2018. április 21. szombat, Konrád napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Menedzsment Seicho és Kitsuna – magyarul fejlődés és csapatmunka

Seicho és Kitsuna – magyarul fejlődés és csapatmunka

2012-03-26 14:31 Forrás: -- Zöldi Péter
1902
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


„Legfontosabb, hogy a magyar betegek számára is elérhetővé tegyük a legújabb innovációkat” –fogalmazta meg Andreas Woitossek, a magyarországi Janssen-Cilag közelmúltban kinevezett ügyvezető igazgatója a vállalat legfőbb célkitűzését. A januárban hazánkba érkezett szakembert első benyomásairól kérdeztük.

 

– Igazgató úr, közvetlenül magyarországi tevékenysége előtt két évet töltött Japánban. Mi a legnagyobb különbség a két ország között?
 
– Gyógyszeripari szemüvegen keresztül szemlélve, talán az a legnagyobb eltérés, hogy a jelenlegi japán kormányt azért választották meg, mert szélesebb körű egészségügyi ellátást, több innovatív gyógyszert ajánlott a választóknak. A kampány során megígérték, hogy jelentős forrásokat fektetnek az egészségügybe, és ennek is köszönhető, hogy megnyerték a választást. Ezzel szemben most egy olyan országban beszélgetünk, ahol teljesen eltérő a gazdasági helyzet, ahol az egészségügyi kiadások állandó nyomás alatt vannak, és az egészségügy jövőjével kapcsolatban számtalan kérdés merül fel. Ugyanakkor Magyarország számára az egészségipar kitörési pont, az ország jövőjének pillére lehet.
 
– Csupán január eleje óta dolgozik Magyarországon. Milyen véleményt alakított ki az elmúlt másfél hónapban?
 
– Magyarország Európa integráns része. Minden ponton lehet érezni az azonos kulturális hátteret. Való igaz, hogy a magyar gazdaság válságban van, de úgy érzem, nagyon erős gerinccel bír. Erős ez a gerinc akkor, ha a gazdasági mutatókat, például a pozitív külkereskedelmi mérleget tekintem, de akkor is, ha az országban megtelepedett autógyártókat, gépipart vagy a magyar gyógyszeriparban rejlő potenciált nézem. A Mercedes-Benz nagy kapacitású gyárat telepített Kecskemétre, az Audi szinte az összes motorját Győrben gyártja, a Suzuki európai autóit Esztergomban szereli össze. Emellett felfedeztem egy másik, jelentős értéket: a magyar emberek képzettségét és a magyar oktatás színvonalát, ami egyértelműen pozitívan különbözteti meg az országot versenytársaitól. Ittlétem első hat hete alatt felfedeztem, hogy a jó iskolai és egyetemi oktatás nagyon fontos a magyar családok számára.
 
– Milyen véleménye alakult ki a magyar gyógyszeriparról?
 
– Közismert, hogy cégünknek közös gyökerei vannak a magyar gyógyszeriparral. Dr. Paul Janssen édesapja, Constant Janssen, aki orvos volt, a Richter-családdal kialakított személyes kapcsolatára építve alapított 1934-ben egy céget, amely a Richter Gedeon gyógyszerek kizárólagos disztribútora volt Belgiumban és Hollandiában. A cég neve akkoriban N.V. Produkten Richter volt. A jelenlegi magyar gyógyszerpiac számomra nagyon érdekes, mivel az innovatív, generikus és hazai cégek nagymértékben elkülönülnek egymástól – amennyire ezt rövid jelenlétem alatt meg tudtam ítélni. A magyar gyógyszervilág egyedi jellemzője, hogy három táborra oszlanak a benne dolgozó cégek.
 
– Miben látja a Janssen-Cilag magyarországi szerepét?
 
