2018. április 25. szerda, Márk napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Szakellátás Egyre kevesebb a pszichiáter (1. rész)

Egyre kevesebb a pszichiáter (1. rész)

2012-09-20 07:34 Forrás: Kórház 2012/7-8. -- Lóránth Ida
1638
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Nagy hiba volt 2007-ben az OPNI bezárása, illetve a szakma alulfinanszírozása. Erre világítanak rá az Állami Számvevőszék pár hete publikált jelentésében az ellátás minőségére vonatkozó kritikák. Ezen a helyzeten javítana a tervekben már megfogalmazódott új Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet létrehozása.

 

Németh Attila professzor, a szakmai kollégium pszichiátriai és pszichoterápiás tagozatának elnöke július végén bejelentette: a budapesti Nyírő Gyula kórházat a tervek szerint a jövőben addiktológiai és pszichiátriai centrummá fejlesztik és ebből (az egészségpolitika szándéka szerint) később kialakulhat majd egy, az OPNI-hoz hasonló funkcióval működő, legmagasabb kompetenciaszintű országos intézmény, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI). Hangsúlyozta: egy ilyen, harmadik progresszivitási szintű intézetnek a legmagasabb színvonalú betegellátást kell nyújtania, emellett kiemelt feladatai vannak az oktatás és a kutatás terén, emellett gyógyszertani központnak kell lennie. Hozzátette: erre a feladatra vállalkozott a Nyírő Gyula Kórház vezetésére benyújtott pályázati anyagában is. Elmondta továbbá, hogy ennek az országos központnak nem csak a jelenleg leromlott állapotú pszichiátriai ellátás fejlesztése és legmagasabb szintre való emelése lenne a célja, hanem a tudományos, a kutató-, és oktatómunka centralizálása is.

Szorongás, alvászavar, depresszió

A terv mielőbbi megvalósításának szükségességét nyomatékosan alátámasztja az ÁSZ közelmúltban megjelent vizsgálata is, amely a 2006–2011-es évekre kiterjedő hat év pszichiátriai ellátásának anomáliáit vizsgálta. A jelentés bevezető gondolatában utal az Európai Neuropszichofarmakológiai Kollégium tavaly szeptemberi tájékoztató dokumentumára, amely a kontinens harminc országára kiterjedő, a lakosság mentális állapotát tükröző vizsgálat eredményeit rögzíti. Az egy éven át tartó, országokon átívelő kutatás megállapította, hogy az európai lakosság 38,2 százalékának, vagyis majdnem 165 millió embernek van valamilyen mentális problémája: fellelhető náluk a vizsgálatba bevont 27-féle mentális kórkép valamelyike – de sokaknál többféle is. Feltételezések szerint az érintetteknek ez a közel 40 százalékos aránya még magasabb lehet, mert a vizsgálatban szereplő 164 milliós betegszám csupán a diagnosztizált eseteket foglalja magában, a felfedezetlen, „rejtőzködő” betegeket nem.

A szakértők becslése szerint ezt a tényt, valamint a szakma által hagyományosan alkalmazott becslést is figyelembe véve leszögezhető, hogy Európában közel félmilliárd embernek lehet valamilyen mentális problémája, hiszen általános tapasztalat, hogy a betegeknek mindössze egyharmada fordul pszichológushoz vagy pszichiáterhez gondjaival. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy leggyakoribb mentális problémák a szorongás (14 százalék), az alvászavar (7 százalék) és a major depresszió (6,9 százalék).

Az ÁSZ jelentésének magyarországi adatait a KSH 2009. évi első, nemzetközileg is standardizált európai lakossági felmérésére alapozta, amely a 15 évesnél idősebb magyar lakosság népegészségügyi állapotát vizsgálta. E statisztika szerint a válaszadók hat százaléka ismerte be, hogy krónikus depresszióban, 3 százalékuk pedig azt, hogy valamely más mentális betegségben érintett. A valóság a szakma egyöntetű véleménye szerint ennél lényegesen rosszabb és árnyaltabb: a különféle mentális/pszichiátriai kórképek napjaink Magyarországán már a népbetegségek közé sorolhatók, mert a lakosság nagy tömegeit érintik. Szakmai becslések szerint a krónikus pszichiátriai betegségekben (skizofrénia, depresszió, demencia) több százezer ember érintett, emellett az európai átlagnál lényegesen több a depressziós férfi, az alkoholista, a bipoláris betegségben szenvedő – mindezek következményeként pedig magasabb a befejezett öngyilkosságok száma. A lakosság romló pszichés állapotára figyelmeztet az a tény, hogy 2010-óta ismét gyakoribbá váltak az öngyilkosságok. Ez a megállapítás önmagában is fokozott szakmai figyelmet igényel, hiszen ez a szomorú statisztika az ezredforduló óta egészen 2009-ig lassú, de tartós csökkenést mutatott. Általános nemzetközi tapasztalat, hogy az ellátás minőségének a javításával, illetve a közösségi támogató szervezetek munkájának intenzív segítségével az a statisztika jelentősen javítható.

 

(Folytatjuk)

Ezek a cikkek is érdekelhetik