2018. április 22. vasárnap, Csilla, Noémi napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Menedzsment Kommunikáció, kommunikáció és kommunikáció

Kommunikáció, kommunikáció és kommunikáció

2012-01-07 07:00 Forrás: Kórház 2011/12. -- Zöldi Péter
1680
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Szőke N. Istvánnal, a Béker-Soft Informatika Kft. ügyvezető igazgatójával az egészségügyi informatika szerepéről és jövőképéről beszélgettünk.

– Igazgató úr, miről szólt a Béker-Soft számára 2011?

– Az informatikai és infrastrukturális fejlesztések szempontjából egyértelműen az előző év folytatása volt 2011. A kistérségi TIOP-projektek és ROP-fejlesztések döntő többsége áthúzódott 2010-ről, tevékenységünk zömét e projektek menedzselésére kellett fordítanunk. A jövő azonban bizonytalan, nem tudni, a piaci dinamizmus meddig tart ki.

– Milyen konkrét üzleti sikereket értek el?

– FŐNIX-Pro rendszerünk a korábbi évekhez hasonlóan stabil és sikeres évet zárt. Ezen a területen egyértelmű pozitívum, hogy a fekvőbeteg ellátásban is elkezdték használni szakdolgozói tevékenységet támogató ápolási rendszerünket, amely a szakdolgozói munkát teszi sokkal hatékonyabbá, és óriási előnye, hogy bármelyik medikai rendszerrel párhuzamosan működtethető. PACS-üzletágunk és ezen belül a DIVAS PACS-rendszerünk meglepően jól teljesített, partneri körünk az idei fejlődéssel több mint 50 intézményre nőtt. Közöttük a szakrendelői partnerek mellett városi kórházak is megtalálhatóak, akik a legnagyobb megelégedéssel használják a technológiát. A visszajelzések pozitívak, az új partnereknél jelentkező egyedi igényeket azonnal beépítjük a rendszerbe, ezzel folyamatosan bővül annak tudása. Talán ez is az egyik oka annak, hogy a nemzetközi szállítók PACS-rendszereivel szemben jelentős sikereket tudunk felmutatni. Azok többé-kevésbé kulcsrakész megoldások, mi pedig rugalmasan tudunk fejleszteni. Ez a tudás meg is mutatkozik az egyedi megoldásokat igénylő tendereknél, a hazai egészségügyre jellemző, speciális megoldásoknál, és számunkra az árelőnyön túli versenyelőnyt jelent.

– Fő tevékenységük mellett a szakértői rendszerek irányába is elkalandoztak, egyre több helyen kezdi meg működését TERASY teleradiológiai rendszerük. Milyen tapasztalatokat szereztek e területen?

– Új fejlesztésű teleradiológiai rendszerünk valóban sikeresen indult. Ma már tucatnyi intézmény használja, hatékonyabbá és olcsóbbá téve a röntgendiagnosztikát. A rendszer nagy újdonsága, hogy bármilyen PACS-rendszert és medikai rendszert alkalmazó intézménybe telepíthető. Szabványos felülete különböző intézmények különböző rendszereivel együttműködik, a folyamatban a TERASY csak a kommunikációért és elszámolásért felel, valamint diszpécser feladatokat lát el. Ennek köszönhető, hogy idén már több mint 15 ezer vizsgálatot leleteztek a rendszer segítségével. Ez a teleradiológiai megoldás egyébként nem csak azoknak előnyös, akik kizárólag a teleradiológiára hagyatkoznak, hiszen van olyan intézmény is, amely radiológus mellett veszi igénybe, akkor, amikor nem lenne gazdaságos óránként egy-két röntgenleletért szakorvost tartani az intézményben. Sőt, ez a technológia megteremti annak is elvi lehetőségét, hogy speciális, erdélyi, szlovákiai vagy délvidéki piacokon nemzetközi radiológiai és informatikai együttműködést lehessen megvalósítani. Tudomásul kell venni, hogy nemzetközi versenyhelyzetben vagyunk, az az érdekünk, hogy magyar radiológusok külföldi intézmények számára itthon végezzenek leletezést.

– Milyen rendszerfejlesztésekre koncentrálnak?

