2018. január 23. kedd, Rajmund, Zelma napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Szakellátás Mélyvízben

Mélyvízben

2012-10-20 07:33 Forrás: Orvosok Lapja 2012/10. -- Radnai Anna
1457
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Budapesten tartották a 12. Magatartástudományi Világkongresszust (International Congress of Behavioral Medicine, ICBM). A négy napos rendezvényre több mint 50 országból érkeztek a szakemberek, a regisztrált résztvevők száma elérte a 700 főt.

 

A kongresszuson elhangzott előadások bizonyították, hogy a magatartástudomány több különböző szakterülettel ér össze – az orvoslással és a kormányzással biztosan, de saját életünk szervezésének művészetéhez is tudományos alapot nyújthat.

A lelki tényezők szerepe a testi megbetegedésekben, az életmód aspektusai, a stresszel összefüggő problémák, a szűrővizsgálatok jelentősége, a kardiológia, a cukorbetegség és az onkológia magatartástudományi vonatkozásai, a táplálkozás és az életmód, a HIV-kutatás, a munkahelyi stressz, az öregedés, a legújabb kutatási módszerek, az internetes alapú beavatkozások – csak néhány téma abból a gazdag szakmai programból, melyet a világ vezető szakemberei, kutatók és praxist folytató pszichiáterek, pszichológusok, civil szervezetek vezetői és egyéb kompetens személyek bemutattak a konferencián.

Dr. Túry Ferenc, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének vezetője az esemény sajtótájékoztatóján a szenvedélybetegségek egyéni egészségre, és ezáltal a társadalomra is negatívan ható szerepét hangsúlyozta, és kiemelte, mekkora jelentősége van a dohányzás visszaszorításáért tett lépéseknek Magyarországon és a világ több országában. A szakember méltatta továbbá az e-health programokat, mint mondta, „a modern információs technológia kihasználása napjainkban a magatartástudomány egyik forró területe”. Az internet segítségével számtalan módon el lehet érni a fiatalokat például a mentálhigiéné megőrzése és az egészségtudatos életmód elősegítése érdekében. Az idősebb korosztállyal természetesen más módokon lehet felvenni a kapcsolatot – tette hozzá.

Dr. Stauder Adrienne, a Selye János Magatartástudományi és Magatartásorvoslási Társaság elnöke a tudományos program fontos elemei közé sorolta például a keveset emlegetett, mégis magas kockázattal élő csoportok védelmére kidolgozott programokat – így például a súlyos krónikus betegséggel élő emberek hozzátartozóit támogató, tudományos alapon nyugvó kezdeményezéseket.

Számos előadás foglalkozott továbbá a munkahelyi stressz kérdéskörével. Ez annak ellenére ritkán vizsgált kockázati tényező, hogy ma már törvény teszi kötelezővé a munkáltatók számára a munkahelyi stressz pszichoszociális rizikójának vizsgálatát. Hatalmas probléma ez, és nagy a munkáltatók felelőssége, ám Stauder Adrienne hangsúlyozta: az egyén lehetőségeit is. Nem szabad rálegyintenünk az állandó stresszre és a negatívan ható környezeti tényezőkre azzal a felkiáltással, hogy „mit lehet tenni, ilyen a világ”. Nem mindegy, hogyan küzdünk meg a nehézségekkel. Ezen a területen az ember sokat tud fejlődni – hangsúlyozta a szakember. „Ne várjuk, hogy mások oldják meg helyettünk a problémákat, gondoljuk végig, hogy mi mit tehetnénk” – fűzte hozzá.

Stauder Adrienne a munkahelyi stressz okozójától független helyzetjavításon elsősorban a feszültség elszenvedője által végrehajtott stresszkezelést értette. Ezek tanulható módszerek – hívta fel a figyelmet a szakmai társaság elnöke –, bár a tanfolyamok Magyarországon nem népszerűek még, ám elsősorban dr. Kopp Mária munkájának köszönhetően külföldi együttműködéssel, az Egyesült Államokban működő, Williams Életkészségek (WLS) nevű program alapján ma már hazánkban is létezik stresszkezelő tanfolyam, melyet eddig 2500 ember végzett el.

