2018. január 23. kedd, Rajmund, Zelma napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Menedzsment Régi szakember új helyen

Régi szakember új helyen

2012-03-09 07:00 Forrás: Kórház 2012/1-2. -- Dr. Szepesi András, Bene Zsolt
4077
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Kókay András a magyar kórházügy nagyon ismert és aktív személyisége, akit barátai és kollégái sokáig a Honvéd Kórház gazdasági vezetőjeként ismerték, ma pedig egy magánintézményt igazgat. A váltásról érdeklődtünk.

 

– Hány évet töltött a honvéd egészségügyben?
Harminc évet dolgoztam a Honvédségnél, ezredesi rendfokozatban.

 

Milyen szintre lépett be a katonai kórházba?

1982-ben, a mai Budai Egészségügyi Központ épületében lévő, akkori nevén Tiszti Kórházba léptem be egészségügyi tanácsadói munkakörbe. Akkor még a biomérnöki szakmán belül lézerezéssel – különböző méhszáj-elváltozások hélium-neon lézerrel történő kezelésével – foglalkoztam és tudományos munkát végeztem, amelynek a cikkeit talán még az interneten meg lehet találni.

 

Milyen végzettséggel rendelkezik?

Mérnök és közgazdász végzettségeim vannak, valamint angol egészségügyi menedzseri diplomám.

 

Tehát mérnök az alapképzettsége. Mikor végzett gazdasági iskolát?

Ez teljesen véletlen irány volt. 1984 és 1986 között zajlott a Tiszti Kórház rekonstrukciója, aminek aktív részese lettem. A rekonstrukció közepén kerültem oda azzal, hogy a rekonstrukció „elszaladt” költségvetését megfogjam, illetve a felmerült szakmai kérdéseket és „elszúrt” tervezéseket rendezzem. 1986-ban volt az átadás, majd 1987-ben, az akkori Tiszti Kórház gazdasági igazgatója ellen a katonai ügyészség eljárást indított. Ekkor lettem – mint ahogy lenni szokott ilyenkor – megbízott gazdasági vezető. Úgy éreztem, hogy ehhez még tanulnom kellene, jelentkeztem tehát a Közgazdasági Egyetemre. Ám akkor a katonák és a honvédség dolgozói csak a védelem-gazdaság szakra mehettek. Azonban úgy gondoltam, hogy a szakma pénzügy-számviteli részét is meg kellene tanulni, ezért a két iskolát egyszerre végeztem el. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola ipar-szakára jártam, hogy könyvelni tanuljak, és persze a Közgazdasági Egyetem védelmi-gazdasági szakát is végeztem. Majd miután mindkét iskolát elvégeztem, módosítani javasoltam egy dolgozatban az akkori miniszter és vezérkari főnök úrnak a Honvéd Egészségügy számlarendjét, gazdasági rendjét. A korrekció megtörtént, és a felső vezetés úgy ítélte meg, hogy az általam felvetett kísérletek szakmai-pénzügyi szempontból előrevinnék a hadsereg egészségügyi szolgálatát. Tehát kizárólag egészségügyi szolgálatról volt szó, illetve a szakmai fejlesztéseknek kellett irányokat adni, ami mögött számítások is voltak. Vagyis nem csak a katonai és orvosi szakma specialitásait kellett figyelembe venni, hanem a specialitások mögött húzódó számszaki eredményeket, technológiai fejlődést is, hova, mit érdemes beruházni, miket kell figyelembe venni, mint például a honvéd egészségügy katonai specialitásait.

 

Első perctől kezdve katona volt?

1982-ben léptem a Honvédséghez, mint polgári személy és 1992-től voltam katona.

 

Vélhetően a vezetői kinevezéssel együtt járt, hogy katonának is kell lenni. Milyen rangban lépett be?

Alezredesként kezdtem és ezredesi rendfokozatig jutottam.

 

A katonai egészségügy egy kicsit mindig el volt zárva a polgári egészségügytől – már zajlott egyrészt az állami egészségügyi szolgálat átalakítása egy társadalombiztosítási egészségügyi rendszerré, másrészt a társadalombiztosítás felkészítése a bázisfinanszírozásról a szolgálatelvű finanszírozásra való átállásra. A honvéd-egészségügy számára ez borzasztó nagy sokk volt.

