2018. április 22. vasárnap, Csilla, Noémi napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Portré Megvalósult álom

Megvalósult álom

2011-11-20 07:00 Forrás: Kórház 2011/11. -- Zöldi Péter
2965
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


A Kaposi Mór Oktató Kórház új épületét és sürgősségi fejlesztését október 20-án, ünnepélyes keretek között avatták fel. Az avatáson dr. Moizs Mariann, az intézmény stratégiai főigazgató-helyettese Batthyány-Strattmann-díjat vehetett át az egészségügyi államtitkártól.

 

– Főigazgató-helyettes asszony, gratulálunk Batthyány-Strattmann-díjához. Mit jelent az Ön számára ez a kitüntetés?

– Elsősorban azt, hogy a szakma elismeri fél évtizedes kaposvári munkánkat. A díj egyértelműen összekapcsolódik a beruházással, amit az elmúlt években úgy tekintettem, mintha a „gyermekem” lenne. Az elismerés természetesen nem nekem szól, hanem a csapatmunka eredménye: magukénak érezhetik azok is, akikkel együtt dolgoztam a projekt vezetésében, a kórház menedzsmentje és kórházi kollégáim is. Minden ilyen kitüntetés egyéni teljesítményt honorál, de a sikert a csapatmunka tette lehetővé.

– Milyen életutat honorál a díj?

– Szakmai munkám egyértelműen a Dél-Dunántúlhoz kötődik. 1999 óta a térség valamelyik nagy intézményének vezetőjeként dolgozom. 1988-ban, az egyetem elvégzése után a Baranya Megyei Kórház lett az első munkahelyem, ahol belgyógyászként dolgoztam. Aztán 1998 táján úgy éreztem, hogy alapdiplomám mellett valami mást, többet szeretnék tenni. Elkezdtem egy MBA-képzést, amely összecsengett vezetői kinevezésemmel: 1999-2006 között az intézmény orvosigazgatója voltam. Nagyon hatékony tanulóévek voltak, talán a legnagyobb teljesítményt a hat elemű, úttörő és komplex minőségügyi rendszer létrehozása és bevezetése jelentette. A minőségügy kiváló vezetői szemléletet adott, és jól lehetett később is menedzsment eszközként alkalmazni.

– Hogyan került Kaposvárra?

– 2006-ban váltottam, amikor látszott, hogy a Baranya Megyei Kórház számára az önállóság helyett szükségszerűséggé válik az egyetemi rendszerrel történő integráció. Ekkor kaptam Kaposváron komoly lehetőséget Repa Imre professzortól, akihez stratégiai vezetőként érkeztem, és bekapcsolódtam a tömbkórházi projekt előkészítésébe. Éppen időben, mert akkor jártunk az építési engedélyezési eljárásnál, és aktívan részt vehettem a koncepció projektté való formálásában, egyeztetve a mindenkori fejlesztéspolitikai és egészségpolitikai irányítással.

– Milyen fejlesztés valósult meg öt év alatt, 2011 végére?

– A tömbkórházi fejlesztési koncepció hosszú évekre, évtizedekre alapozza meg a kaposvári kórház, mint a térség egyik vezető intézménye, tevékenységét. A fejlesztés első szakasza az október 20-i átadással zárult le. Felépült az 5000 négyzetméteres Diagnosztikai épület, és hivatalos zárásához közeledik az 511 milliós sürgősségi projekt. A központi diagnosztikai osztályok végre európai színvonalú környezetbe kerülnek. A kórház alappillérének számító központi labor és izotóplabor egymás mellé kerül, közös in vitro laborral. Mellettük lesz megtalálható a kiváló szakmai színvonalú intézeti gyógyszertár, és ide költözik az Országos Vérellátó Szolgálat decentrumként működő területi egysége. Ezek az alapfunkciók korábban nagyon rossz állagú épületekben működtek, számukra óriási előrelépés a fejlesztés. Szintén a beruházás része a 20 ágyas nefrológiai osztály kialakítása, amelyet összenyitunk a 136 ágyas „nagy” belgyógyászati osztállyal. Így a belgyógyászati szakmák szorosan együtt tudnak majd működni, közvetlen kapcsolatban az új épület szomszédságában található B. Braun Avitum dialízis központtal.

– Milyen kihívásokkal kellett szembenézniük a fejlesztés során?

– Az egyik nagy kihívás, egyben alapfeltétel a folyamatos kórházi működés megvalósítása volt. Úgy ütemeztük a fejlesztést, hogy a lebontott épületek funkcióit a kapacitás kiesése nélkül kellett lehessen üzemeltetni. Emellett a legnagyobb feladatot az építkezés megszervezése, különösen a parkolási és közlekedési környezet kialakítása jelentette. Ahogy a magyar kórházak többsége, a Kaposi Mór Oktató Kórház is belvárosi környezetben található, szűk keresztmetszetű utcaszerkezetben, limitált parkolási lehetőséggel. Ez tovább csökkent az építkezés miatt. A várossal szoros együttműködésben igyekeztünk minimalizálni a lakókörnyezet terhelését, fontosnak tartottuk a sár, por és zaj csökkentését. Szorosan együttműködtünk a környező lakosokkal, a lakossági fórumokon közvetlenül nekünk tudták elmondani problémáikat, a kórház zöld számot üzemeltet, és a helyi médiában folyamatosan tájékoztattuk a város és a megye lakóit. Ezzel tudtuk azt elérni, hogy környezetünk a várakozáson felül tolerálta az építkezést.

