórházak, amelyek az előre programozott beavatkozásokhoz a vérellátótól időben megrendelik a vért, mások viszont elmulasztják. Az utóbbiaknál így előfordulhat átmeneti vérhiány.

„Évek óta harcolunk azért, hogy a műtéteket végző kórházaktól legalább egy héttel az elektív beavatkozások előtt megkapjuk azok vérigényét tartalmazó listáját, de mindeddig eredménytelenül” – jelöli meg a gondok forrását a főigazgató. „A kellő információk birtokában közösen egyeztethetnénk a kórház vérszükségleteit a nálunk rendelkezésre álló mennyiséggel, így azt a ritkán előforduló problémát is gond nélkül, egy esetleges átsorolással megoldhatnánk, amikor egyetlen nap alatt, egy műtőben 4-4 azonos vércsoportú (pl. A+) beteget operálnak. Sajnos, a legtöbb kórházzal esetleges, vagy elmarad az egyeztetés, nincs hatékony csapatmunka, az intézményekből hiányoznak a vérkészletekre intenzíven ügyelő és a szükségleteket a vérellátóval folyamatosan egyeztető munkatársak. Igaz, erre a kórházakat pillanatnyilag semmilyen jogszabály, vagy szakmai protokoll nem kötelezi, pusztán a vérellátók kérése alapján közlik az igényeiket. Úgy vélem, pozitív irányba fordulhat a vérkészletezés jelenlegi állapota, ha az OEP által bejelentett várólisták validitási vizsgálata a gyakorlatban is elindul. A tervezet értelmében a várólistán nem szereplő betegek műtétjeit a biztosító forrásaiból a jövőben nem támogatnák. Ennek az intézkedésnek talán az lenne a velejárója, hogy a műtétekhez szükséges vérkészleteket is időben egyeztetnék a kórházak, és megrendelnék tőlünk. Megoldást jelenthetne az is, ha az elektív műtétek szakmai protokolljai rögzítenék a kórházakra háruló kötelezettségként az azokhoz szükséges vérigény időben történő bejelentését és egyeztetését a vérellátóval” – adott hangot reményeinek a főigazgató.

Idén többen adnak vért

A lakosság véradási aktivitását firtató kérdésünkre Miskovits Eszter elmondta: úgy tűnik, ez az év kiemelkedő forgalmat produkál. Legalábbis eddig a korábbi esztendők átlagánál sokkal többen jelentkeztek önkéntes véradásra, illetve a szolgálat vérkészletei is nagyobbak, mint a megelőző években voltak. Okát csak találgatni lehet. Elképzelhető, hogy a TVK-korlátok miatt a kórházak valamivel kevesebb műtétet végeznek, mint korábban, így kisebb a vérigényük, de az önkéntes véradók aktivizálódása is szerepet játszhat a pozitív változásokban. A közelmúltban, egy hétvégi szabadtéri rendezvényen tartott önkéntes véradáson például több mint négyszázan vettek részt. Évente országosan körülbelül 420–440 ezer véradást tartanak nyilván, ami természetesen nem egyenlő ugyanennyi véradóval. A becslések szerint a bázist az a 200–250 ezer személy képezi, aki évente többször is ad vért. Pár évvel ezelőtt a hazai sajtó sokat foglalkozott azokkal, akik az akkori információk szerint buszokkal jártak Bécsbe vért adni. Ennek az információnak is csupán a fele igaz – mondta a főigazgató. Valóban mentek, sőt valószínűleg ma is járnak, de nem Bécsbe, csak Burgenlandba és nem vért, hanem plazmát adni, gyógyszergyári felhasználásra. Feltételezhetően anyagi okok vezérlik az erre vállalkozókat, ám a létszámuk nem mondható jelentősnek, így általuk nem csökken a hazai véradó bázis aktivitása.

