2018. január 23. kedd, Rajmund, Zelma napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Portré Átfogó változások a MOTESZ munkájában

Átfogó változások a MOTESZ munkájában

2013-09-02 07:23 Forrás: Orvosok Lapja 2013/7-8. -- Zöldi Péter
1802
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Az év elejétől dr. Poór Gyula professzor, az ORFI főigazgatója, a Semmelweis Egyetem tanára irányítja a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) tevékenységét. A beszélgetésben a Szövetségben történt változásokról, a kitűzött szakmai feladatokról és a MOTESZ orvostársadalmon belüli helyéről kérdeztük.

Elnök úr, milyen változások történtek a MOTESZ életében, és mi tette azokat szükségessé?

– A MOTESZ tevékenységében sajnos az elmúlt években negatív jelenségek is mutatkoztak. Az elnökség munkája belterjessé vált, a tagegyesületekkel való kapcsolat meglazult, és mindez a Szövetség orvostársadalmi és társadalmi szerepének gyengüléséhez vezetett. Ehhez társult az anyagi helyezet romlása, melynek oka elsősorban a támogatások elmaradása volt, de a MOTESZ Kongresszusi és Utazási Iroda Kft. működése sem elsősorban a Szövetség érdekeit szolgálta. Minden tekintetben jogos volt tehát az igény a megújulásra, mely már a tavalyi évben megkezdődött. A szervezeti és személyi változások keretében megszüntettük a MOTESZ Kongresszusi Irodáját, és a korábbi főigazgató, Szalma Béla nyugdíjba vonult. A kinevezett ügyvezető alelnökkel, dr. Oberfrank Ferenccel együtt új súlypontokra és ideológiai alapokra helyeztük munkánkat, ami a szakmai program célkitűzéseiben is természetesen testet öltött.

Melyek az új szakmai program legfontosabb irányvonalai?

– A célunk egyértelműen az, hogy visszanyerjük a MOTESZ szakmai súlyát az orvostársadalmon belül. Ennek érdekében élő és folyamatos kapcsolatot alakítottunk ki a tagtársaságokkal, hiszen a hozzánk tartozó 128 orvosegyesület érdekének a szolgálata az elsődleges feladatunk. Mindenkinek éreznie kell, hogy az összetartozást jelentő tagdíjért cserébe a Szövetségünk szakmai hátteret és különböző előnyöket biztosít részükre. Orvostársadalmi beágyazódásunknak természetszerűleg a Magyar Tudományos Akadémiával, az orvosegyetemekkel, a különböző egészségügyi érdekképviseleti szervezetekkel és a főhatósággal való együttműködésre is ki kell terjednie. Ezt az integráló orvostársadalmi szerepet csak interdiszciplináris szemlélettel és szakmai programokkal tudjuk teljesíteni. Ezért munkánk előterébe az orvoslás és az orvosi tevékenység átfogó szakmai kérdései kerültek, a műhelymunkánk és a kiadandó szakmai állásfoglalások tekintetében egyaránt. Ilyen terület például a genetika, a személyre szabott orvoslás, az etika, az oktatás és továbbképzés, vagy a gyógyszerkutatás és -finanszírozás, de ide soroljuk a szakterületek felett álló legfontosabb népegészségügyi üzenetek közvetítését is. Ebbe a sorba illeszkedik a MOTESZ által november 6–8. között Budapesten rendezendő Magyar Orvostudományi Napok konferenciája, ahol vezető hazai szaktekintélyek a kiemelkedő fontosságú betegségek legújabb diagnosztikus és terápiás gyakorlatát ismertetik, mindenki számára közérthető módon. Ez a három nap tehát a klinikai tudásunk átfogó felfrissítésére kiválóan alkalmas lesz. A rendezvényt a Magyar Tudomány Napjához kapcsolódóan Pálinkás József, az MTA elnöke nyitja majd meg, evvel is fémjelezve annak tudományos színvonalát.

Milyen témakörök lesznek a Magyar Orvostudományi Napok programjában?