– Milyen tapasztalatokat szerzett a projektmenedzsment kapcsán?

– A pályázati kiírásnak megfelelően, koncentrált ellátást létrehozó projektet indítottunk, amelyet a megvalósítás során számtalan akadály hátráltatott. A legnagyobb problémát, nemcsak számunkra, hanem az összes hasonló beruházásban résztvevő szereplő számára is, a közbeszerzési helyzetben látom. Önmagában nem az a baj, hogy minden beszerzést magyar és uniós közbeszerzési eljárás alatt kell megvalósítani, azonban ahogy a piaci helyzet egyre nehezebbé válik, a közbeszerzési környezet is élesedik. Az elmúlt években megtapasztaltuk, hogy a közbeszerzés folyamata nagyon lassú, elsősorban azért, mert folyamatosak a támadások, az ajánlattevők minden lehetőséget megpróbálnak megragadni, hogy vélt vagy valós jogaikat érvényesítsék és szerződéshez jussanak, akár a projektet is ellehetetlenítve. Ezzel hosszú hónapokat veszítünk, feleslegesen.

– Hogyan változott a projekt az évek során?

– A Pólus-projektek kiírása és elfogadása folyamatosan húzódott, a 2008-2009. évi válság erre a fejlesztésre is negatív hatással volt. Aztán a projekt mérete miatt alkalmazott kétfordulós pályáztatás elvitt az életünkből újabb fél évet. 2009 júliusában 5%-kal növelték az áfát, ami szintén negatívan befolyásolta a fejlesztést, csakúgy, mint a forintárfolyam ingadozása. Ezeknek volt elsősorban köszönhető, hogy nagyon lassan indult a megvalósítás.

– Mégis, sikerült révbe érni.

– A hátráltató tényezők miatt örülünk ennyire a Pólus-projektek első átadásának. A folyamatosan változó gazdasági és jogi szabályozók nem könnyítették meg életünket, de a siker elérésében nagyon sokat segített a közreműködő szervezet és a fejlesztési ügynökség, akiktől minden segítséget megkaptuk a projekt fenntartása és folytatása érdekében.

– A több éves előkészítést rekordidejű építkezés követte. Hogyan lehet kilenc hónap alatt felépíteni egy 5000 négyzetméteres épületet?

– Ne felejtsük el azt sem, hogy ezzel párhuzamosan zajlik a kivitelező által december végére ígért 19 ezer négyzetméteres északi tömb fejlesztése. A siker eléréséhez alapvető fontosságú, hogy a külső és belső szereplők, valamint a külső szolgáltatók hatékony projektmenedzsmentben tudjanak együtt dolgozni. Ebből ki kell emelni a műszaki ellenőr csapatot, akik nagy odaadással végzik feladatukat, folyamatos jelenlétet és elérhetőséget biztosítva. Ki kell emelni a kivitelező HÉROSZ által vezetett konzorcium csapatát is, amely nagyon magas színvonalon dolgozott. Rendkívül jó szakembereket, főmérnököt, építésvezetőt ismertünk meg, akik csúcsidőben akár 4–500 ember munkáját koordinálták, a folyamatosan működő kórházi ellátás mellett, ahol nem szünetelhetett a kapacitás, hiszen a somogyi betegeket el kell látni.

– Hogyan illeszkedik be ez a fejlesztés a dél-dunántúli ellátórendszer jövőképébe?

– A projekt súlyponti fejlesztésként indult, azóta ez a fogalom megszűnt. Jelenleg térségekről beszélünk, amelyben a Kaposi Mór Oktató Kórház a jövőben is meghatározó intézmény lesz, a jelenlegi fejlesztések eredményeként. A jövőt térségi partnerségben képzeljük el, hiszen a betegutak teljes körű átszervezésével, nagy részük ide fog vezetni, és el kell majd rendezni a nagytérségi betegutakat is. Somogy megye egészségügye pontosan definiálni tudta magát, aztán a projekt kapcsán szinte minden egészségügyi szolgáltatóval és néhány megyén kívüli intézménnyel is együttműködési megállapodást kötöttünk. A nyáron – Dózsa Csaba segítségével – elkészítettük Somogy megye Semmelweis Tervhez kapcsolódó, komplex egészségügyi fejlesztési tervét, amely meghatározza a megyei feladatokat, a konkrét fejlesztési igényeket és a reális rövid- és középtávú fejlesztési célokat. Érdemes lenne hasonló célokat a dél-dunántúli környezetben és más térségekben is megfogalmazni, és ezt a tudást szélesebb körben is hasznossá tenni.

– Inkább pécsinek vagy inkább kaposvárinak vallja magát?

– Lakhely szerint pécsi, szakmámban kaposvári vagyok. Munkámat Kaposváron végzem, hétvégén Pécsen élek. Nehéz választani, mert a két város mindössze egy órára van egymástól. Talán leginkább dél-dunántúli vagyok.

Ezek a cikkek is érdekelhetik