2018. április 25. szerda, Márk napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Szakellátás A járó betegek előjegyzéséről

A járó betegek előjegyzéséről

2013-09-12 07:25 Forrás: Orvosok Lapja 2013/7-8. -- Magyar Orvosi Kamara elnöksége
1486
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


A Magyar Orvosi Kamara elnöksége, tapasztalva a járóbeteg-szakrendelők egymástól jelentősen eltérő betegelőjegyzési gyakorlatát, szükségesnek látta egy hatályos jogszabályokon alapuló, országosan egységes járóbetegelőjegyzés-ajánlás elkészítését.

 

Tekintettel arra, hogy az egy betegre fordítandó idő szakmánként eltérő lehet, az elnökség a Szakmai Kollégiumok illetékes tagozatainak állásfoglalását kérte. Ezeket, mint a Szakmai Kollégiumok tagozatainak ajánlását bocsátjuk most a kollégák rendelkezésére, a szükséges jogszabályi háttér rövid magyarázatával. Sajnos nem kaptunk minden tagozattól választ, de amennyiben kamaránkhoz időközben újabb állásfoglalások érkeznek, úgy azokat a Magyar Orvosi Kamara honlapján (és az Orvosok Lapjában) folyamatosan közzétesszük. Őszintén reméljük, hogy az egyszerűbb áttekinthetőség céljából általunk táblázatban összefoglalt járóbeteg-előjegyzési ajánlás segíteni és könnyíteni fogja a kollégák munkáját. Ha a jogszabályokat betartva végezzük gyógyító munkánkat, az jogi védelmet és biztonságot is jelent. Az elnökségnek nem titkolt szándéka, hogy a jelenlegi szakmai szempontból elfogadhatatlan mennyiségű munkavégzés (egyes helyeken 80–100 beteget lát el egy orvos egy rendelésen) helyett a minőségi munkavégzésre kerüljön a hangsúly. Szembesíteni kell a jogalkotót a jelenlegi helyzet tarthatatlanságával, a finanszírozótól pedig ki kell kényszeríteni a betegellátás valós értékén történő finanszírozását. Nem mellékesen az ajánlás betartása felérhet egy jól szervezett WTR (work to rule) külföldön már sikerrel alkalmazott eredményességével.

 

Egy beteg ellátásához szükséges idő:

* csoportos oktatásra minimálisan fordítandó idő 45 perc 

**az ajánlás gyógytornára vonatkozik

***csak tervezhető betegcsoport esetén alkalmazható, kiszámíthatatlan sérültáramlásnál nem.

A Radiológia tagozat nem tartotta magát illetékesnek, de jelezte, hogy a radiológiai vizsgálatok minimális időszükségletére kidolgoz egy ajánlást. A Mellkassebészeti tagozat véleménye, hogy nem lehet egyértelmű választ adni a kérdésre.

A munkavégzésénél figyelemmel kell lenni arra is, hogy a számítógép előtt ülő adminisztrátor részére óránként 10 perc munkaközi szünet biztosítása szükséges – 50/1999. (XI.3.) EüM-rendelet.

A betegelőjegyzési idő számításánál a következő jogszabályokat vettük figyelembe:

 

I. A beteg adatainak rögzítése, betegazonosítás.

Az orvosi dokumentációhoz szükséges és az ambuláns lapra, illetve a receptre rákerülő adatokat (név, születési hely és idő, lakcím, TAJ), a számítógépbe rögzítjük. A betegnek nem elég csak a TAJ-kártyáját felmutatnia (ez nem fényképes, a személyes azonosításához személyi igazolványára, a lakcíme azonosításához lakcímkártyára is szükség van. Ezeket a betegtől minden ellátás során el kell kérni.)

1997. évi CLIV tv. 26. § (2) bekezdés: A beteg – amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi – köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint az alábbiak szerint együttműködni:

h) jogszabályban előírt személyes adatait hitelt érdemlően igazolni.

 

II. Kórelőzmény áttekintése, panaszok kikérdezése

Az orvos áttekinti a korábbi dokumentációkat, beutalóköteles rendelés esetén elolvassa a beutalót, majd kikérdezi a beteget, a lényeges kórelőzményi adatokat és a panaszokat ezt követően írásban rögzíti.