A kisebbek bezárhatnak

Kérdésünkre, hogy a vérellátást vajon érintette-e az egészségügyi ellátórendszer egészének legújabb átszervezése, a főigazgató elmondta: eddig a saját szakterületükön nem történt semmilyen változás. A jövőben viszont várható, hogy egyes, aktív kapacitásukat elvesztő kórházakban (pl. Komló) megszűnnek majd a transzfúziós osztályok. A korábbi gyakorlat az volt, hogy ezek az intézmények szerződésben álltak a vérellátóval. A környezetükben fekvő településekről ezek a kórházak gyűjtötték össze a vért és értékesítették a vérellátónak. Az utóbbi időben több, aktív osztályait elvesztő kórház is jelezte, hogy a költséghatékonyabb működtetés érdekében valószínűleg a jövőben bezárja a transzfúziós osztályát. Feltételezhető, hogy azok a kórházak, amelyek eddig is nagyobb mennyiségű vért gyűjtöttek be, így abból jelentősebb bevételre tehettek szert, megtartják ezt a szolgáltatásukat, a kevés vért begyűjtők viszont felszámolják a tevékenységüket. Az országos hálózatban fejlesztés nem várható, hiszen idén sokkal szerényebb költségvetésből kell gazdálkodniuk, mint tíz évvel ezelőtt, 2003-ban. Ráadásul az utóbbi években olyan pluszfeladatokat is kapott az OVSZ (pl. a szervtranszplantáció koordinálása, az Eurotransplanttal való kapcsolattartás stb.), amelyek további pluszkiadásokat generáltak, ám egyetlen fillérnyi finanszírozást sem rendeltek hozzá, a beruházást nem fizették. Tekintettel arra, hogy a vérellátó szolgálatnál – ellentétben a fekvőbeteg-ellátással – a havi költségek nagyobb részarányát (60 százalékát) a tevékenységhez használt drága felszerelések és berendezések üzemeltetése/karbantartása, esetleges beszerzése teszi ki, a szakszemélyzet bérköltségére csupán 40 százalék marad. A folyamatosan csökkenő források miatt a gépek elavultak, az épületek erőteljesen amortizálódtak.

„Annak, hogy a számunkra szükséges eszközöket és berendezéseket csak olyan szállítóktól tudjuk beszerezni, akiknek – egyre magasabb árfolyamú – euróban kell kifizetnünk a számláinkat, az lett az egyenes következménye, hogy sorra elmaradtak a fejlesztéseink. Évek óta egyetlen beruházást sem tudtunk véghezvinni, holott az épületeink zöme nagyon elavult, régi építésű, tehát feltétlen rekonstrukcióra szorulna” – sorolja a tényeket a főigazgató. A régi műszerek, felszerelések karbantartása, javítása is irracionálisan sokba kerül, források híján pedig szinte egyáltalán nincs lehetőség újak beszerzésére. Az uniós pályázati források segíthetnének az áldatlan állapotok javításában, ám azok is csak a vidéki, regionális vérellátóknál, hiszen a leginkább amortizálódott fővárosi központ – mivel a központi régió része – kimaradt ezekből a projektekből. Két regionális véradó központ (Pécsett és Szegeden) az uniós forrásoknak köszönhetően megújulhat: jelenleg a pályázatok a kivitelezési közbeszerzés fázisánál tartanak. A beruházások befejezésének elvi dátuma 2014. Mivel a pályázat modern eszközök beszerzésére is lehetőséget kínál, elmondható, hogy e két dél-magyarországi régiós központ vérellátó szolgálata megfelelő eszközökkel és minőségben teljesítheti majd a feladatát. Ezzel persze az országos gond nem oldódik meg, a legnagyobb problémát jelentő elavult fővárosi centrum továbbra sem jutott felújítási forrásokhoz. „Az egészségpolitika aktuális döntéshozói már több mint tíz éve foglalkoznak a központi vérellátó említett gondjaival, már többször is ígéret is született egy modern épületbe való átköltöztetésünkről, a feladatnak megfelelő infrastruktúra kialakításáról, de a valóságban semmi sem történt. Így pillanatnyilag a jövőt teljesen kilátástalannak véljük” – panaszkodott a szolgálat országos vezetője. A jelenlegi (eredetileg rendőrakadémiának tervezett) épületük csaknem százéves, födémszerkezete teljesen alkalmatlan a munkához használt robusztus, hatalmas automata gépek megtartására. Megfelelő mértékű saját forrás híján a központi vérellátó továbbra is csak az állami finanszírozó jóindulatában reménykedhet.

Ezek a cikkek is érdekelhetik