2018. április 25. szerda, Márk napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Szakellátás A tüdőgyógyászat is változás előtt áll

A tüdőgyógyászat is változás előtt áll

2012-08-10 07:00 Forrás: Orvosok Lapja 2012/7-8. -- Krasznai Éva
1925
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


A tüdőrák ma még az egyik legkevésbé gyógyítható daganatos betegség, de a tüdőgyógyászattal együttműködő mellkas sebészeti beavatkozások a valódi gyógyulás reményét jelentik.

 

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság elődjeként 1912-ben Korányi Frigyes báró javaslatára alakult meg Budapesten a Tuberkulózissal Foglalkozó Orvosok Egyesülete, mely nevét hamarosan Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületére változtatta – mondta dr. Kovács Gábor a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke, a Társaság centenáriumi nagygyűlésén. Ahogy a professzor fogalmazott, akkoriban a nagyon magas tbc-halálozás indokolta a betegséggel foglalkozó orvosok szakmai tömörülését, érdekvédő szervezetének megalakítását.

A 20. század kezdetén, Magyarország területén évente csaknem 60 ezren (!) haltak meg tuberkulózisban. Ezt követően a magyar tüdőgyógyászat kiemelkedő helyet vívott ki magának a hazai orvostudomány ágai között. Nevéhez fűződik a magyar orvostörténet egyik legnagyobb sikere, a tuberkulózisnak, mint népbetegségnek a felszámolása – hangsúlyozta a társaság elnöke. Ebben természetesen az idővel rendelkezésre álló korszerű gyógyszereknek és a mindenkori egészségügyi kormányzatoknak is szerepe volt. Mindezek eredményeképpen mára már ritka betegségnek számít hazánkban a tbc, európai összevetésben is az alacsonyan átfertőzött országok közé tartozunk.

2011-ben már „csupán” 1500-an betegedtek és 39-en haltak meg ebben a betegségben. „Feladatunk a meglévő kockázati csoportok, így a hajléktalanok, szociálisan rossz körülmények között élők, gyenge immunállapotú emberek, immigránsok körében is a betegség további csökkentése, koncentrált felkutatása és gyógykezelése. Különösen nagy gondot kell fordítani a rosszul együttműködő, magukat kezelni nem hagyó emberek meggyőzésére és ellátására. Ezekhez a feladatokhoz az egyesület, amely 1990 óta viseli a Magyar Tüdőgyógyász Társaság nevet, mint civil szervezetként a jövőben is megad minden segítséget a tüdőgyógyászati szakma képviselőinek” – folytatta az előadó.

A XX. század 60–70-es éveiben már látni lehetett, hogy a tbc rohamosan visszaszorul az országban. Már nem volt szükség akkora kapacitásra és akkora forrásokra a tbc-gyógyászatban, mint korábban.

„A Magyar Tüdőgyógyász Társaság a szakma legjobb képviselőit tömörítve élére állt annak a változásnak, amit utólag »pulmonológiai átállásnak« neveztünk el. A szakma felvállalta az akkor még kisebb számban jelentkező idült légzőszervi betegségeket (COPD, asztma), illetve a mind nagyobb jelentőségű tüdőrákot.”

A magas szakmai színvonal, a korszerű gyógyszerek és a gondozás következtében ma már szinte ritkaságnak számít, ha valakit asztmás roham miatt sürgősséggel kórházba kell szállítani. Jelenleg a COPD számít igazi népbetegségnek a mintegy félmillió beteg miatt. Mintegy harmadukat ismerjük, s a betegek változó együttműködése miatt gyakori az állapotuk rosszabbodása. Komoly feladatunk a társszakmákkal és a háziorvosokkal ennek a betegcsoportnak a jelenleginél jobb gondozása, ami elsősorban a betegek együttműködésének javításával érhető el. A megfelelő szakemberek, gyógyszerek és eszközök rendelkezésre állnak ehhez. A tüdőrák ma még az egyik legkevésbé gyógyítható daganatos betegség, de a tüdőgyógyászattal együttműködő mellkas sebészeti beavatkozások a valódi gyógyulás reményét jelentik. Emellett a tüdőgyógyászok és onkológusok kezében lévő legújabb célzott kezelések mind jobb eredményekkel kecsegtetnek.

