2018. január 23. kedd, Rajmund, Zelma napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Portré Tizenöt év az informatikában

Tizenöt év az informatikában

2011-09-16 06:41 Forrás: Kórház 2011/9. -- Zöldi Péter
1872
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Az 1996-ban alapított, 15 éves Béker-Soft történetéről Szőke N. István ügyvezető igazgatót és Lucz Zoltán kereskedelmi igazgatót kérdeztük.

– Hogyan jött az alapötlet, az egészségügyi informatikai rendszerek fejlesztése?
Szőke N. István: 1990-től éltem és dolgoztam Magyarországon, akkor települtünk át Erdélyből. A kilencvenes évek elején energetikai, később szállodaipari és vendéglátóipari szoftverekkel foglalkoztam. Ekkor már együtt dolgoztam Nagy Csabával, aki jelenleg is cégünk operatív igazgatója. 1995-ben együtt határoztuk el, hogy olyan területet keresünk, ahol informatikai megoldásokat kell fejleszteni, de az ügyfél számára fontos a hozzá kapcsolódó szolgáltatás is. Tüdőgondozói rendszerünk fejlesztése úgy indult, hogy egy napon a Kossuth Rádió Napközben című műsorában közzétettek egy felhívást, amelyben egészségügyi intézményeknek ajánlottunk fel informatikai segítséget. Erre leginkább tüdőgondozók jelentkeztek. Legelső partnerünk a salgótarjáni tüdőgondozó volt, néhány hét alatt Kovács Bálint kollégámmal, mai fejlesztési vezetőnkkel, kifejlesztettük számukra a DOS-alapú Főnix tüdőgondozói rendszer első verzióját. Ez nagyon sikeresnek bizonyult, néhány év alatt a tüdőgondozók kb. 80 százalékát sikerült lefedni, és megfelelő tüdőgondozói és tüdőszűrői informatikai megoldást nyújtani számukra.

– Meddig vett részt az aktív rendszerfejlesztői munkában?
Sz.I.: A rendszerfejlesztést, kódírást egészen 2007-ig végeztem, csak az elmúlt négy évben hagytam fel ezzel, azóta kiváló programozó kollégáim munkáját ellenőrzöm. Akkoriban nagyon gyorsan zajlottak a fejlesztések, hiszen kisebb rendszereket kellett építeni, a tüdőgondozói rendszert gyorsan követték a bőr- és nemibeteg, pszichiátriai, onkológiai gondozói modulok. Ezekre azért volt szükség, mert a járóbeteg szakellátáshoz képest sokkal bővebb adattartalmat kezeltek. Aztán, mivel a gondozók jellemzően szakrendelőhöz tartoztak, már adta magát, hogy egy önálló szakrendelői informatikai rendszert hozzunk létre. Az első ilyen megoldást 1996-ban, Dabason helyeztük üzembe. Ahogyan ügyfeleink száma fokozatosan bővült, úgy bővítettük fejlesztői létszámunkat is.

– Hamar kiderült, hogy a Béker-Soft nem csak rendszerfejlesztő, hanem teljes körű informatikai szállító?
Lucz Zoltán: Sok intézményben mi nyújtottuk az első informatikai megoldást, ezért ránk támaszkodtak. Mi építettük a hálózatot, mi szállítottuk a hardvert, mi üzemeltettük a rendszereket. Egyébként a Béker-Soft az egyetlen olyan magyarországi egészségügyi szoftverfejlesztő cég, amelynek hardverkarbantartó csapata is van. Az informatikai infrastruktúrát belső erőforrásainkkal tartjuk karban, és fel tudjuk vállalni a mai korszerű és bonyolult, komplex informatikai rendszerek távoli üzemeltetését. Talán ma az az egyik legnagyobb előnyünk, hogy egyetlen szállítótól tudják partnereink a teljes informatikai szolgáltatáscsomagot megvásárolni.

Sz.I.: A kilencvenes években minden informatikai probléma kapcsán hozzánk fordultak partnereink. Aztán később, 2006-2007-ben, a HEFOP 4.4. projektek során ezt a tudást használtuk ki a gyors növekedésre. Addig nem tartottuk ugyan titokban, hogy létezünk, de nem is nagyon reklámoztuk magunkat. Inkább dolgoztunk, fejlesztettük rendszereinket. Aztán a HEFOP 4.4. kapcsán kezdtek el olyan infomatikai megoldást szállító cégként jegyezni bennünket, amely az intézmények minden problémájára talál „gyógyírt”.