– Értékes örökséget kaptam elődömtől, dr. Romány Anna igazgató asszonytól: egészséges szervezetet, nagyon jó és nagyon jól képzett, jól együtt dolgozó csapatot, kiváló magyarországi imázst, valamint kölcsönös tiszteleten alapuló partneri viszonyt az orvosokkal és a gyógyszerpiac résztvevőivel. De ha egy tágabb, globális nézőpontból szemléljük magunkat, a Janssen-Cilag az elmúlt öt évben számos szabadalmát vesztette el világszerte. Szerencsére képesek voltunk a jövőbeli termékekre koncentrálni, és 3-4 áttörést jelentő molekulára fókuszáltunk. A következő években jelentős nemzetközi siker és elismerés elé nézünk, hiszen több innovatív gyógyszert fogunk bevezetni a piacra. Reméljük, hogy Magyarországon is képesek leszünk megállapodni az egészségügyi hatóságokkal arról, hogy ezeket az egyes betegségek kezelésben áttörést jelentő termékeket elérhetővé tegyék a magyar betegek számára. Tisztában vagyok azzal a ténnyel, hogy Magyarország nem Franciaország vagy Németország, ami a gyógyszerkiadások mértékét illeti. Ezért olyan közös utat kell találnunk, amely mindenki számára előnyös helyzetet teremt.
 
– Mi a Janssen-Cilag innovatív megközelítésének lényege?
 
– A Janssen vállalatok számára világszerte alapvető érték és cél az innováció. Az Európai Gyógyszerügyi hatóság az elmúlt évben engedélyezte hepatitis-C elleni gyógyszerünk forgalmazását, amely azért jelent áttörést, mert a korábbi kezelésekhez képest lényegesen nagyobb arányban eredményez gyógyulást, lényegesen rövidebb idő alatt. Egy másik innováció egy új hatásmechanizmussal bíró prosztatarák ellenes gyógyszer. Harmadik innovációnk egy új, hosszú hatású antipszichotikum, amely a skizofrén betegek terápiájában jelent újabb előrelépést. Ezek mellett sok más ígéretes molekulánk bukkant fel a láthatáron. Például a gyógyszeripari csoportunk tagjává vált Crucell vakcinagyártó cégünknél fejlesztési szakaszban van egy nagyon ígéretes influenza elleni vakcina, amit minden lehetséges influenzatörzs ellen lehet alkalmazni.
 
– Elképzelései szerint hogyan lehet elérni Magyarországon kölcsönös nyereséget eredményező helyzetet?
 
– Az a célunk, hogy olyan „win-win” szituációt hozzunk létre az OEP-pel és az egészségügyi hatóságokkal, amelyben innovatív együttműködések kialakításával segítjük elő a betegek hozzáférését az új gyógyszerekhez. Szomorú, ha az egészségügyi kiadásokat költségnek tekintik, és nem a magyar gazdaság növekedését elősegítő makroökonómiai tényezőnek. Bizonyított tény, hogy az egészségipar élénkítheti a gazdaságot, erősítheti a középosztályt és stabilizálhatja a társadalmat.
 
– Milyen tekintetben?
 
– Nem csak a termelésen, hanem az aktív gazdasági jelenléten keresztül is. Például, minden fontosabb klinikai kutatásunk jelen van Magyarországon, a tőlünk függetlenül működő Global Clinical Operations egységünk jelentős klinikai gyógyszerkipróbáló programokat futtat, ezzel is támogatva a betegeket, orvosokat, intézményeket és természetesen a mi globális kutatásainkat. De például úgy is részesei vagyunk a magyar gazdaság mindennapjainak hogy a Horvátországba, Romániába és más délkelet-európai országokban irányuló logisztikai tevékenységünk központja Magyarországon található, szintén üzleti lehetőségeket és gazdasági előnyöket nyújtva az országnak.
 
– Gondolom, az egészségügyben dolgozó szakemberek számára szintén fontos jelenlétük.
 
– Az orvosok és az egészségügy elsődleges döntéshozói a Janssen-Cilag számára meghatározó partnerek. Az elmúlt hetekben már találkozhattam pszichiáterekkel, hematológusokkal és a hepatológus és a bőrgyógyász szakma képviselőivel is. A velük való találkozás megerősített abban, hogy milyen magas szintű szakmai tudás koncentrálódik ebben az országban. A találkozások alkalmával én is megerősítettem irányukba a Janssen filozófiáját: az orvosokkal és minden egészségügyi dolgozóval transzparens és etikus partneri együttműködés keretében dolgozunk azon, hogy minél alaposabban megismerjék gyógyszereink nyújtotta terápiás lehetőségeket. Egy közös célért dolgozunk, a betegekért. Együttesen kell olyan kölcsönösen előnyös helyzetet teremtenünk, amelyben a betegek igényeire fókuszálhatunk. Világosan meg kell mutatnunk a gyógyszereinkkel történő kezelések eredményét, és ennek elsődleges nyertesei a betegek.
 
