2018. április 22. vasárnap, Csilla, Noémi napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Művészet Tavaszi zsongás a kultúrában is

Tavaszi zsongás a kultúrában is

2013-04-06 08:40 Forrás: Orvosok Lapja 2013/3. -- Bernáth Bea
1304
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Az idei tavasz is bővelkedik olyan filmekben, színházi előadásokban és koncertekben, amelyek igazi feltöltődést jelenhetnek a szabadidőben. S ha a csábító programok ellenére is otthon maradnánk, akkor sem maradunk kulturális „harapnivaló” nélkül, számos izgalmas könyvújdonság közül választhatunk.

Tarantino: Django elszabadul

Nehéz magas művészetnek nevezni Quentin Tarantino filmjeit, de elvitathatatlanul a legszórakoztatóbb alkotások közé tartoznak. Ezt igazolja az a számos díj is – Bafta, Golden Globe, Oscar –, amelyekkel legutóbbi alkotását, a Django elszabadul címűt is kitüntették. A történet az amerikai polgárháború idején játszódik, amikor is egy profi fejvadász és egy felszabadított rabszolga küzd egy gonosz ültetvényes ellen. A film bővelkedik a már megszokott tarantinói véres jelenetekben, amelyeket persze nem kell véresen komolyan venni. Érdekessége viszont, hogy a negatív hőst az ebben a szerepkörben ritkán látható Leonardo DiCaprio játssza.

 

Opera a színházban – Pintér Béla Társulat: Parasztopera

Egy tragédia, ahol nem a szánalom, hanem a nevetés csal könnyeket a nézők szemébe. Az egyre népszerűbb színházi társulat több mint 10 éve játssza a föl nem ismert fiú történetét, akit a pénzéért a szülője öl meg. A töretlen sikerrel játszott színműről, amelyet most a nemrég átadott új fővárosi játéktérben, az Átrium Film-Színházban adnak elő, a darab írója-rendezője-társulati vezetője a következőt írta: „A Parasztoperában egy balladisztikus történetet dolgoztunk fel opera formában. Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. A történet talán sokak számára ismerős lesz. Nekem a nagymamám úgy mesélte, hogy Szabadszállás-környéki emberekkel történt ez meg nagyon régen. Bocsássák meg nekem, ha egyelőre csak annyit árulok el belőle, hogy lesz benne néhány boldogtalan sorsú ember, szenvedély, humor, vérfertőzés és gyilkosság. Akinek tetszik, nézze meg többször is! Akinek nem tetszik, nézesse meg magát!"

 

 

Megnyílt az Erkel Színház

Sok éves felújítás után március elsején megnyílt az Erkel Színház, amelynek műsorpalettáján tavasszal már 81 előadás közül választhatnak a nézők. A megújult színpadon az elsők között egy Mozart-örökzöldet, a Don Giovannit adják elő Kesselyák Gergely vezényletével, majd Puccini egyik legnépszerűbb és leglátványosabb operája, a Turandot lesz műsoron. A budapesti zenés színház mindezeken felül otthont ad az operatársulattal rendelkező vidéki teátrumoknak is. A Primavera nevet viselő sorozatban tavasszal többek között bemutatkozik a győri színház, amely Kacsoh Pongrác János vitézét adja elő. A szegediek pár nappal a bemutató után a fővárosban is előadják Verdi Rigolettóját Juronics Tamás rendezésében Kentaur díszletei, jelmezei között. A kolozsváriak szintén Verdi művét, az Álarcosbált mutatják be az Erkelben, az előadás érdekessége, hogy az operát az ismert prózai színházi rendező Ascher Tamás állította színpadra.

 

Dr. Eben Alexander: A mennyország létezik

Meglepő, hogy a könyveladási sikerlisták élére egy orvos műve kerül, de ha elolvassuk az alcímet is, talán érthetőbb a dolog: „Egy idegsebész tapasztalatai a túlvilágról”. És valóban, a korábban a túlvilággal kapcsolatban a többi tudóshoz hasonlóan szkeptikus amerikai Eben Alexander saját halálközeli élménye után teljesen áttért a túloldalra. Ma már meg van győződve róla, hogy a halál nem a tudatosság vége, sokkal inkább egy nagy, kiszámíthatatlan, pozitív utazás újabb fejezete. Az idegsebész történetét egyébként számos külföldi lap, köztük a Newsweek is címlapon hozta tavaly. A cikkből kiderül, hogy az idegsebész 2008-ban, egy őszi reggelen nagyon erős fejfájással ébredt. Állítása szerint néhány órán belül az agykérgének a működése leállt. Kórházba került, ahol kollégái rövid időn belül megállapították, hogy nagyon ritka, leginkább újszülötteknél előforduló, bakteriális eredetű gyhártyagyulladásban szenved. Az intenzívre kerülve rövidesen tetszhalottá vált: hét napon keresztül feküdt kómában, teste egyáltalán nem reagált az ingerekre, magasabb rendű agyfunkciói nem működtek. Alexander később arról számolt be, hogy miközben kómában feküdt, és az agykéreg idegsejtjei állítólag egyáltalán nem mutattak aktivitást, „az univerzumnak egy másik, nagyobb dimenziója tárult fel. Olyan dimenziók, amelyek létezéséről soha még csak nem is álmodtam, és amelyeket a régi, a kóma előtti énem lehetetlenségnek nyilvánított volna. Az orvostudománynak az agyról és az elméről vallott mai felfogása szerint abban az állapotban, amelyben én voltam, még halvány, beszűkült tudatosságot sem tapasztalhattam volna, nem beszélve arról a rendkívül kalandos, és teljesen koherens utazásról, amelyen átmentem”. A könyv erről az utazásról szól.

 

Cserháthalápy Halápy Gábor: Első magyar sznobszótár

Aki ezt a derűsen tanulságos könyvet forgatja, ne higgye, hogy automatikusan megtanulhat belőle sznobul beszélni vagy írni. A könyv éppen ellenkező céllal készült: megszabadítani szeretné a beszédet az ilyen fellengzős modorosságoktól. Persze, nem vallja be. Sőt! A vélhetően álnéven szereplő szerző szellemesen ironikus bevezetőjében így ajánlja művét: „A kommunikáció során eddig mindenki precizitásra törekedett. De minek? Nem jobb, ha üzenetünk homályos, kétértelmű és pontatlan? Így legalább később nem kérhetik számon rajtunk korábbi mondanivalónkat, és könnyen kibújhatunk a felelősségre vonás alól is.” A szótár 12 973 hagyományos magyar szó egy vagy több idegen nyelvi megfelelőjét tartalmazza. A szótár szerkesztője persze nem szabályként fekteti le, hogy a magyar kifejezést kell használni, csak felhívja a figyelmet, hogy egy-egy idegen kifejezésnek van magyar megfelelője is.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kulcsszavak

művészet , kultúra ,