– Milyen szerepet játszott az informatika az egészségügyben 1996-ban?
Sz.I.: Akkor még nem volt kötelező a finanszírozási jelentés elektronikus formában történő benyújtása, de a gondozóknak azért volt szüksége informatikára, mert nagyon nagy volt az adminisztrációs teher. Hatalmas kartonszekrényekből követték a gondozottakat, és nekünk az volt a feladatunk, hogy megfelelő háttérrel támogassuk a munkafolyamatokat. Ez a filozófia ma is tetten érhető a FŐNIX-Pro rendszerünkben. A medikai informatikai rendszerek többsége a finanszírozásra koncentrál, hiszen 1998 után ezért jöttek létre. Mi az orvos-szakmai tevékenység kiszolgálására alakultunk. Talán ezért is olyan komplex a rendszerünk, mert a speciális szakorvosi igényeket is megvalósítottuk. Sőt, olyan szakterületeken is működtetünk szakértői modult, ami nem nagyon érhető el másnál Magyarországon. A modulok orvos-szakmai hátterét az ország legkiválóbb szakemberei adták. Azért lett sikeres a tüdőgondozói rendszer, mert többek között Vadász Imre és Pataki Géza főorvos urak, a Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Módszertani Osztályának munkatársai segítettek. Ugyanígy a mammográfiában elsősorban Péntek Zoltán professzor úrral szoros együttműködésben tudtunk olyan komplex rendszert létrehozni, amely a legkényesebb elvárásoknak is megfelelt. Ezek a rendszerek mind ráépültek az járóbeteg-ellátás alaprendszerére és egységes megoldást képeztek.

– Mikor és miért indult a FŐNIX-Pro?
Sz.I.: A Windows alapú FŐNIX-Pro rendszert 2002 óta fejlesztjük. Akkor már nyilvánvaló volt, hogy technológiát kell váltani, de partnereinknek nem volt forrásuk az informatikai infrastruktúra fejlesztésére. Ezért öt-hat évig párhuzamosan futtattuk a két rendszert, a FŐNIX-Pro alapjaira egyenként alakítottuk át meglévő szakmai moduljainkat, és így állt össze a teljes rendszer. 2007 óta nem fejlesztjük a DOS-alapú Főnix rendszert, de jogszabálykövetést még nyújtunk. Ma már minden rendszerünk grafikus felületen működik, vékony vagy vastag kliensen. Mindegyik, korszerű adatbázis kezelőt és modern informatikai megoldásokat alkalmaz, és nem utolsó sorban érdemes megemlíteni azt is, hogy igyekszünk a legújabb informatikai újdonságokat folyamatosan beépíteni rendszereinkbe.

– Hogyan és mikor kezdtek el képalkotó diagnosztikával foglalkozni?
Sz.I.: 2002-ben egyik legrégebbi partnerünkhöz, a pécsi szakorvosi rendelőintézethez került egy Konica-Minolta foszforlemezes kiolvasó, amelyhez egy nehezen használható PACS-rendszert szállítottak. Ekkor kaptunk felkérést egy önálló, de a Főnix rendszerrel együttműködő PACS-rendszer fejlesztésre, és néhány hét alatt leszállítottuk a DIVAS 1.0 rendszert. Ehhez kitanultuk a Konica-Minolta kiolvasógépek szervizelését is, amit egyébként a mai napig mi végzünk Magyarországon. Aztán egyre több modalitást kapcsoltunk be, egyre több intézményben jelent meg a rendszerünk, először még önállóan. Sok helyen még nem működött a FŐNIX-Pro, de DIVAS már futott. A két rendszer azonos építőkockákból és platformon működik, közös adatbázist használ. Aztán 2003-2004-ben több nagy eszközszállítóval együtt tudtuk értékesíteni a DIVAS-t, ekkor derült ki, hogy érdemes komolyan venni a PACS-rendszerek piacát.

– 2005-ben bővült csapatuk Lucz Zoltánnal. Hogyan került ő a Béker-Softhoz?
Sz.I.: Egyrészt, annyira bővült az ügyfélkör, hogy önállóan kellett foglalkozni a kereskedelemmel és értékesítéssel. Még Erdélyből ismertük egymást, régi jó barátok voltunk, és meggyőztem magam, hogy ő lesz a BSI megfelelő kereskedelmi igazgatója. Jól döntöttem.

L.Z.: 2005-ben szemléletváltás valósult meg a cégnél: rájöttek, hogy intenzívebbé kell tenni a piaci jelenlétet. Én korábban kereskedelemmel foglalkoztam, de más területen, ezért legalább másfél évembe került, míg átláttam ezt a piacot és megismertem a magyar egészségügyet. Ez egyébként azért nem volt nehéz, mert orvos családból származom, édesapám kardiológus. Aztán a HEFOP 4.4. projekt kapcsán hoztuk meg azt a döntést, hogy a közbeszerzési piacra is belépünk. Akkor találtuk ki a cég arculatát, kezdtük el felépíteni a marketingstratégiát, módszeres ügyfélkapcsolatot fenntartani, részt venni a szakmai konferenciákon. Azóta a szakma három legfontosabb rendezvényén, a Medicina 2000 és EGVE konferencián, az MKSZ kongresszuson aktívan jelen vagyunk.