– A megnyitót követően referátumok hangzanak majd el az immunológia, az agykutatás és a szervátültetés témaköréből. Ezt követően egy utazáson vehetünk részt a vírusok világában, majd a metabolikus kórképek naprakész klinikai gyakorlatát mutatjuk be. Másnap hipertónia és stroke, az ischaemiás szívbetegségek valamint az onkológiai és neurológiai betegségek lesznek terítéken. A harmadik nap délelőttje a biológiai terápiáról szól, mely a reumatológiában, gasztroenterológiában és bőrgyógyászatban valóban forradalmi áttörést hozott. Ezt a szekciót a környezeti tényezők által okozott pulmonológiai kórképek blokkja követi. A fenti témák mellett két kerekasztal-beszélgetést rendezünk, az egyik a kulcsfontosságú orvos-beteg partneri kapcsolatot tekinti át, míg a másik az egészségügy aktuális átfogó programjaival foglalkozik. A részletes program a www.motesz.hu felületén tekinthető meg. Nem titkolt szándékunk, hogy a kreditpontos konferenciánkat a hazai medicina elsőszámú interdiszciplináris rendezvényévé kívánjuk tenni, hagyományt teremtve, de egyúttal a hagyományokhoz visszanyúlva is. Ugyanis előképünk a MOTESZ elődje, a Magyar Orvosok Tudományos Egyesületeinek Szövetsége (MORTESZ) által 1931 és 41 között rendezett Magyar Orvosi Nagyhét, melynek olyan kiváló elnökei voltak, mint például báró Korányi Sándor, Dollinger Gyula vagy Bókay János professzorok.

Ez azt jelenti, hogy a MOTESZ új szakmai programja a gyökerekhez való visszatérést is képviseli?

– Egy társadalom vagy egy szervezet fejlődése csak úgy képzelhető el, ha az nem radikális reformokkal próbálja magát identifikálni, és a múltat eltörölni, hanem építkezik az elődök tetteire és vívmányaira. Az ember küldetése ugyanis nem a rombolás, hanem az építés, csak így lehetünk a Jóisten méltó társai a világ optimális működtetésében. Ezért nemcsak a két világháború között MORTESZ nagy tekintélyű vezetőire gondolunk vissza tisztelettel, hanem az 1966-ban megalakulni tudó MOTESZ korábbi elnökeire is, akik mindig a hazai orvostársadalom meghatározó professzorai voltak. Gömöri Pált, Zoltán Imrét és Szécsény Andort például olyan elnökök követték, mint Sótonyi Péter, Ihász Mihály, Romics László és Vécsei László, akik akadémikusként a tudományos életben is meghatározó szerepet játszottak.

Hogyan próbál a MOTESZ hatni az egészségügy és a társadalom viszonyára, és szakterületünk pozitív megítélésének elősegítésére?

– Eltökélt szándékunk, hogy munkánkkal segítsük visszaállítani az orvosok és az egészségügy megtépázott társadalmi tekintélyét. Párbeszédet szeretnénk elindítani a civil társadalommal, és pódiumbeszélgetések, viták vagy éppen tematikus filmvetítések kapcsán óhajtjuk bemutatni az egészségügyre általában jellemző pozitív jelenségeket, konstruktív üzenetek közvetítésével. A kevés, de sajnos előforduló méltatlan események helyett ezzel kell megkísérelni a közvélemény tematizálását. Hiszem, hogy a társadalmi presztízs visszanyerése csak a betegeken keresztül történhet meg, egy XXI. századi, máshol már jellemző partneri orvos-beteg viszony kialakításával. Ezért indítottuk el az általam vezetett ORFI-ban a „Több, mint kórház” programot, ami azt jelenti, hogy a kórházaknak mint közösségi helyeknek a gyógyításon túlmenően a betegek és a társadalom szellemi felemelkedését is elő kell segíteniük. Mi a betegeknek minden héten betegfelvilágosító előadásokat tartunk, mert csak az információval ellátott, felkészült beteg lehet valódi partner. Szociális gondozás keretében próbálunk a nehéz helyzetű, rászoruló betegek számára tanácsokkal és az otthoni ügyintézések elindításával segíteni. Lelki gondozásunk szentmisék és istentiszteletek rendszeres tartását is jelenti, és ez a munkánk mind a négy történelmi egyházra kiterjed. A kórházi betegeknek tárlatvezetéseket rendezünk a klub-galériánkban, ahol rendszeres művészeti kiállítások vannak. Tehát minden nálunk megforduló betegnek a magas szintű és humánus szakellátáson túl adni szeretnénk egy-egy cseppet a tudásból, segítőkészségből, szakralitásból és művészi élményből is, hogy ennek hatására a társadalom még hasznosabb tagjai válhassanak belőlük. A betegek mindezt nagy örömmel fogadják, ezért jó lenne, ha másutt is sikerülne ezt a kórházi szemléletet elterjeszteni. De ugyancsak az ideális orvos-beteg viszonyt kívánja elősegíteni az a Magyar Orvostudományi Napokon sorra kerülő kerekasztal beszélgetés, amely a kérdés etikai, jogi és kommunikációs oldalát is körüljárja, és ahol a betegek képviselője mellett a Magyar Orvosi Kamara álláspontját Éger István elnök úr fogja előadni.

