2018. január 23. kedd, Rajmund, Zelma napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Szakellátás Az állam és az egyén – akkor most ki tartson el kit Magyarországon? (2. rész)

Az állam és az egyén – akkor most ki tartson el kit Magyarországon? (2. rész)

2012-08-29 07:00 Forrás: Orvosok Lapja 2012/7-8. -- Radnai Anna
1231
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Egy 2011-es Tárki-GKI-kutatás eredménye szerint négyszeresére nőtt az állami egészségügyi ellátó intézmények helyett inkább magánrendelőt felkereső betegek száma. Most érdemes belevágni? Dr. Kovács Jánost, a Magánorvosok Országos Szövetségének (MAOOSZ) elnökét kérdeztük.

 

Dr. Kovács János, a Magánorvosok Országos Szövetségének (MAOOSZ) elnöke elmondta, minimum egy-két év kell ahhoz, hogy az ember magánorvosként is sikeres legyen, közben pedig a lakossági igény kétségtelen növekedése mellett még mindig több olyan hátránnyal kell szembenéznie, amelyek megszüntetéséért a Szövetség évek óta harcol.

A magánellátók nem utalhatják be betegeiket még a legelemibb laboratóriumi vizsgálatokra sem. Több sebből vérzik ez a gyakorlat – hangsúlyozza dr. Kovács János –, hiszen a különböző diagnosztikai vizsgálatok elvégzésére a beteg a biztosítottsága okán és alapján jogosult, nem azért, mert közfinanszírozott szolgáltatónál vagy magánrendelőben rendelik el számára az adott eljárást. Sok orvos ráadásul állami intézményben és magánrendelőben egyaránt dolgozik, és nehezen megérthető, hogy ugyanaz a szakember miért rendelkezik szakmai kérdésekben más kompetenciával délelőtt, mint délután. A legérthetetlenebb az egészben, hogy a jelen gyakorlat lelassítja a betegellátást – a páciens minimum eggyel több helyen fordul meg az állami rendszeren belül, mint ha a magánorvos közvetlenül beutalhatná a szükséges vizsgálatra – így pedig az OEP-re háruló finanszírozási teher – mindezen tényezőket tekintetbe véve – összességében biztosan nem kevesebb, hanem több lesz. Rendkívül fontos és össztársadalmi hasznosságát tekintve is jobb volna tehát, ha az egyszerűbb vizsgálatokra szektorsemlegesen beutalhatnák betegeiket a magánorvosok is – mondta a Szövetség elnöke.

A magánorvosok nehezményezik azt az általuk kettős mérceként megélt helyzetet, mely szerint a napokban módosított minimumfeltételek meglétét (személyi és tárgyi értelemben egyaránt) az ÁNTSZ szigorúan betartatta és ellenőrizte már eddig is a magánrendelőkben. Dr. Kovács János véleménye szerint hasonló elbírálással a közfinanszírozott járó- és fekvőbeteg-intézmények jelentős részét a feltételek szigorítása előtt is be lehetett volna zárni. A szigorúbb feltételek személyi vonatkozásaikban sem minden esetben indokoltak, illetve vannak közöttük a magánpraxisok számára kifejezetten felesleges terhet jelentő rendelkezések is, ilyen pl. az, hogy több szakmában kötelezővé tették az asszisztens jelenlétét, pedig ez nem mindig és nem feltétlenül szükséges, viszont a magánpraxisok működtetésében további költséget és adminisztrációt jelent.

A magyarországi magánpraxis-vezetési szokásokról is megkérdeztük dr. Kovács Jánost. Jellemzőbbek nálunk az egyedül, lakásban vagy bérelt helyiségben kialakított magánrendelők, különösen bizonyos szakmákat – pl. a bőrgyógyászatot vagy a nőgyógyászatot tekintve. A szakember szerint a jövő valószínűleg a csoportpraxisoké, egyrészt ezek gazdasági előnyei miatt – hiszen megoszlanak a költségek –, másrészt azért, mert több szakorvos egy helyen komplexebb szolgáltatást tud nyújtani a betegeknek. Mind az egymás közötti konzílium, mind a beteg egy helyen történő ellátása előnyös valamennyi szereplő számára.

A Szövetség elnöke az orvosi vállalkozások szabályozatlan marketing-tevékenységét is a sürgősen megoldandó problémák között említette. Régi probléma – mondta –, hogy a Gazdasági Versenyhivatal képviselői nem tesznek különbséget az orvosi-egészségügyi szolgáltatások és az egyéb piaci tevékenységek között. A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe ugyan foglalkozik a témával, de a magánorvosok döntő többségének véleménye szerint e reguláció is felülvizsgálatra szorul. Ezért a MAOOSZ, valamint előbbi kezdeményezésére a Magyar Magánbőrgyógyászok Közhasznú Egyesülete (MMKE), a Magyar Plasztikai Helyreállító és Esztétikai Sebész Társaság (MPHEST), a Magyar Magán-Nőgyógyászok Társasága (MMNT), a Magyar Szexuális Medicina Társaság (MSZMT), valamint a Magánszemorvosok Közhasznú Egyesülete (MASZKE) közös módosítási javaslatot adott be a Kamarához, melyben bizonyos szigorításokat kérnek a MOK vezetőségétől. A legfontosabb változtatás a magánorvosok szerint az lenne, hogy az orvosi-egészségügyi marketing célja a társadalom felé alapvetően a szolgáltatás megismertetése legyen, az árképzésen alapuló kommunikációs stratégia – pl. az orvosi hivatást lealacsonyító kuponos hirdetések – szoruljanak vissza ezen aktivitásból. „A legjobb marketing egyébként is az elégedett beteg” – mondta a Szövetség elnöke.

Ezek a cikkek is érdekelhetik