2018. április 25. szerda, Márk napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Szakellátás Az első törés legyen az utolsó (2. rész)

Az első törés legyen az utolsó (2. rész)

2012-10-31 07:00 Forrás: Orvosok Lapja 2012/10. -- Radnai Anna
1614
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


A 2012-es oszteoporózis világnap aktualitásairól és a magyarországi ellátásról dr. Bors Katalinnal, az oszteoporózisos betegek rehabilitációjának hazai szakértőjével, a Szent Kozma és Damján Rehabilitációs szakkórház főigazgatójával beszélgettünk.

 

– Mivel készült az Oszteoporózisos Betegek Magyarországi Egyesülete az idei világnapon?

– Hazánkban először az OROM-kongresszuson, majd évről-évre a MOOT-kongresszuson is megvalósult, hogy a szakembereknek tartott konferencián megjelentek az érintett betegklubok is, évről-évre magukba szíva ennek a dinamikusan fejlődő tudományágnak legfrissebb ismereteit. Így érthető, hogy az OBME idén nem éri be az IOF elvárásaival, hanem még magasabbra téve a lécet már az első törés megelőzésére buzdít. Ennek szellemében a betegtársaság egy hónappal a világnap elé helyezte a Józsefvárosi Kulturális Központban tartott rendezvényét, hogy az itt ismertetett pályázati felhívás nyertesét a világnapon hirdethessék ki. Bár csak egy nyertes klubot jutalmaznak, de mindenki nyertesnek tekinthető, aki a versenyen elindul, hiszen a pályaművekben azt kell bemutatni, mi mindent követtek el a klubtagok egy hónap alatt a törésmegelőzésért. A kerekasztal témája az eseményen nem csak a szűken vett terápia és rehabilitáció volt, hanem a prevenció egyéb fontos területei is megjelentek, mint a megfelelő látáskorrekció vagy a lakberendezés akadálymentesítése. 

– Mikor lehet számítani az első törésre és milyen jellegzetes csontritkulásos töréseket tartanak számon az említett csuklótörésen kívül?

– A korral együtt járó csontritkulás a hölgyeknél a havi vérzés elmaradásával válik fenyegető veszéllyé. A kéz funkcióit érintő csuklótörés mellett  ezen periódusban következhetnek be a csigolyákat alkotó csontgerendák károsodásai, végül elvezetve a kompressziós csigolyatörésekhez. Már az előrehaladottabb korosztályt érintik a felkar és a csípőtáji törések, ez utóbbi törési forma nem csak a járásképességet veszélyezteti, hanem szövődményein keresztül az életet is. 

– Milyen ellátási formák létesültek a különböző betegségi stádiumban lévő csontritkulásos páciensek számára? 

– Magyarországon évtizedek óta szervezett formában küzdünk e népbetegség ellen, országos hálózat, és a diagnózis felállításához megfelelően képzett szakembergárda áll rendelkezésre. Az OEP-adatbázis alapján a 2006–2010 közötti időszakra vonatkozóan a MOOT felmérést készített a törésszámváltozás, és ennek kapcsán a terápia költséghatékonysága tekintetében. A vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy az adott időintervallumban a porotikus törések száma kifejezetten csökkent, így az alkalmazott terápiák költséghatékonysága egyértelmű. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy 2010-ben az OEP legnagyobb mértékű kiadása a csípőtáji törések sebészeti ellátására ment el. A súlyosabb töréseknél, amikor a törés után funkcióveszteség is bekövetkezik – legyen ez a felső végtag funkcióinak károsodása vagy a csípőtáji töréseknél tartósan fennálló járásromlás – a rehabilitáció nyújtotta szervezett segítségre van szükség. Jó lenne, ha ez a két ellátórendszer intenzívebben kapcsolódna egymáshoz, nem beszélve a traumatológusok felelősségéről, akiknek kezei között majdnem minden beteg megfordul. Kivételt ez alól talán csak az aszimptomatikus csigolyatörések képeznek, hiszen a csigolyatörések jelentős része nem kerül felismerésre, illetve még ha diagnosztizálják is, mivel neurológiai tüneteket csak kivételes esetekben okoz, általában nem igényel sebészeti beavatkozást.  A sebészet fejlődésével a terápia-rezisztens, fájdalommal járó kifotikus szöglettörést okozó csigolya-összezökkenéseknél a gerincműtéti lehetőségek is rendelkezésre állnak. A Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórházban, az országban egyedül – vezetésem alatt –, az Európai Unió Rehabilitációs munkacsoportja által akkreditált program folyik, az oszteoporózisos beteg rehabilitációja címmel. A csaknem 1000 töréses beteg adatait feldolgozva egyértelmű bizonyítást nyert, hogy a csípőtáji törött betegek életminőségét a hospitalizált formában végzett rehabilitáció döntően befolyásolja. Szeretném, ha átmenne a kollégáknál és a laikusoknál is a köztudatba, hogy a rehabilitáció az arra rászoruló oszteoporotikus betegek menedzselésének elengedhetetlen része.  

Ezek a cikkek is érdekelhetik