2018. január 23. kedd, Rajmund, Zelma napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Orvostörténet ANNO – július-augusztusban történt

ANNO – július-augusztusban történt

2012-08-18 07:00 Forrás: Orvosok Lapja 2012/7-8. -- Czompó Judit
2049
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Híres orvosok

 

86 éve, 1926. július 20-án Budapesten hunyt el a magyar biokémia meghatározó alakja, a debreceni születésű Liebermann Leó, aki a bécsi egyetem hallgatója volt, és akit 1874-ben avattak orvosdoktorrá. Diplomája átvételének évében rögtön az innsbrucki egyetem orvos-vegytani tanszékére került, ahol tanársegédként, majd magántanárként dolgozott. Négy évvel később (1879–1902) már a budapesti Állatorvosi Főiskolán a kémia professzora. Mindezek mellett 1881-től nem csak az első magyar Borvizsgáló Állomás – amely 1882-től Állami Vegykísérleti Állomás néven folytatta tevékenységét – vezetőjeként tevékenykedett, de (1892–1902-ig) az Országos Chemiai Intézet és a Központi Vegykísérleti Állomás igazgatói feladatait is ő látta el, valamint a Tudományegyetem orvosi karán a törvényszéki és orvosrendőri kémia magántanára is volt (1887). Liebermann Leó – aki munkásságával a magyar biológiai biokémiai ágának kialakítója lett – 1902-től több mint 20 éven át a közegészségtan nyilvános rendes tanáraként dolgozott a budapesti egyetemen. Különböző élelmiszerek tápanyagtartalmának, szennyeződéseinek meghatározására dolgozott ki módszereket. Embriokémiai, valamint a fehérjékre, a guajakol-próbára, és a kataláz-reakciókra vonatkozó kutatásai is igen jelentősek. Fehérje-kimutatási eljárása Liebermann-Burchard-próba néven ma is használatos. Kutatási eredményeinek sorában nagy jelentősége van az elektromos pH-mérés (a hidrogénion-koncentráció elektrometriás meghatározása) biokémiai vizsgálatokba való bevezetésének, meghonosításának. De az ő nevéhez fűződik az orvosi fizika rendszeres oktatásának megindítása is. A kutatás, az oktatás mellett szakközlemények írására is jutott ideje, főként az alkalmazott mezőgazdaság, az élelmiszer-kémia és a közegészségtan problémáit vizsgálta. Közegészségtani munkássága egyébként nemcsak az élelmiszer- és vízhigiéniát, a járványmegelőzést „újította” meg, de az orvosképzésre, az egészségnevelésre, valamint a tárasadalom-egészségügyre is nagy hatással volt.

115 éve, 1897. augusztus 20-án hunyt el Poór Imre bőrgyógyász, kórházi főorvos, egyetemi tanár, királyi tanácsos, aki 1869-ben javasolta a Magyar Orvosi vagy Orvostudományi Társaság megalapítását. Poór korának jelentős bőrgyógyásza volt, aki az orvosi érdekvédelmi szervezőjeként tevékenykedett, valamint a műszavak szótárának szerkesztésével is foglalkozott. A magyar orvostörténet egyik meghatározó alakja – akit a botanika és a költészet érdekelt – karrierjét Tatán kezdte el, ahol tanárként és hitoktatóként dolgozott 1843-ig. Az 1848–49-es szabadságharc alatt több ütközetben is részt vett, a szőregi csatában súlyosan megsebesült. Még 1855-os orvosi oklevelének megszerzése előtt, Rottenbiller Lipót családjánál vállal magántanári állást. Két évvel később már a pesti belgyógyászati klinikán találjuk, ahol Sauer Ignác irányítása mellett lesz tanársegéd. Sauer egyébként már pesti egyetemi évei alatt nagy hatással volt Poór Imrére, aki az orvosi pályán és a magánéletben is volt tanára követője lett. 1859-ben a bőrgyógyászat magántanára lett a pesti orvoskaron, közben a Rókus Kórház bőrgyógyászati osztályának megszervezésén fáradozott, amelynek főorvosi tisztjét is betöltötte. Legismertebb eredménye a bőrtuberkulózis felismerése, ennek gyógyítása mellett számos más munkája is jelentősen hozzájárult a magyar dermatológia fejlődéséhez. Az 1860-61-es évek szintén sok feladatot rónak Poór Imrére. Ekkor alapítja meg a „pesti orvosi iskola” néven ismert orvosi csoport és a Markusovszky által vezetett Orvosi Hetilap – amelynek egyébként Poór is társszerkesztője volt 1857–59 között – ellenfórumát, a Gyógyászat c. folyóiratot, valamint helyettes tanárként belgyógyászatot oktat a sebészhallgatóknak. Bár az új szaklap megalapítása Poór és Markusovszky személyes ellentétéből „született”, a két lap „csatározása” csak javára vált a magyar orvostudománynak. Poór egyébként – akit az MTA 1864-ben levelező tagjává választ, a budapesti Orvosegyesület titkára (1860–1862) majd később választmányi tagja (1866–1880) is volt – 1863-ban indítványozta egy segélyegylet alapítását az elhunyt kartársak özvegyeinek és árváinak támogatására, amelyhez 1000 forint alapítvánnyal rögtön hozzá is járult.

152 éve, 1860. július 31-én, Nagykárolyban megszületett dr. Bársony János, aki – oly sok pályatársához hasonlóan – a budapesti és a bécsi orvosi egyetemen sajátította el az orvosi hivatáshoz szükséges elméleti és gyakorlati alapokat. Diplomáját 24 évesen veszi át, majd a szülészeti és nőgyógyászati klinikán lesz gyakornok, később pedig tanársegéd. 1903-tól kezdve 23 éven át – egészen halálig (1926) – az intézet igazgatójaként tevékenykedik, sőt az 1922-23-as esztendőkben az egyetem rektora is. Híres elődjéhez – Semmelweis Ignáchoz hasonlóan – főként a gyermekágyi láz kérdése foglalkoztatta. A természeti tárgyú literatúra első kiválósága, Bársony István – többek között a Vadásztörténetek (1898) szerzője, akinek A rab király szabadon (1903) című fantasztikus állatregényt is köszönheti a magyar irodalom – testvéröccse volt Bársony Jánosnak, akit orvosként elsősorban a szülészeti kérdések izgattak. Ezt igazolják főbb művei is: Szülészet dióhéjban (1902 Bp.); A gyermekágyi lázról (1912 Bp.); Szülészeti és szülészeti műtéttani jegyzetek (1920 Bp.) S ha már a neves rokonságnál tartunk, Bársony Jánossal kapcsolatban meg kell említenünk sógorát, dr. Kenézy Gyulát is, akiben a Debreceni Egyetem megalapítóját tisztelhetjük. Dr. Bársony János egykori tanítványa, majd munkatársa (dr. Bogdanovic Milos) pedig – aki 1877-től 1937-ig egyetemi magántanárként dolgozott – egykori mestere instrukciói nyomán alapítja meg a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikát Belgrádban, 1923-ban. Dr. Bársony Jánosnak a székesfőváros által adományozott díszsírhelye a Fiumei úti sírkert 31-es parcellájában található.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kulcsszavak

orvosportré ,