Az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben csökkent a tüdőgyógyászati kapacitások, ágyak, intézmények száma. A medicina, a szakma rohamos fejlődése nem is indokolja ma már azokat a nagy kapacitásokat, amelyek évtizedekkel korábban még igen.

„A tüdőgyógyászat az egész egészségüggyel együtt ismét változások előtt áll. Tudomásunk szerint az átalakulásokat követően is megmarad a kellő intézményi szerkezet és ágyszám. A magyar tüdőgyógyászat egyik legfontosabb és megőrizendő értékének tartjuk azt, hogy a tüdőgondozói hálózat képes volt megújulni és fennmaradni. Ez a hálózat készen az újabb szakmai kihívásokra a lakossághoz közel viszi a tüdőgyógyászati szakellátást. Mintegy 150 kistérségi, városi és kerületi szakrendelés-gondozó áll a lakosság rendelkezésére. Ezeknek a kihelyezett szakmai bástyáinknak a hátterében pedig korszerűen felszerelt tüdőgyógyászati osztályok várják minden megyében a beutalt betegeket, s támogatják szakmailag a szakrendeléseket. A megújulás élére kell állnunk, középtávon el kell érnünk azt, hogy a nagyobb kórházakban jelen legyen a szakmánk, a társszakmák pedig – így a belgyógyászok, kardiológusok –bizalommal forduljanak a tüdőgyógyászhoz, de eközben meg kell őriznünk szakmai értékeinket, a hálózatot, valamint a lakosság bizalmát, amelyet évtizedek óta a tüdőgondozókba vetett” – volt hallható a MTT elnökétől.

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság is igyekszik haladni a korral, s az egyesület a hagyományok őrzése mellett igyekszik megújultan kiszolgálni a szakmát, de egyúttal törekszik a társszakmákkal való mind gyümölcsözőbb kapcsolatok kialakítására is. Pályázatok kiírásával, ösztöndíjak odaítélésével igyekszik segíteni anyagilag is a fiatal tüdőgyógyászaink szakmai előmenetelét.

„Nemzetközi és hazai konferenciákat szervezünk a jobb kapcsolatok kialakítása, a szakmai tapasztalatcsere érdekében. Igyekszünk megfelelő korszerű kommunikációs felületeket, újságot, honlapot működtetni annak érdekében, hogy a betegek, a lakosság, de természetesen a sajtó is jobban megismerjen bennünket, a tüdőgyógyászat eredményeit, szolgáltatásait” – mondta Kovács doktor.

A centenáriumi nagygyűlésükön nagy elődeikről, korábbi küzdelmeikről és sikereikről is megemlékeztek. A háromnapos konferencia szakmai programjában mintegy száz előadás és 80 poszter-prezentáció jelezte a szakemberek aktivitását.

Egyébként a Magyar Tüdőgyógyász Társaság nagygyűlésével egy időben rendezték a MTT Társult Egyesületének konferenciáját is, ahol a tüdőgyógyászat területén működő szakdolgozóknak, biológusoknak, gyógytornászoknak és más diplomásoknak mindazokat a lehetőségeket nyújtják, amelyeket az anyatársaság tagjai élvezhetnek.

„Törekszünk arra is, hogy a légzőszervi betegségek terén működő betegszervezetek, civil szervezetek is megfelelő támogatást kaphassanak. Ezért a konferencia keretében ezeknek az egyesületeknek arra is fórumot biztosítottunk, hogy megismertessék magukat és megismerhessék egymást. Ugyancsak nagy jelentőségű a fiatal kutatók fóruma, ahol bemutatkozhatnak a különböző szakmai kutatócsoportok. Itt nem csupán egy-egy bejelentett előadás hangzik el, hanem folyamatban lévő kutatásaikról is beszámolhatnak, személyesen is jobban megismerhetik egymást a fiatal kollégák. Ezekkel az eseményekkel hagyományt is kívánunk teremteni” – mondta a MTT elnöke.

 

Krasznai Éva

Ezek a cikkek is érdekelhetik