– Magyarországi jelenléte első hat hete alatt meg tudta érteni a magyar emberek viselkedését?
 
– Egyrészt, az üzleti tevékenységért felelős személy nézőpontjából úgy látom, hogy jelentős a vállalkozókedv Magyarországon, az emberek izgalmas, új vállalkozásokat építenek. Másrészt, megpróbálom megérteni az adórendszert és az adózásban mostanában tapasztalt változásokat. Németországban és Japánban azt tanultam, hogy az alapvető gazdasági körülmények stabilitása nagyon fontos. Ha az ország szabályai és törvényei nagyon gyorsan változnak, az ember elkezd félni. Elriasztja az üzletet, ha az alapvető szabályok megváltoznak, hiszen egyetlen apró változtatással egész iparágakat lehet tönkretenni. Tehát az egyik oldalon nagyon izgalmas, új vállalkozásokat látok felnőni, a másik oldalon pedig a gazdasági és adózási rendszer nem teljesen logikus. Lehet, hogy van mögötte valami nagyobb terv, de egy magamfajta újonc számára a benne rejlő logika nem teljesen átlátható.
 
– Milyen tapasztalatokat szerzett a munkán kívüli világban?
 
– Emberi oldalról szemlélve, a magyarok udvariasak és nem maradnak meg a felszínen, a dolgok mélyére szeretnek látni. Szeretnek összetett és izgalmas beszélgetéseket folytatni, ez nagyon tetszik nekem. Az pedig különösen izgalmas, hogy ha magánemberként Budapesten élsz és dolgozol, minden sarkon látod a történelem folyását. Tisztában vagyok azzal, hogy a magyar emberek számára sokkal fontosabb a történelmi múlt, mint például a németek számára, ez is nagyon érdekes tapasztalat. Csakúgy, mint az ország csodálatos fürdő- és gyógyfürdőkultúrája, amit a jövőben szeretnék minél jobban felfedezni.
 
– Milyen ars poeticát határoz meg a magyarországi Janssen-Cilag számára?
 
– Az irodám falát két kandzsi díszíti, Japánból hoztam magammal őket. A jobb oldali „Seicho”jelentése: fejlődés, arra vonatkozik, hogy az emberek hogyan fejlődnek egy szervezeten belül, hogyan válnak felelős szereplővé. A bal oldal „Kitsuna” pedig az átlagosnál is jobb csapatmunkát jelent, és arra vonatkozik, hogyan lehet megtanulni a nagyon szoros együttműködést és sikeressé válni. Ez a két kandzsi ars poeticám lényege: jól összerakott, relatíve kis szervezetben dolgozni, amely komolyan veszi az egyén nézőpontját, a tehetséget és az innovatív megközelítést.
 
 
Pályakép
 
Andreas Woitossek 1988-ban teológiai, történelmi és filozófiai tanulmányokat követően szerzett diplomát az osnabrücki egyetemen. Üzleti karrierjét a Madaus, egy közepes méretű német gyógyszercég értékesítési munkatársaként kezdte. 2000-ben csatlakozott a Janssen-Cilag németországi vállalatához kereskedelmi területen, később marketing igazgató, üzletág-igazgató, majd a CNS és HIV üzletág alelnöke. 2009 végén Japánba költözik, ahol az onkológiai, immunológiai és HIV üzletág marketing és értékesítési alelnöke. A Tokióban eltöltött két év alatt fő feladata négy új terápiás területet lefedő termék japán piacra történő bevezetése. 2012 januárjától a magyarországi Janssen-Cilag ügyvezető igazgatója. Felesége tanár, Németországban él. Szabadidejében elsősorban a történelem és a politika iránt érdeklődik, szívesen főz japán és olasz ételeket, valamint régi mechanikus órákat gyűjt. Anyanyelve mellett angolul, latinul és ógörögül beszél, valamint ki tudja magát fejezni japánul is. Legközelebbi tervei között szerepel a magyar nyelv alapjainak elsajátítása is.

Ezek a cikkek is érdekelhetik