2018. április 25. szerda, Márk napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Szakellátás Állandó fejlődés

Állandó fejlődés

2011-09-22 06:56 Forrás: Kórház 2011/9. -- Zöldi Péter
1934
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


A dabasi járóbeteg-ellátásról Klemencz Györgynét, a Dr. Halász Géza Szakorvosi Rendelőintézet igazgatóját kérdeztük.

– Igazgató asszony, mekkora területet lát el a dabasi szakrendelő?
– A Dabas központú térségben 13 község 65 ezer lakosának járóbeteg szakellátását végezzük. A város jó közlekedési potenciállal bír, az M5-ös autópályán és az 5-ös számú főúton Budapestről 30 perc alatt elérhetőek vagyunk. A rendelőintézet Budapest és Kecskemét között félúton helyezkedik el, így azonos távolságra, 40-50 kilométerre vagyunk a Kecskeméti Megyei Kórháztól és a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórháztól. Intézetünk 1961 óta, 50 éve működik és folyamatosan fejlődik. A hajdan négy alapszakmával, kezdetleges laboratóriummal és röntgen osztállyal működő intézet, ma már valamennyi szakrendeléssel rendelkezik. Az egynapos sebészeten, sebészeti, nőgyógyászati, ortopédiai, szemészeti műtéteket végzünk, és kúraszerű ellátásként infúziós kezeléseket biztosítunk. A biztonságos műtétek végzéséhez, az utókezeléshez közreműködési szerződést kötöttünk Kecskeméti Megyei Kórházzal, a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházzal és az Egyesített Szent István és Szent László Kórházzal. Több területen a hivatalos kapcsolat mellett személyes kötödésünk is van a Bajcsy Kórházzal. Mivel intézetünk önálló rendelőintézet és a kórházaktól való távolsága nagy, ezért arra törekszünk, hogy a járóbeteg szakellátásban végezhető egészségügyi szolgáltatásokat biztosítani tudjuk betegeink számára. A kisebb szakrendelések gazdaságos működtetése csak heti egyszer-kétszer hatórás rendeléssel érhető el. Ezért kiváló kórházi szakorvosok a kórházi főfoglalkozásuk megtartása mellett, intézetünkben részmunkaidőben végzik kiemelkedő szakmai ismeretekkel munkájukat.

– 1999 óta vezeti az intézményt, de korábban is itt dolgozott gazdasági vezetőként. A szakrendelő első és egyetlen munkahelye. Miben változott a feladat az elmúlt két évtizedben?
– Szerintem a vezető feladata mindig is az volt, hogy jól menedzselje az erőforrásait, az anyagokat, a pénzt, az információt és az emberi erőforrást. 1992-ben az alapellátásban megjelent a funkcionális privatizáció, ami akkor nagy fejlődést eredményezett. E tapasztalatok alapján mi is kerestük a struktúra megváltoztatásának módját. Intézetünk ma is költségvetési intézményként működik, de az osztályok nagy része vállalkozási formában, közreműködői szerződéssel dolgozik. Ez teremti meg annak a lehetőségét, hogy a szűkülő OEP-finanszírozás, a működtetési költségek folyamatos növekedése mellett, a költséghatékonyság állandó figyelemmel kísérésével fenntartható legyen a működés. Természetesen maximálisan próbálunk élni a fejlesztési lehetőségekkel, és alapítványunk bevételeit szintén orvosi gépek beszerzésére használjuk fel.