SZ.I.: Mi voltunk az első olyan egészségügyi informatikai megoldásszállító, amely teljes körű digitalizálási folyamatot tudott bemutatni a konferenciákon, kiolvasóval, monitorokkal, PACS-rendszerrel, CD-író robottal, és mi mutattuk be először a medikai rendszerrel integrált betegirányító megoldást. Persze, ma már nem tudnánk azokat a technológiákat egy kongresszuson megjeleníteni, amelyekhez közünk van, annyira komplex az informatikai környezet. Sokkal szívesebben visszük el az érdeklődőket azokhoz a szakrendelői partnereinkhez, ahol a teljes szolgáltatási kör rendelkezésre áll.

– Hogyan tudtak megküzdeni az ellátórendszer átalakítása során felmerülő fejlesztési igényekkel?
L.Z.: 2006-2007-ben, amikor az OEP hetente jött ki újdonságokkal, amelyek jelentős fejlesztési igényt generáltak, nagyon hamar szinte duplájára növeltük fejlesztési kapacitásunkat. A partnereink igényelték ezt a tempót, amely érdekes módon hozzájárult a piac tisztulásához is, hiszen az egy-két emberes rendszerfejlesztő cégek egyáltalán nem vagy nagyon nehezen bírták követni a változásokat. Ekkortájt vállaltuk fel a dokumentum-menedzsment rendszerek bevezetését is. Körülnéztünk a világpiacon és a német ELO rendszerét találtuk a legjobbnak. Elsőként saját magunkon teszteltük a rendszer használatát, és ezután kezdtük el partnereinknek ajánlani. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szakrendelők munkája sokkal hatékonyabbá tehető, jelenleg tucatnyi partnerünknél fut a megoldás.

– Milyen stratégia mentén végzik a rendszerfejlesztést?
SZ.I.: Jövőképünkhöz szorosan hozzátartozik, hogy a piaci igényeket teljes mértékben kielégítsük. Ezért hoztuk létre a FőnixWEB rendszert, amelyen keresztül a háziorvosok hozzáférhetnek a szakrendelői adatbázishoz, és a praxisukba bejelentett betegek sorsát nyomon követhetik. Ehhez a rendszerhez az összes jelentős háziorvosi rendszerszállító szoftvere hozzákapcsolható. 2007 óta az is világosan látszik, hogy a magyar szakrendelőkben nem lesz több radiológus. A leletezési igényre valamilyen teleradiológiai rendszer jelenthet megoldást. Az elmúlt években többféle regionális szemléletű távleletezési módszer valósult meg Magyarországon, mi földrajzi korlátok nélküli rendszerben gondolkoztunk. Európai uniós forrásból sikerült kifejleszteni a TERASY-rendszert, amely jelenleg több mint tíz intézményben, havonta már több mint 2000 esetet leletez. Tudjuk, hogy ez olyan műfaj, ami elsősorban szakmai kompetenciát igényel, ezért a rendszert a piacvezető Iconomix teleradiológiai szolgáltatóval szoros összhangban működtetjük.

– Hogyan látják a magyar egészségügy jövőjét?
L.Z.: Szerintem a forráshiány miatt egyre több szakellátó intézmény fogja belátni, hogy az integrált rendszereket üzemeltető, integrált szolgáltatásokat nyújtó informatikai szolgáltatók felé kell fordulni. Nagyon fontos feladat a rendszerek közötti kommunikáció egységesítése, hiszen ma heterogének a rendszerek közötti kommunikációs megoldások. A mi feladatunk részt venni a létrejövő egészségügyi informatikai stratégia megvalósításában, bármerre is mutasson az. Partnereink, több mint kétszáz intézmény, több mint tízezer egészségügyi felhasználó, ezt várják tőlünk.

Sz.I.: A jelentős fejlesztések befejeződtek, a lendület átmenetileg meg fog törni, de reméljük, lesznek újabb fejlesztések. Nagyon jó lenne, ha megszülethetne az egészségügyi informatikai stratégia. Jó lenne, ha előrébb lépnénk az elektronikus egészségbiztosítási kártya területén, ha az orvosoknak is lenne elektronikus azonosítójuk. Az ágazat vezetői régebben is, ma is el voltak és vannak foglalva az ágazat napi problémáival, forráshiányával. Ám az egészségügybe az elmúlt 15 évben ellenállhatatlanul betört az informatika. Az összes műszer informatikai csatlakozást, rendszerintegrációt igényel. Egyre kevesebb orvos tudja elképzelni, hogy ne nézze meg egy perc alatt a beteg kórtörténetét vagy röntgenképét. Ma már olyan fontos az informatika, mint a villanyáram. A jövő a minél gyorsabb és minél szélesebb körű hozzáférésről, a hatékony ellátásról szól és mi ebben szeretnénk segíteni.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kulcsszavak

informatika , menedzsment ,