2018. április 25. szerda, Márk napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Szakellátás Klinikai demonstrációs egységek az ápolóképzésben

Klinikai demonstrációs egységek az ápolóképzésben

2013-01-24 08:45 Forrás: Kórház 2012/12. -- Radnai Anna
4053
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Minden évben ápolói versenyen mérhetik össze tudásukat a nappali képzésben részt vevő ápoló tanulók. A verseny menetéről, valamint az eseményt rendező GYEMSZI-ETI szakmai terveiről Rauh Edittel, a GYEMSZI-ETI megbízott főigazgató-helyettesével beszélgettünk.

 

A rendezvényen az iskolarendszerű, a nappali képzésben részt vevő ápoló tanulók vehettek részt, közülük is azok, akik a 2010/2011. tanévben kezdték az iskolát. Az EMMI háttérintézménye idén ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, ami különösen ünnepélyessé tette az eredményhirdetést.

Az országban közel 30 intézményben folyik jelenleg iskolarendszerben zajló ápoló képzés, ennek megfelelően igen magas volt a részvételi arány: 56 csapat szállt ringbe a kitüntetésért. Az elődöntőt követően tíz csapat maradt versenyben, Dunaújvárosból három, Békéscsabáról és Egerből két-két, valamint Pécsről, Debrecenből és Salgótarjánból egy-egy csapat.

A döntőt a GYEMSZI-ETI és a Magyar Honvédség Honvédkórháza együttműködési megállapodása értelmében a Honvédkórházban tartották 2012. november 8-án és november 9-én. „Bár a feszültség és az izgalom érezhető volt, a csapatok innovatív módon teljesítették a feladatot, mely bemutatkozásukon túl egy rövid prezentációból is állt, az „Ápolás a jövőben” címmel meghirdetett témakörből. A kreativitás határtalan volt” – mondta Rauh Edit.

Az első nap végén a csapatok megkapták a teljesítményüknek megfelelő pontszámot, ami beleszámított a végeredménybe is. Hogy kinek hány pontot ért munkája, azt az ápolási szakma neves képviselői döntötték el. A zsűri elnöke, Halmosné Mészáros Magdolna volt (a Szakmai Kollégium ápolási tagozatának vezetője), a zsűri tagjai pedig Botos Katalin (MH Honvédkórház, ápolási igazgató), Vártok Józsefné (Magyar Ápolási Egyesület, alelnök), Rauh Edit (GYEMSZI-ETI, főigazgató-helyettes), dr. Balogh Zoltán (MESZK, elnök). A nap végén az ítészek elismerésüket fejezték ki a versenyzőknek, és megköszönték a felkészítő tanárok munkáját is.

A második napon a versenyzők komplex gyakorlati feladatokat kaptak. „A megmérettetés miatti izgalmat fokozta, hogy a versenyfeladatok valós kórházi körülmények között zajlottak, élethűen berendezett kórtermekben” – árulta el a főigazgató-helyettes asszony. A résztvevők tíz állomáson hajtották végre a gyakorlati feladatokat – olyan komplex ápolói munkát kellett végezniük, amelynek elméleti anyagával már találkozhattak az ápolóképzés során. A betegek imitálására egészségügyi szakdolgozók vállalkoztak. A verseny idején a szervezők a csapatokkal érkező felkészítő tanárokat körbevezették a Honvédkórházban, és az Országos Mentőszolgálat Mentőmúzeumába is ellátogattak.

 

A verseny egyedülálló abban a tekintetben, hogy a diákokat olyan gyakorlati feladatokkal állítják szembe, amelyek képzésükben addig leginkább csak az elmélet szintjén jelentek meg. Milyen gondolatiság húzódik meg e mögött a tematika mögött? – kérdeztük Rauh Editet, a GYEMSZI-ETI mb. főigazgató helyettesét.

– Oktatási rendszerünkre jellemző, hogy általában elmélet-centrikus, a szakképzés során megszerezhető kompetenciák kevéssé tisztázottak. A különböző képzési szintek között nem alakult ki az egymásra épülés, és így sok a párhuzamosság. A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK sz. (Európai Parlament és a Tanács, 2005. szeptember 7.) irányelv szerint az általános ápolók képzésének a klinikai gyakorlat legalább a felét teszi ki.

Milyen körülmények között zajlanak a mindennapokban ezek a gyakorlatok?