– Milyen fejlesztéseket valósítottak meg?
– Egyik első és legfontosabb feladatom a dabasi sürgősségi centrum, a központi ügyeleti ellátás intézetünk és a mentőállomás közötti telephelyen történő kialakítása, felszerelése és a szakma szabályainak megfelelő működtetése volt. Erre egy 2004-es kistérségi pályázat adott lehetőséget, amelyből kiválóan felszereltük az ügyeleti infrastruktúrát. Szintén e kistérségi pályázat keretében alakítottuk ki a központi ügyelet számítógépparkját és csatlakoztattuk a szakorvosi rendelőintézet számítógépes hálózatához. Így elérhetővé vált az ügyeleten megjelent betegek kórtörténete, mely, az éppen ügyeletes orvos számára nagy segítséget nyújt a jó diagnózis felállításához. Pályázati és alapítványi pénzek segítségével ultrahangot, mammográfot, foszforlemezes digitalizáló rendszert és csontsűrűség mérő berendezést vásároltunk. A legnagyobb fejlődést és szakmai előrelépést az egynapos sebészeti ellátás bevezetése és jól működtetése jelenti. Az új tevékenység bevezetésével komplex, magas szintű egészségügyi szolgáltatást nyújtunk az itt megjelent betegeknek. Az emeltszintű szolgáltatás bevezetése azonban nagy területet vett el a szakrendelésektől, ezért az intézetünk egyre szűkebb lett és zsúfolttá vált.

– További fejlesztésre volt szükség?
– Problémáink megoldására a KMOP 4.3.2. keretében meghirdetett „Kistérségi Járóbeteg Szakellátás Fejlesztése a Közép-Magyarországi Régióban” című pályázati felhívás adott lehetőséget. A pályázat intézetünk részére eredményes lett, így a rendelő fejlesztéséhez 800 millió Ft támogatásban részesültünk, az önrészt Dabas Város önkormányzata biztosította. A beruházás eredményeként mintegy 2000 négyzetméterrel nő az intézet alapterülete, digitális röntgengép, új laboratóriumi kémiai automaták kerülnek beüzemelésre. A több mint 30 éves épület, épületgépészete felújításra került, kicseréltük a nyílászárókat, megvalósult az épület egészének hőszigetelése. A beruházás eredményeként nagy előrelépést jelent a tízágyas nappali kórház. Ezzel hozzájárulunk a definitív, lakossághoz közeli ellátások növeléséhez. Összességében, ezzel a beruházással megteremtjük a feltételeit annak, hogy intézményünk korszerűen felszerelt, hatékonyan működő emeltszintű kistérségi járóbeteg szakellátó, diagnosztikai központként működjön, egynapos sebészettel, és kúraszerű ellátást, rehabilitációs lehetőséget biztosítson a térség lakosságának.

– Hogyan képesek kezelni az ellátórendszer finanszírozási és átalakulási kihívásait?
– A jogszabályi változások, a szabálykönyv szigorításai, valamint a TVK változatlansága együttesen az OEP finanszírozás csökkenése irányába hatnak. Ezzel ellentétes a költségek alakulása. Ebben a helyzetben valamennyi egészségügyi intézménnyel együtt, a saját korlátainkat ismerve, a lehetőségek kihasználására törekszünk. Saját bevételi források felé fordulunk, ilyenek az üzemorvosi szolgálat árbevételei, és menedzser szűrések szervezésével szintén az árbevételeinket próbáljuk növelni. Bizonyos feladatokat nyugdíj mellett, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozókkal végeztetünk el. Azokat a feladatokat, amelyek összevonhatóak, összevonjuk, és kevesebb dolgozóval látjuk el. A bérek és személyi juttatások kifizetése szintén csökkenő tendenciát mutat, ami a költségek féken tartását eredményezi. Raktárkészletünket a legszükségesebb mennyiségűre csökkentettük. Egészségügyi szolgáltatásainkat korszerűbb orvosi gépekkel nyújtjuk, ami a finanszírozás növelése irányába hat. Folyamatosan elemezzük a költségeket és ennek eredményei segítenek a hibák kiküszöbölésében. Valamennyi lehetőséget kihasználva fejlesztjük a szolgáltatásainkat. Egyébként a teljesítmények három hónapról két hónapra módosított kifizetése intézetünket jobb fizetési feltételek közé juttatta. Nincsenek kifizetetlen számláink. Pénzügyi helyzetünk a takarékosság folyamatos fenntartása mellett kiegyensúlyozottnak mondható.