Valóban, 1992-ben indult el ez a folyamat. Akkor kerültem át a Tiszti Kórházból a Honvéd Egészségügyi Intézetek Főigazgatóságához főigazgató-helyettesnek. Úgy véltem, hogy a védelem-gazdaság szak mellett célszerű pénzügyi-gazdálkodási ismeretekkel is rendelkezni, így a Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakát is elvégeztem, hogy el tudjak indulni ilyen szakmai irányban is. A szervezet megszűnése után egyenes út vitt az Egészségügyi Csoportfőnökséghez. A csoportfőnökség után, 1996. február 1-jétől pedig a központi Honvéd Kórházhoz kerültem, ahol 16 évig ugyanabban a szobában dolgoztam.

 

Miközben a 16 év alatt a kissé lerobbant, kaszárnya jellegű Honvéd Kórházból – összevonásokkal – modern intézmény jött létre: szakmailag, strukturálisan, épületállományát tekintve és gazdasági szempontból is rendkívül dinamikusan fejlődő intézményt vezetett.

Érdekességként említem meg, hogy Honvéd Kórház 1996-ban egy pavilon rendszerű, nagyon sok katonai diszciplínával „tűzdelt” intézmény volt. Ebből 2007-re, amikor az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) megalakult, már egy sokkal szűkebb katonai diszciplínákat tartalmazó, de sokkal szélesebb ellátási palettával rendelkező intézmény lett, amelybe „beolvadt” a MÁV Kórház, az Országos Gyógyintézeti Központ és a BM Kórház. Az itt meglévő tudástőkével együtt a Honvéd Kórház mindig is Honvéd Kórház maradt, nevezhették akár Állami Egészségügyi Központnak is. Szakmailag kiemelkedő szerepet tudott betölteni az oktatásban, a szakmai munkájában és struktúrájában is. A palettán a gyermekellátáson kívül minden ellátási forma megtalálható. Két dolog hiányzott az ÁEK, vagy az akkori Honvéd Kórház működéséből. A 2007-es megalakulásakor, és még 2008-ban is rendelkezésre állt a központi finanszírozás, ám 2009 második félévétől, tehát a gazdasági recessziótól a finanszírozás megszűnt – mindaz, amit az állam kiegészítésként adott az OEP-finanszírozáshoz. Az intézmény teljesítményét alulértékelték, tehát az intézményekből behozott és ellátott esetszámhoz képest a teljesítményvolumen-korlát 50%-kal csökkent. Az ellátandó betegmennyiség megmaradt, sőt a területi ellátási kötelezettségei még növekedett is.

 

Mikor távozott a Honvéd Kórház gazdasági igazgatói székéből?

2011-ben elértem azt a kort, amikor a katonák a nyugdíjkorhatárt betöltik. Úgy gondoltam, hogy a nyugdíjkorhatár okán az intézményből – mivel nyilván fiatalabb vezetésre és más szemléletre van szükség – időben, emelt fővel távozom. Ezt meg is tettem. Nagyon kellemes emlékek fűznek az intézményhez. Élő kapcsolatok vannak, és ma is tart mind a barátság, mind pedig a szakmai kapcsolat az intézménnyel.

 

Hogyan tovább?

Úgy döntöttem, hogy a költségvetési szervek után váltani kellene, és ez a lehetőség a gazdasági szféra. Ezen belül a Pozitron-Diagnosztika Kft.-vel találtuk meg egymást, és 2011. október 10-e óta itt dolgozom ügyvezető igazgatóként. Elértem a nyugdíjkorhatárt, leszereltem és most egy új kihívásnak nézek elébe. Az intézmény egyrészt izotóp-előállítással, másrészt diagnosztikai szolgáltatásokkal, PET/CT-vel, valamint, Cardio-CT-vel foglalkozik. A tulajdonos nem egészségügyi befektető, hanem a gazdaság más területén „mozog” – a Pozitron-Diagnosztika Központ az egyetlen egészségügyi befektetése. Nagyon nagy dolog, hogy egy nehezen működő ágazatba fektetett be. Azt gondolom, hogy ezt a tevékenységet az intézet az elmúlt hat évében – amióta létezik – nagyon jól kamatoztatja, és működteti.

 

Bizonyára teljesen más egy nagyüzemi, háromezer főt foglalkoztató intézmény – amelyik a diagnosztikától kezdve a terápiáig igen széles palettán mozog – és más egy speciális diagnosztikai egység működtetése, mely némiképp szűkebb szegmenst ölel fel.

