2018. január 23. kedd, Rajmund, Zelma napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Orvoskamara Már nem jönnek a szlovák gyógyítók

Már nem jönnek a szlovák gyógyítók

2013-12-04 07:28 Forrás: Orvosok Lapja 2013/10. -- Niczky Emőke
954
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Területét és lélekszámát tekintve viszonylag kis megyének számít Komárom-Esztergom, de talán éppen ezért mutatkoznak a másutt könnyen áthidalható problémák igen súlyosnak. Általános a gond: szakemberhiány, idősödő orvosok, profilváltó intézmények, nehezen járható utak. Hargitai Zoltán területi elnököt kérdeztük.

Mi jellemzi a megye egészségügyi munkaerőhelyzetét létszámban, szerkezetben?

– A kép meglehetősen színes és változatos. Komárom-Esztergom megye a Vértes hegység mentén jól láthatóan két elkülönült részre oszlik. Délnyugat-Tatabánya, valamint a megye északi részének az alapellátása gyakorlatilag megoldott. Más kérdés az átlagéletkor. A szakrendelőket nagyrészt nyugdíjas, vagy a nyugállományhoz már igencsak közel álló szakorvosokkal működtetik, s az alapellátásban is fehér hollónak számít a fiatal kolléga. Kisbéren, Oroszlányban, Komáromban és Tatán eközben gyakorlatilag megszűnt az aktív fekvőbeteg-ellátás. Ezt a funkciót a tatabányai Szent Borbála kórház végzi. A kis kórházak krónikus és rehabilitációs szerepet visznek, esztergomi központtal (a megye Vértes vonalától északkeletre eső része). Ez utóbbi területet már hosszabb ideje a Vaszary Kolos Kórház, valamint az esztergomi, dorogi és nyergesújfalui rendelőintézetek látják el. A Dorogon hajdan működött bányász önsegélyző kórház jelenleg önálló nonprofit ápolási intézményként fogad betegeket, de mindenütt szakrendelő is működik. A korösszetétel ezen a területen is hasonló. Mindenhol jellemző a középkorú szakemberek hiánya, igaz, az utóbbi időben a két nagy kórházban néhány rezidens is elkezdett dolgozni. A korhatárhoz kötött nyugdíjkényszer Esztergom szülészetén okozott a megszűnés veszélyét is felvillantó krízishelyzetet, amit a kórház vezetésének szerencsére sikerült megoldani.

Mit veszít a megye azzal, hogy a komáromi kórház teljes profilváltáson esett át? Arra gondolok, hogy ott van Komárno a másik oldalon, elindult a határokon átnyúló ellátás, helyi híd van a Dunán, a munkaerő is szabadon mozgott.

– Szlovákia könnyű elérhetősége Komáromban és Esztergomban is speciális helyzetet teremtett. Az euro bevezetése előtt az esztergomi kórház ápolási gondjait nagyban könnyítették a hídon átjáró felvidéki ápolónők, akik között magyarok és szlovákok is voltak. A kórház ellátási szerződésben állt az egyik nagy szlovák egészségbiztosítási pénztárral, s a kooperáció hosszú időn át jól működött. Sokan jöttek át Esztergomba a távolabb lévő nyitrai kórház helyett. Komáromban a Nokia cég alkalmazott nagy számban felvidéki munkásokat, akik a munkaegészségügyi ellátás mellett itt választottak háziorvost is. A közösségi pénznem szlovákiai bevezetése, valamint a Nokia bezárása után azonban mindezek a jól bevált gyakorlatok megszűntek.

Milyen a kapcsolat az alapellátás és a szakellátó egységek között?

– Az alapellátás kettős kötődésű, az alapszakmákban mindkét helyen a területi kórházhoz fűződnek, specialitások esetén pedig a tatabányai terület Győrhöz, az esztergomi terület pedig nagyrészt a budai kórházakhoz tartozik. Ebben a tekintetben sajnos fokozódott a megye kettéosztottsága.

Megítélése szerint hogyan változtat a településfejlesztési elképzeléseken a komáromi kórház profilváltása?

– Szerintem a település fejlesztésére az intézmények státusa, lokalizációja nem hat lényegesen.

Mennyire „hézagmentes” a megye lakosainak ellátása?

– A mentőútvonalak és az elérhetőségek nehézségei inkább a tatabányai térséghez tartozókat sújtják, itt nagyobb távokat kell megtenni másodrendű, kanyargós útvonalakon. Az esztergomi területen az ellátás és a mentés is jelentősen könnyebb. Az előjegyzési rendszerek mindkét területet egyformán érintik.

A közelmúltban helyi kamarai választásokat tartottak, amelyek azonban nem hoztak eredményt. Mi volt ennek az oka?

– A helyi, konkrétan az esztergomi választókerületi elnök választását már az új alapszabálynak megfelelően, több gyüjtőurna kihelyezésével, határidők megadásával szerveztük meg. A beérkezett szavazatok száma valamivel több volt, mintha választóközgyűlést hívtunk volna össze, azonban így sem érte el a tíz százalékot.

A helyi választási fiaskó ön szerint jelentheti-e egyfajta előképét az országos köztestületi választásnak?

– Véleményem szerint a végletekig elfárasztott, apátiás orvostársadalomtól nagyobb kamarai aktivitást illúzió elvárni. Az országos választásoknak persze jóval nagyobb lesz a tétje, ám szerintem könnyen előfordulhat, hogy az is kudarcba fullad.

Általában milyen nehézséggel kell szembenézniük a mindennapos köztestületi munka során?

– A legnagyobb nehézség az érdektelenség, a fásultság, amely évről évre érezhetően fokozódik. Egy jogosítványok és tekintély nélküli kamarának ebben a formában csak a vegetálásra van lehetősége.

Ezek a cikkek is érdekelhetik