1997. évi CLIV. tv. 26. § (2) bekezdés

A beteg – amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi – köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint az alábbiak szerint együttműködni:

a) tájékoztatni őket mindarról, amely szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így különösen minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről,

d) tájékoztatni őket minden, az egészségügyi ellátást érintő, általa korábban tett jognyilatkozatáról,

 

III. Betegvizsgálat

A jelen bírói gyakorlat a szakmai maximumot várja el az orvostól. Amíg a betegvizsgálatra vonatkozóan a Szakmai Kollégium tagozatai nem határozzák meg szakmánként a minimálisan elvégzendő vizsgálatokat, addig az orvos köteles (és kénytelen az időigényes) szakmai maximumot nyújtani.

1997. évi CLIV. tv.

126. § (2) Az orvos – feltéve, ha szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján erre jogosult – a hozzá forduló beteget megvizsgálja. A vizsgálat megállapításaitól függően a beteget ellátja, vagy – a megfelelő tárgyi és személyi feltételek hiánya esetén – a megfelelő feltételekkel rendelkező orvoshoz, illetve egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja.

(3) A beteg vizsgálata kiterjed a kezelőorvos tudomására jutott valamennyi panaszra, a kórelőzményre és a beteg gyógyulását befolyásoló egyéni körülmények feltárására.

Ezt követően az orvos rögzíti a fizikális vizsgálat során talált eltéréseket, illetőleg a negatív leletet is (státuszt ír, sablon alkalmazását a bíróság nem fogadja el!)

 

IV. Terápia előírása és dokumentáció elkészítése

Az eredmények alapján az orvos további vizsgálatokat ír elő és/vagy terápiát választ.

1997. évi CLIV. tv.

129. § (2) A választott vizsgálati és terápiás módszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy
a) ahhoz a beteg e törvény szabályai szerint beleegyezését adja, valamint
b) a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illetőleg a kockázat vállalására alapos ok legyen.

A javasolt vizsgálatról, annak szükségességéről, kockázatairól a beteget a számára érthető módon kell felvilágosítani. Előre elkészített sablonos írásbeli betegtájékoztatók nem helyettesítik a szóbeli tájékoztatást. Ide tartozik a beteg diétás és életmódi tanácsokkal való ellátása is. Kiemelendő, hogy gyógyszerrendelés estén a gyógyszer alkalmazásával való tudnivalókról pontos tájékoztatást kell adni a betegnek.

2006. évi XCVIII. törvény

8. § A gyógyszert és gyógyászati segédeszközt rendelő orvos köteles tájékoztatni a beteget a rendelkezésre álló, azonos hatóanyagú, illetve hasonló terápiás hatású, alacsonyabb árú gyógyszerről, illetve azonos funkcionális csoportba tartozó alacsonyabb árú gyógyászati segédeszközről, valamint az adott termékek áráról, társadalombiztosítási támogatásáról és a térítési díjak közötti különbségekről.

Ezt követi a dokumentáció befejezése (receptek felírása, beutalók megírása, ambuláns lap epikrízisének megírása, diagnózis rögzítése.)

A beteg a recepteket az orvos előtt aláírja (igazolva, hogy átesett orvosi vizsgálaton és a kezelőorvos felvilágosította az alkalmazással kapcsolatos tudnivalókról), az ellátást igazoló dokumentumot aláírja és dátumozza, valamint írásban nyilatkozik arról, hogy az adott gyógyszert 1 hónapon belül más orvossal nem íratja fel újra. Ha a beteg betegszállítás igénybevételével érkezett a szakrendelésre, akkor a hazajuttatásához a beteget a szállításnak le kell jelenteni, és a szállításhoz szükséges dokumentációt is el kell készíteni.

Egyúttal felhívjuk a figyelmet a számítógép előtt ülő adminisztrátor számára óránként javasolt minimum tíz perces szünetre. (Ez a szünet nem jelent feltétlenül munkaszünetet, csak képernyőnézős munkavégzés alóli szünetet.)

Ezek a cikkek is érdekelhetik