2018. április 22. vasárnap, Csilla, Noémi napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Orvostörténet ANNO – Májusban történt

ANNO – Májusban történt

2013-06-01 07:30 Forrás: Orvosok Lapja 2013/5. -- Czompó Judit
1668
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Híres orvosok

153 éve, 1860. május 21-én Semarangban (Jáva szigete) hatgyermekes holland családban megszületett Willem Einthoven, aki az angol kutató, Augustus Waller felismerését – miszerint a szívben gerjesztett elektromospotenciál-változások a test felületén is mérhetők – továbbfejlesztve elsőként készített (1903) húros galvanométert. Bár a szívbetegségek diagnosztizálásának eszköze sokat fejlődött az elmúlt századok során, a leideni egyetem élettanprofesszorának találmánya, az elektrokardiográfia (EKG), mérföldkő volt a kardiológiai történetében, amelynek felfedezéséért 1924-ben vette át az orvostudományi és fiziológiai Nobel-díjat. A neves belgyógyász professzor – aki 1885-ben kapta meg diplomáját az utrechti egyetemen – a tanítás mellett családjára is szakított időt, feleségével (Frédérique Jeanne Louise de Vogel) négy gyermeket (Augusta, Louise, Willem, Johanna) nevelt fel, és nagy sportemberként egyike volt az utrechti diák-evezősklub megalapítóinak. A kardiológia atyja hosszú betegség után 1927. szeptember 29-én hunyt el.

 

 

193 éve, 1820. május 12-én Firenzében megszületett Florence Nightingale. Születésnapja az Ápolók Világnapja, amelynek nemzetközi jelképe a lámpás. A nemesi családból származó Florence a görög, latin, francia, német, olasz nyelv mellett – bankár apjának köszönhetően – brit nőként az elsők közt tanulhatott filozófiát, történelmet és matematikát. (Ez utóbbi tantárgynak későbbiekben nagy hasznát vette, tanulmányaiban rózsadiagramot használt a gyógyellátás és a közegészségügy adatait, a hadikórház halálozási arányait bemutatandó.) Florence – aki szülővárosáról kapta a nevét – otthonosan mozgott az úri társaságokban, művelt, kedves és humoros volt, mégis úgy érezte, a hagyományos angol életforma (feleség, család) nem neki való, ezért felbontotta közel hétéves jegyességét Richard M. Milnes báróval (1849). Szülei abban bíztak, hogy egy Egyiptomban, Olaszországban és Görögországban tett utazás megváltoztatja lányuk döntését. Ő azonban tudta, az ápolásban megtalálta életcélját. 1850 nyarán – szülei tiltakozása ellenére – a németországi, Düsseldorf melletti Kaiserswerth protestáns diakonissza nővérei között tanulmányozta az ápolás alapjait. 1853-ban már fizetés nélküli felügyelő nővérként dolgozik a londoni Harley Street-i női kórházban. Megélhetését szülei 500 fontos havi apanázsa biztosította, akik beletörődtek lányuk választásába. Ugyanebben az évben a betegápolás és sebkezelés fortélyait tanulmányozza Szent Vince Irgalmas Nővéreinél. 1854-ben – barátja Sidney Herbert külügyminiszter közbenjárása révén – 38 ápolónőt felügyel Konstantinápoly egyik ázsiai kerületében, Üsküdarban (Scutari), ahol hihetetlenül rossz körülmények fogadták. Nemcsak kötszerekből, gyógyszerekből volt kevés, de élelem, tiszta víz, szappan, törölköző, edény, továbbá világítás és fűtés sem volt. Az orvosok érzéstelenítés nélkül amputáltak (ugyanis a közkatonáknak nem járt kloroform), így a szörnyű higiéniai körülmények miatt a krími háború sebesültjeinek állapota csak tovább romlott a kórházban, ahol Florence napi 20 órát volt talpon, éjszaka lámpással a kezében járkált. (Az 1855 februárjában megjelent Illustrated London News őt ábrázoló metszete nyomán, illetve Henry W. Longfellow Santa Filomena c. 1857-verséből ragadt rá „A lámpás hölgy” elnevezés. E címmel egyébként Kertész Erzsébet is írt életrajzi könyvet a híres ápolónőről, akiről számos film is készült.) Florence irányította a kórházat, a nővéreket, olykor saját pénzéből rendelt élelmiszert, kötszert, és olyan újításokat vezetett be, mint például a szobaszámot jelző csengő, az emeletekre beosztott ápolók, vagy az ételhordó lift. Anglia – hazatérésekor, 1856-ben – nemzeti hősként fogadta. Viktória királynőnek személyesen számolt be hadi tapasztalatairól és az általa javasolt reformokról (katonai egészségügy pontos elszámolási rendszere, bábaasszonyok és dologházi ápolók képzése, látogató-ápolói szervezetek, prevenció), amelyekből ezer oldalas jelentést készített. Ezeket később ki is adták, illetve ezen ajánlások alapján szerveződött meg a Katonai Orvosi Iskola 1859-ben. Ugyanebben az évben Florence alapítványt tett. A közadakozásból 45 ezer font gyűlt össze, így 1860. július 9-én megnyílt a londoni Szent Tamás Kórház, ahol a nővérképzés Nightingale felügyelete alatt folyt, aki bár látása egyre romlott (1901-re meg is vakult) rengeteg levelet, naplót, tanulmányt és könyvet írt (The Finest Art, Notes on Hospitals, Notes on Nursing for the Labouring Classes). Az ápolói szakma alapjait lerakó Florence Nightingale – aki első nőként a királytól 1907-ben megkapta az angol becsületrend érdemrendet – Londonban halt meg, 1910. augusztus 13-án. Végrendeletében kikötötte, hogy ne díszesen temessék el. Így nem a Westminster apátságban, hanem a St. Margaret templom sírkertjében helyezték örök nyugalomra.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kulcsszavak

orvostörténet ,