2018. április 22. vasárnap, Csilla, Noémi napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Orvostörténet ANNO 2013 – Július-augusztusban történt

ANNO 2013 – Július-augusztusban történt

2013-08-03 07:53 Forrás: Orvosok Lapja 2013/7-8. -- Czompó Judit
1444
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Híres orvosok

182 éve, 1831. július 8-án a Georgia állambeli Columbusban megszületett dr. John Stith Pemberton amerikai gyógyszerész, a Coca-Cola megalkotója. Az amerikai polgárháború kitörésekor Pemberton a konföderáció katonájaként harcolva, a columbusi híd védésekor súlyosan megsebesült a mellkasán és a karján. Fájdalmai enyhítésére morfiumot kapott, így – az ütközet katonáihoz hasonlóan ő is – a morfium rabjává vált. A gyógyszerész-illatszerész végzettségű Pemberton a háború után Atlantában függőség elleni gyógymódokkal kezdett el foglalkozni. Több összetevőt kipróbált új „fájdalomcsillapító” szeréhez, végül számos kísérlet után jutott el az indiánok „szent” gyógyító növényéhez a coca-cserjéhez, amit az új – kezdetben alkoholos változatú – italához kevert. (Az Erythoxylon coca L. cserje alkaloidját egyébként F. Gaedcke izolálta 1855-ben. A kokaint eleinte a morfinisták leszoktatására, frissítőként alkalmazták, később a helyi érzéstelenítéseknél is.) 1884-ben kokalevelekből és illatos bordeaux-i borból készült el az amerikai patikus rézüstjében a Pemberton's French Wine Coca névre hallgató ital, amelyről Pemberton úgy vélte, jó hatással van az emésztési panaszokra, enyhíti a fejfájást, gyógyírt jelent a neuraszténiára, a morfiumfüggőségre, sőt az impotenciára is. Az 1885-as atlantai alkoholtilalom idején Pemberton új, alkoholmentes, immáron szénsavas változattal próbálkozott, így született meg a ma Coca-Cola néven ismert népszerű, karamellszínű üdítőital, amely az atlantai Jacob’s gyógyszertárból indult el diadalútjára „gyógyhatású készítményként”, 5 centes áron.

Bár a Cola-Cola eredeti receptje a mai napig titkos, annyi azért bizonyos, hogy a patikus egy gallon (3,8 liter) kólasziruphoz öt uncia (140 gramm) kokalevelet kevert. A receptváltásig (1903) körülbelül 9 milligramm kokain volt a Coca-Colában. 1904 után az ital gyártásához – az élénkítő kokainlevelek helyett – kokainkivonás utáni leveleket használtak. Az új italból, amelynek első reklámja 1885. május 29-én jelent meg az Atlanta Journal hasábjain, az első évben napi átlagban 9 pohárnyi fogyott el. Napjainkra másodpercenként több mint 18 ezer palack talál gazdára. A Coca-Cola, amely a két fő összetevő, a kokacserje és a kóladió után kapta a nevét – az 1870-ben feltalált a rágógumihoz (Thomas Adams, USA) vagy John Kellogg 1894-ben „megszülető” kukoricapelyhéhez hasonlóan – meghódította a világot, sőt az űrhajósok kedvelt útitársaként a 80-as években még a világűrt is. Pemberton a kezdetekkor még nem látott nagy lehetőséget a gyógykészítményként induló italban, ezért fokozatosan eladta üzleti részesedéseit. A vállalkozást végül egy másik patikus, Asa Griggs Candler vette át, 3200 dollárért. Pemberton egy évvel később, 1888. augusztus 16-án hunyt el, 57 éves korában.

 

163 éve, 1850. augusztus 26-án Párizsban megszületett a Nobel-díjas francia orvos és fiziológus, egyetemi tanár, Charles Robert Richet, aki a Sorbonne Egyetemen kezdi meg orvostudományi tanulmányait. Apja, Alfred Richet neves klinikai sebészprofesszorként tevékenykedik a francia fővárosban. Charles 1869-ben diplomázik, 1878-ban szerzi meg a tudományos fokozatot, 1887-ben már a fiziológia professzora. Főként az ideg- és izomélettan területén folytatott alapos kutatásokat – az izmokról és az idegekről szóló tanulmánya 1881-ben jelenik meg –, de a szérumterápia, az immunizálás is érdekelte. Kutatásai az asztma, az epilepszia, a tuberkulózis és a szénanátha tudományos megértését is előbbre vitte. 1902-ben fedezte fel az általa anafilaxiának (védtelenségnek) nevezett jelenséget, vagyis a bejuttatott allergén anyagok hatására a szervezet ellenanyag-termelését, amely aktív védettséget biztosít a szervezet számára. Túladagolása anafilaxiás sokkot idézhet elő, amely halált is okozhat. Első széruminjekciós eljárását emberen 1890-ben hajtotta végre. Az anafilaxiával kapcsolatos vizsgálódásaiért 1913-ban kapta meg az orvostudományi Nobel-díjat.

Diákkori látomása indította el érdeklődését a természetfeletti iránt. Pierre és Marie Curie-vel hipnózisról és médiumokról végzett kiterjedt kísérleteket. ( Az 1928-ban megjelenő Our Sixth Sense című írása a parapszichológia témájáról szól; szintén e területet és a parapszichofizika területét is taglalva jelenik meg egy másik, 500 oldalas kézikönyve, amelynek német nyelvű kiadásához Albert von Schrenk-Notzing báró, a neves német parapszichológus írt előszót.) Charles Richet kutató- és egyetemi oktatómunkája mellett több folyóirat szerkesztője (Revue Scientifique, Journal de Physiologie et de Pathologie Générale) is volt. Előbbit 24 éven át szerkesztette 1878-tól 1902-ig, utóbbinak 1917-től volt a társszerkesztője.

A fiziológia, a fiziológiai kémia, a kísérleti patológia, továbbá a normális és kóros pszichológia területén is számos kutatást végzett Charles Richet, aki szakmai publikációi mellett drámákat, novellákat és verseket is írt, sőt az 1890-es években részt vett a korai repülőgépek szerkezetének megtervezésében is. 1877-ben nősült. Felesége, Amélie Aubry Richet 5 fiút (Jacques, Georges, Charles, Albert, Alfred) és két lányt (Louise Richet Lesné, Adéle Richet Le Ber) szült neki. Charles fia – hozzá hasonlóan – a párizsi orvosegyetemen lesz professzor. Charles Robert Richet, szülővárosában, Párizsban hal meg 1935. december 4-én.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kulcsszavak

orvostörténet ,