2018. április 22. vasárnap, Csilla, Noémi napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Orvostörténet ANNO – decemberben történt

ANNO – decemberben történt

2013-02-09 08:47 Forrás: Orvosok Lapja 2012/12. -- Czompó Judit
1376
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Híres orvosok

153 éve, 1859. december 15-én az oroszok, németek, lengyelek és jiddisül beszélő zsidók lakta Białysztokban – Markus Fabianvics Zanemhof és Rozalin Sofer gyermekeként – megszületett Eliezer Samenhof szemorvos. A kiváló nyelvész, az eszperantó nyelv megalapítója a nyelvek iránti szeretetét valószínűleg nyelvészként és nyelvtanárként dolgozó apai nagyapjától és apjától örökölte. Édesanyja gyermekkorában jiddisül, apja oroszul beszélt hozzá. E két nyelv mellett a kis Eliezer – aki egyetemi évei alatt változtatta meg nevét Ludwig Lazar Zamenhofra – már igen korán németül és lengyelül is folyékonyan társalgott. Később Zamenhof nem csak a latin, a francia, de a görög és az angol nyelvet is elsajátította. Mindezen nyelvek mellett a szemészet iránt érdeklődő fiatalembert és „nyelvzsenit” az olasz, spanyol és litván nyelv is foglalkoztatta. Iskolai évei alatt, az angol nyelv tanulmányozása közben gondolt arra, hogy egy egyszerűbb nyelvtannal bíró nyelvet alkot. 1878-ban azonban még túl fiatalnak tartotta magát ahhoz, hogy az új nyelvet közzétegye. Erre csak jóval később, szemészeti doktorátusának megszerzése (1885) után került sor, miután tovább „csiszolgatta” nyelvi projektjét. 1887-ben Doctor Esperanto álnév alatt végül megszületett az általa megalkotott mesterséges nyelv, az eszperantó, amely a mai napig az egyik legsikeresebb mesterséges nyelv a világon. Az eszperantó első tankönyve: Unua Libro, azaz Első könyv pontosan 125 évvel ezelőtt jelent meg Zamenhof tollából. Egy 1968-as lexikon adatai szerint akkor 83 országban mintegy 20 millió ember beszélte az eszperantót. Manapság – az angol nyelv térhódítása miatt – ez a szám igencsak lecsökkent. (S ha már az adatoknál, érdekességeknél tartunk, meg kell említenünk, hogy Magyarország a világ negyedik legnagyobb eszperantó könyvtárával és magángyűjteményével rendelkezik, illetve Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alakult meg a világon az első eszperantó szak.) Mint ismert, eredeti munkái mellett Zamenhof lefordította eszperantóra a Biblia ószövetségi részét, Goethe, Shakespeare, Schiller és más klasszikusok műveit is. A világban (Brazília, Csehország, Franciaország, Izrael, Litvánia, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország) számos utca, park, híd, szobor őrzi Zamenhof nevét. Hazánkban az eszperantó megteremtőjének szobra sokáig a Tabánban, a Rácfürdő előtt állt, ahonnan egyébként két alkalommal is ellopták, majd egy ideig (2010) a Budapest Galéria Köztéri Szobrok Gyűjteményében őrizték. Azt talán kevesen tudják, hogy Zamenhof – akinek december 15-i születésnapja az eszperantisták körében ünnepnap – az egyetlen szemész a világon, akiről két Nap körül keringő bolygót (aszteroida) is elneveztek. Az egyik „Zamenhof” a másik pedig „Esperanto” névre hallgat.

159 éve, 1853. december 17-én megszületett Émile-Pierre Roux francia bakteriológus, a bakteriológia egyik kiemelkedő alakja. Roux – akinek egész életét a kémia és a mikrobiológia töltötte ki – 1872-ben kezdte meg tanulmányait az Általános Orvostudományi Karon (Clermont-Ferrand-ban), majd egy évvel később a párizsi katonai kórház (Val-de-Grace) ösztöndíjas hallgatója lett. Azonban úgy érezte, a katonai élet nem illik hozzá. Disszertációjának témája (veszettség) pedig nem tetszett a katonai kórház igazgatójának, aki többször megkérte Roux-ot, hogy változtassa meg annak tárgyát. Roux azonban erre nem volt hajlandó, és tudatlansággal vádolta az igazgatót, aki e sértésért néhány napra börtönbe is juttatta a fiatal Roux-t, aki életének e különös intermezzója után úgy dönt, segédpozícióra jelentkezik a fejsebészeten (Hotel-Dieu). Élete itt szerencsés fordulatot vesz, hisz Émile Duclaux (Párizs, Sorbonne) felkarolja a fiatal tehetséget, így 1874–78-ban Roux asszisztensként dolgozik Duclaux mellett, aki egyengeti karrierjét, majd beajánlja Pasteurnek, aki éppen asszisztenst keresett. Így lett 1878-ban Émile-Pierre Roux Pasteur laboratóriumában kutatási asszisztens, majd később Pasteur legközelebbi munkatársa és barátja, akivel közösen alapították meg a Pasteur Intézetet. Bár Roux egész életét a mikrobák és a fertőző betegségek tanulmányozásának szentelte (kolera, csirke-kolera, veszettség, tuberkulózis, diftéria), neve a bakteriológiával azonosult, a toxinok és anti-toxinok sokáig ismeretlen területének egyik felfedezője is volt. Mint ismert, Pasteur utolsó nagyszerű tudományos teljesítménye a veszettség oltóanyagának előállítása volt. E betegség kísérletes előidézésére, számos meddő próbálkozás után, a kiváló tanítvány és munkatárs Émile Roux talált megoldást. Roux trepanálta a beoltandó állatot, és a kórokozót tartalmazó váladékot közvetlenül juttatta az agyvelőbe. Az oltáshoz szükséges virulencia-enyhítést is újszerűen, az agyvelő szárításával érte el. A kísérletek végeztével így sikerült megmenteni 1885. július 6-án a menthetetlennek tartott 9 éves Josef Meistert, azt az elzászi kisfiút, akit édesanyja egy nappal az után hozott be a Pasteur-höz, hogy a kutya megmarta. Roux munkásságát számos díjjal jutalmazták, ám az azzal járó pénzjutalmat mindig a Pasteur Intézetnek adta, mondván, „így többet tehet másokért”. Talán kevesen tudják, hogy Roux – aki közel 50 évet töltött a Pasteur Intézetben és többek között olyan betegségeket vett górcső alá, mint a vérbaj vagy a tüdőgyulladás – Marie Curie személyes jó barátja és nagy csodálója volt. Nagy szerepe volt abban, hogy Curie Párizsban maradjon, és elkezdje radioaktivitással kapcsolatos kísérleteit. Amikor 1904-ben kinevezték a Pasteur Intézet igazgatójává, Roux felhagyott addigi személyes kutatásaival, és főként az intézet működtetésével, és az ott zajló laboratóriumi munkákkal foglalatoskodott, egészen 1933. november 3-án bekövetkezett haláláig, amikor is tuberkulózis vitte el, a Pasteur Kórháznak abban a kis lakásában, ahová 1916-ban költözött be.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kulcsszavak

orvostörténet ,