Hogyan látja a MOTESZ és a Magyar Orvosi Kamara, illetve más egészségügyi szervezetek közötti feladatmegosztást?

– A MOTESZ alapvetően interdiszciplináris szakmai és tudományos szövetség, mely a tagegyesületeken keresztül az egyik legszélesebb orvostársadalmi lefedettséggel rendelkezik. A Kamara egyéni alapon szerveződő érdekvédelmi szervezet, mely céhszerű működésével nemcsak védi a hozzá tartozó közösséget, hanem jogi-etikai normáival, a többiek érdekében ki is kell, hogy közösítsen onnan mindenkit, aki viselt dolgaival nem odavaló. A Kórházszövetség és a hasonló szervezetek munkahelyi alapon történő országos szerveződések tehát az érdekvédelemnek egy szűkebb, speciális szeletét jelenítik meg. Akkor jó, ha a felsorolt szervezetek mindegyike azzal foglalkozik, ami az elsőrendű feladata, és abban nyilvánít véleményt. A MOTESZ például nem szólal meg az orvosok anyagi érdekképviseleti csatározásaiban, ugyanakkor az orvostársadalmat érintő bármilyen átfogó szakmai vagy tudományos kérdésben kompetensnek érzi magát. Természetesen az átfedő területeken, mint például az etika, a továbbképzések vagy az orvoselvándorlás együttes véleményt kellene kialakítanunk, amelyhez minden szervezet a maga oldaláról teheti hozzá a gondolatait. A közös ügy sikere érdekében örömmel dolgozunk együtt minden jóakaratú szervezettel, ahogyan ezt kifejezésre is juttattuk.

Milyen területeken szeretnék még bővíteni a MOTESZ működését?

– Az egyik ilyen a kommunikáció javítása, a tagegyesületek és a társadalom felé egyaránt. Kialakítás alatt áll az a webfelület, mely a társaságokkal interaktív kapcsolatot és számos szakmai szolgáltatást tesz lehetővé. Ezen jelenik majd meg online formában a MOTESZ Magazin is. MOTESZ Sajtóklubot indítottunk, ahol rendszeres sajtóbeszélgetések formájában a vezető hazai egészségügyi újságírókon keresztül informáljuk a nagyközönséget aktuális feladatainkról. Nemzetközi kapcsolataink közül az eddig is jól működő német és kínai együttműködésünket szeretnénk fenntartani, ugyanakkor az angolszász, tengerentúli, skandináv és a mediterrán kapcsolatainkat erősíteni szükséges. Remélem, hogy a szakmai felemelkedéssel párhuzamosan sikerül elérni a MOTESZ gazdasági megerősödését is. Azért vállaltam el az elnökséget, mert meggyőződésem, hogy a társaságokkal összefogva a Szövetség rövid időn belül újra az orvostársadalom meghatározó szereplője lesz. Ahogy Széchenyi mondta „Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen”.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kulcsszavak

MOTESZ ,