Jelenlegi feladatomnál kihívást jelent, hogy az intézménynek magával az egészségügyi piaccal kell megküzdenie. Nálunk OEP-finanszírozás is van és magánbeteg-ellátás is folyik, hasonlóan más magánegészségügyi intézményekhez. A bevételnövelés mellett elsősorban a szakmai színvonal megőrzése, annak emelése, és a szakmai módon való működés dominál. Ezek meghatározóak voltak ideérkezésem előtt is, és ennek a dominanciáját szeretnénk megőrizni a továbbiakban is. Erre a szakmai elismertségre alapozva kívánjuk az intézmény működési területét a diagnosztikában tovább bővíteni. A tulajdonosokat már sikerült erről meggyőzni, egyetértenek azokkal a szakmai elképzelésekkel, melyeket felvázoltunk. Ami tapasztalatot áthoztam a költségvetési és a honvédelmi szférából az intézmény működésében, az a szervezettség és a számonkérés. El kell fogadnunk, hogy amennyiben egy elv mentén végezzük a munkánkat, annak gyümölcsei nem mindig azonnal érnek be. Vagyis a munkához kitartás, illetve szakmai elkötelezettség szükséges. Idejövetelemet követően megismerkedtem a munkatársakkal, akikről csak pozitív dolgokat tudok elmondani. Szakmailag elkötelezettek, a szakmának jóval átlag feletti, kiváló ismerői, akik nagyszerű munkát végeznek. Sokat elmond az a tény, hogy az eddigi hat év alatt az intézménynél nem volt betegpanaszos ügy. Ez egészségügyi intézménynél nagyon-nagyon ritka. Ez mutatja, hogy minőség-elkötelezett és szakmailag megfelelő munkát nyújt.

 

Milyen vizsgálatokat végeznek a Pozitron-Diagnosztika Központban?

Az intézmény két fő szolgáltatási területe a PET/CT és a Cardio-CT-vizsgálatok. A PET/CT az onkológiai diagnosztikában használatos, a nagy szeletszámú, kétfejes CT-vel Cardio-CT vizsgálatokat végzünk. A Cardio-CT az intervenciós radiológián belül a szívkatéterezés diagnosztikai részének 30%-át képes kiváltani. Sajnos, a non-invazív coronarográfia használatát és diagnosztikai eredményét nagyon kevés intézet használja, pedig a diagnosztikus katéterezésnél jóval olcsóbb a Cardio-CT-vizsgálat. Talán az OEP vezetői is elgondolkodnak azon, hogy a jelenlegi szűkös anyagi helyzetben kihasználják ezt a kardiológiai kapacitást. Kardiológiai szakrendelést is működtetünk, amit én a kardiológiai CT üzemeltetés részének tekintek.

 

Milyen fejlődési lehetőséget lát a diagnosztikai szolgáltatások terén?

Úgy gondolom, hogy a képalkotó rendszerekben tovább lehet bővülni, nem csak az OEP által PET/CT-re beküldött betegek esetében, hanem a magánklinikákkal való együttműködés terén is: ide küldik a pácienseiket, hiszen CT-t és egyéb drága képalkotó berendezéseket egy-egy magánklinikának nem éri meg vásárolni, hanem együttműködési szerződést kell kötni azzal a magán képalkotó szektorral, intézménnyel, amely ki tudja elégíteni az igényét. Végzünk natív és kontrasztos CT-t is a szabad kapacitásunkban. El tudjuk végezni a rendelőintézetek kéréseit is, tehát nem kell hosszú várakozási idővel számolni, hanem az intézményünket kell megkeresni. Az általános CT várakozási időhöz képest mi jóval hamarabb el tudjuk készíteni a felvételeket.

 

Mennyi a gép kapacitása?

Egy nap alatt nagyjából 20 vizsgálatot lehet elvégezni, és akkor a több műszakról még nem is beszéltem. Vagyis egy év alatt, egy műszakban 4500 vizsgálattal számolhatunk. Évente 60 000 új onkológiai megbetegedéssel kalkulálva, megközelítően évente 30 000 PET vizsgálatra lenne szakmailag szükség, ebből az OEP jelenleg kevesebb, mint a felét finanszírozza. A rendelkezésre álló kapacitás láthatóan a szakmailag indokolt vizsgálatokhoz elegendő, csak több műszakban történő működtetésre, nagyobb volumenű befogadásra és szélesebb körű indikációs területre lenne szükség az OEP részéről. És megint eljutottunk az egészségügyi ellátás és finanszírozhatóság kérdésköréhez. Mivel ez rendkívül drága, amortizálódó technika, ezért fontos, hogy amíg aktív, addig minél többet dolgozzon. Ez a szakmai és a gazdasági érdekünk is.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kulcsszavak

PET/CT ,