– Hogyan tudtak megküzdeni az ellátórendszer folyamatosan változó igényeivel?
– A vizitdíj bevezetésekor segítséget kaptunk a számlázás kimunkálásához a betegirányítás zökkenőmentes folytatásához és a vizitdíj beszedéshez, így a keletkezett többletmunka intézetünkben csak másfél fő létszámtöbbletet igényelt a napi 12 órás nyitva tartás alatt. A kötelező TAJ-szám ellenőrzéshez, mely a beteg TAJ számát az OEP adatbázisában lévő adatokkal egyezteti, szintén megoldották. Mivel intézetünk térségi feladatot lát el, így 13 község mintegy harminc háziorvosának a Béker-Soft lehetőséget teremtett arra, hogy az ADATA-rendszeren keresztül a röntgen és a labor diagnosztika leleteit, a vizsgálatot kérő orvos megkaphassa. Az egyre bővülő statisztikák, jelentések elkészítésében szintén sok támogatást kapunk. Ma négy telephelyen, 33 munkaállomáson használjuk a programot. Bármi gond lenne, ők online csatornán keresztül azonnal elérik és javítják a rendszert.

– Miért fontos az Önök számára az informatika? Hogyan segíti munkájukat?
– Informatika nélkül az egészségügyben betegellátás már nem működhet, hiszen az intézetbe belépő betegek első kapcsolata a betegirányítóban személyes adatok egyeztetésével, különösen a TAJ-szám ellenőrzésével kezdődik. Az intézeti számítógépes hálózati rendszer lehetővé teszi a beteg kórtörténetének megtekintését, a labor és röntgen eredmények késedelem nélküli megismerését. Mindez a betegellátás szakmai színvonalát növeli. Minden egészségügyi intézményben fontos a beteggel történő beavatkozások korrekt rögzítése, ami bármikor visszakereshető, és az ellátás szabályszerűsége ezzel igazolható. A havi statisztikák pontos elkészítése szükséges ahhoz, hogy az elvégzett munkákért a finanszírozást megkapjuk. Ez pedig ma már elképzelhetetlen informatika nélkül.

– Hogyan látja az informatika szerepét a következő évek szakellátásában?
– Számítógépes adatfeldolgozás, megfelelő informatikai háttér nélkül nem képzelhető el a jövőben egészségügyi szolgáltatás. A digitális röntgengép beruházásával lehetőséget teremtettünk arra, hogy az intézetünkben készített röntgenfelvételeket tőlünk távol dolgozó radiológus értékelje. Mindezt szintén a Béker-Soft által szállított DIVAS PACS rendszer teszi lehetővé. Fontos ez azért is, mert a radiológusok száma csökken itthon, és így a második műszakban radiológus nélkül is el tudjuk látni feladatunkat.

– Milyen stratégiát lehet meghatározni 2011-ben a dabasi szakrendelő számára?
– Budapest és Kecskemét között pont félúton megpróbálunk valamennyi egészségügyi szolgáltatást betegeink részére helyben biztosítani, természetesen a kórházi ellátást igénylő betegek kivételével. Szeptemberben birtokba vesszük megújult intézetünket. A tágas és világos épületben a meglévő eszközparkot kiegészítő új berendezésekkel, jól képzett orvosainkkal, szakdolgozóinkkal magas szakmai színvonalon tudjuk biztosítani az OEP-szerződésben vállalt szolgáltatásainkat, és munkánkat továbbra is gazdaságosan tudjuk végezni. Nekünk az a stratégiánk, hogy a szolgáltatásunkat igénybevevő személyek és szervezetek elégedettek legyenek tevékenységünk minőségével. Ha ezt sikerül elérni, ők is és mi is sikeresek lehetünk.

Ezek a cikkek is érdekelhetik