– A klinikai gyakorlat csak meghatározott szakmai területen és feltételek között folyhat, erre tekintettel szakmai gyakorlati demonstrációsegység-modelleket szükséges létrehozni, illetve fejleszteni térségi keretek között. A moduláris rendszerű szakképzés új szervezési formák alkalmazását, az elméleti és gyakorlati képzés integrált megvalósítását teszi szükségessé.

Mennyire igényli ez az elv a szakképző iskolák és a betegellátó intézmények közötti együttműködést?

– A tanulók gyakorlati képzése a szakképzést folytató intézmények (szakképző iskola) és az egészségügyi szolgáltató intézmény közötti együttműködési megállapodás alapján folyhat. A formális és informális oktatásban/szakképzésben megszerzett ismeretek beszámításához szükséges a módszertani anyag kidolgozása, a szakmai-pedagógiai tanácsadó rendszer létrehozása és kompetenciamérő központok kialakítása.

Ennek megfelelően milyen az ideális iskola-egészségügyi intézményi együttműködési rendszer?

– Olyan rendszer megvalósítását tűztük ki célul, amely modellként állítható az egészségügyi szakképzést folytató valamennyi képzőhely számára. Alaposan kipróbált, dokumentált, a követhetőség érdekében pontos leírásokkal rendelkezik, többlépcsős, pályázatokkal finanszírozható és egyre több intézmény számára elérhetővé tehető. Az együttműködés első lépése, hogy az említett verseny döntőjében, a valódi kórházi környezetben végrehajtott ápolási feladatok alapján dőlt el a végső sorrend.

Mi lesz a következő lépés?

– A 2013-as évet azzal kezdjük, hogy az oktatókórházként funkcionáló egészségügyi szolgáltatókkal felvesszük a kapcsolatot, és feltérképezzük, hogy milyen oktatási egységek találhatók ezekben az intézményekben. Megpróbálunk a meglévő eszközökkel – és amennyiben lehetséges hazai forrás bevonásával – egy olyan demonstrációs klinikai egységet létrehozni az országban, ami alapja lehet egy 2014–2020 között, TIOP-forrásból megvalósuló további fejlesztésnek. Olyan klinikai demonstrációs egységeket szeretnénk létrehozni, amelyekben az ápoló tanulók még az előtt begyakorolhatnak bizonyos beavatkozásokat, mielőtt valóságos beteggel találkoznának. A betegbiztonságra és a betegjogokra való tekintettel ésszerű elvárás, hogy a kockázattal járó feladatokat a hallgatók laboratóriumi körülmények között gyakorolják be.

Mennyire van jelen a GYEMSZI-ETI az ápolói munka minőségének emelését segítő nemzetközi projektekben?

– Számos ilyen projektben veszünk részt. Ezek közül az egyik, most zárult program az EmpNurs projekt, amelynek deklarált célja volt az ápoló-oktatók, a hallgatók és a szakképzett ápolók munkáját, szakmai fejlődését szolgálni. A korábbi munka eredményeire építve a klinikai szakmai gyakorlat-vezetés tréning kurzusai végre Észtországban, Romániában és Magyarországon is hozzáférhetővé váltak.

Az ápolói versenyen elért eredmények

1. Lost (Nagy Nikolett, Homoki Tamás – Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Dunaújváros) 978 pont 2. Kólika (Szabó Viktória, Kántás Beatrix – Pécsi Tudományegyetem- Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola, Pécs) 969 pont 3. Megment-Elek (Markovics Szilvia, Ambrus Zsuzsanna – Dunaújváros) 943 pont 4. Impetratoris (Ádám Beáta, Szurovcsik Adrienn – Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Eger) 905 pont 5. Acélszív (Horváth Veronika, Cékmann Nóra – Dunaújváros) 902 pont 6. Heros-Team (Moldován Katalin, Dobre Melitta – Eger) 883 pont 7. T-lymphocyták (Rácz Éva, Szabó Brigitta – Szent-Györgyi Albert Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Békéscsaba) 877 pont 8. B-lymphocyták (Csernai Nikolett, Pataki Renáta – Békéscsaba) 856 pont 9. MOKKATSA (Domján Péter, Nagy Zoltán – Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola, Debrecen) 846 pont 10. BMW (Sulyok Eszter, Lenkei Kitti – MIGSZKI Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézmény, Salgótarján) 759 pont.

Ezek a cikkek is érdekelhetik