A nemzetközi tapasztalatcsere a magatartástudomány más területein is rendkívül fontos és jól is működik – ezt bizonyítja a négy napos rendezvény gazdag tematikája és a résztvevők magas száma is. A szakember a konferencia sikerei között említette azt is, hogy a témák és az előadók összetétele jól tükrözi a tudományág interdiszciplináris jellegét – a kongresszuson részt vett például a Nemzetközi Diabétesz Társaság elnöke is. A Nemzetközi Magatartástudományi Társaság emellett a Nemzetközi Kardiovaszkuláris Társasággal is szoros együttműködésben áll. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a magatartástudomány területén is rendkívül fontos a civil szervezetek szerepe. A betegek egymás közti, egymás iránt megvalósuló támogatása felbecsülhetetlen értékű.

A depresszió és az öngyilkosság okait, és a Magyarországon különösen gyakori pszichés betegség elleni küzdelem magatartástudományi eszközeit Székely András, a SE Magatartástudományi Egyetem pályázati koordinátora, Kopp Mária közvetlen munkatársa emelte ki. Elmondta, hogy kutatásaik szerint rengeteg depressziós beteg él kezelés nélkül, ezért olyan programokat hoznak létre, amelyek a depresszió felismerését segítik, hogy az érintettek közül minél többen saját maguk rájöjjenek, mi is a problémájuk valójában. A betegség atípusos tüneteit, a szomatikus fájdalmakat, a kapcsolati problémákat még az érintettekkel találkozó orvosok sem mindig hozzák összefüggésbe a depresszióval.

Székely András Kopp Máriát idézve hangsúlyozta: a magyarok nem születésüktől kezdve elrendeltetett módon depressziósabbak a többi ország lakóinál, csak a nálunk oly jellemző céltalanság tesz rosszat pszichés állapotuknak. Az anómia – reménytelenség, céltalanság (tkp. értékvesztett állapot) érzésének szintje különösen magas hazánkban. A magyarok közül sokan látják értelmetlennek és kilátástalannak életüket, ezért vagyunk dobogósak a lakosság körében bekövetkező öngyilkosságok számát illetően Európában. „Az emberekből hiányzik a bizalom egymás iránt – ami pedig komoly társadalmi tőke lehetne” – idézte Kopp Máriát Székely András.

 

A magatartástudomány olyan tudományág, amely a holisztikus egészségszemléletet közvetíti, és a betegség(ek) kialakulásában és gyógyításában, kezelésében is kiemelt figyelmet fordít a lelki, társadalmi, kapcsolati folyamatokra.

A XXI. század társadalmának egészségi állapotát szem előtt tartva a magatartásorvoslás önálló tudományágként, a szomatikus orvoslás társaként vizsgálja azokat a társadalmi, pszichés tényezőket, környezeti hatásokat, melyek jelentős szerepet játszanak a nagy, népegészségügyi jelentőségű megbetegedések kialakulásában és lefolyásában. Teszi ezt olyan, tudományos bizonyítékokon alapuló (evidence-based) módszerekkel, amelyek – az orvostudomány más területeihez hasonlóan – tudományos kutatások által igazolt, vezető szakmai folyóiratokban közölt eredményeken alapulnak, s emellett nem csak az emberi testet, hanem az emberi működés teljességét is tekintetbe veszik.

Az 1990-ben alapított International Society of Behavioral Medicine – a világ magatartástudósait összegyűjtő nemzetközi társaság – 2014 és 2016 közti időszak elnöki pozíciójára a magyar Stauder Adrienne-t jelölték.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kulcsszavak

magatartástudomány ,