– Egyelőre meglévő rendszereink finomítására törekszünk. Új megoldásaink fejlesztésével megvárjuk, miként alakul a változások iránya. Biztos vagyok abban, hogy a nagytérségi integráció megvalósítása során lesz elég informatikai feladat. Amennyiben az ellátást úgy szeretnék megvalósítani, ahogyan az a Semmelweis-tervben szerepel, akkor ehhez óhatatlanul szükség van arra, hogy az egyes medikai rendszerek nagytérségen belül, majd országos szinten is kommunikáljanak egymással. Ebben markáns egyetértés is van a piaci szereplők között.

– Milyen megnyilvánulási formáját látja az egyetértésnek?

– A közelmúltban Neumann János Számítógép-tudományi Társaság munkaértekezletén részt vett az összes jelentős egészségügyi informatikai szállító, és egyetértettünk abban, hogy mindannyian támogatjuk az integrációs törekvéseket. Ott az is felmerült, hogy milyen költséget fog jelenteni az egészségügyi szolgáltatóknak, ha létrejön egy országos, központi adatbázis. Erre az a megoldás körvonalazódik, hogy ha az informatikai integráció követelményét jogszabályban rögzítik, annak megvalósítása – mivel rendszereinkre jogszabálykövetést vállaltunk – minden informatikai szállító kötelezettsége. Így a teljes körű integráció alacsony költségszinten megvalósítható.

– Hogyan szemlélik a Semmelweis-terv átalakítási törekvéseit?

– Általában véve, maximálisan egyetértek azzal, hogy hatékonyabban kellene működtetni az egészségügyet. Aki benne él, az látja a gondokat, azokat a csatornákat, ahol jelentős erőforrások vesznek el. A szervezettség növelésével, a karcsúsítással hatékonyabbá kell tenni a rendszert. Ez persze nem biztos, hogy minden területen előnyös lesz a piaci szereplők számára, de szembe kell néznünk a problémával. Mindenkinek közös érdeke a hatékony, fenntartható egészségügyi ellátás. Ami pedig az informatikai kihívásokat jelenti, a hatékonyság növelésében felértékelődik az informatika szerepe, mert fejlett informatika nélkül nem lehet növelni a hatékonyságot. Ezért kell nagyon ügyesnek lennie az ágazati vezetésnek, hogy az informatikai integrációt megfelelően tudja megvalósítani.

– Egy nagy, országos rendszerre van szükség vagy sok kicsire?

– A modellnek országosnak kell lennie, szükség van egy országos adatközpontra, ahová minden betegellátási információ eljut. Azt nem tartom megvalósíthatónak, hogy egyetlen egységes rendszer jöjjön létre, hiszen ha csak a nagyobb informatikai szállítóknál dolgozó fejlesztői létszámot nézem, több száz fejlesztő és rendszermérnök dolgozik ezen a területen. Amennyiben egyetlen rendszer jönne létre, az informatikai fejlesztési és terméktámogatási infrastruktúrát állami pénzből kellene fenntartani. Ez nem tűnik megvalósíthatónak, ezért az lehet a megoldás, hogy a piacon lévő rendszereket az országos ellátási modellbe kell integrálni. A decentralizált, de jól működő megoldásra kiváló példa az online jogviszony-ellenőrzés, amely a magyar egészségügyi informatika egyik sikertörténete: jól sikerült a fejlesztés és nagyon sok szereplővel, nagy hatékonysággal működik. Mindenki használja, legyen szó multinacionális vállalatról vagy egyszemélyes informatikai cégekről. Ezzel a modellel az országos rendszerhez való csatlakozás könnyen megoldható és nem szól bele a piaci viszonyokba. Az egészségügyi informatikának ugyanis a piaci versenyről kell szólnia, mert a piac számtalan szereplője teremti meg az állam, mint igénybevevő számára a hatékonyságot. Ráadásul a versenynek egyértelműen jótékony hatása van a termékminőségre és a szolgáltatási színvonalra.

– Önökre hogyan volt jótékony hatása a versenynek?

– Ez az év elsősorban az üzleti fejlődésről szólt. Kapacitásunk nagy részét az új projektek menedzselése és bevezetése kötötte le. Fejlesztéseinket elsősorban a mobil kommunikáció és a más rendszerekkel való integráció irányában valósítottuk meg. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy az intézmények integrációja mellett a mobil eszközök robbanásszerű elterjedése jelenti számunkra a másik nagy kihívást. Ma már ugyanis nem telefont hordunk a zsebünkben, hanem egy nagy teljesítményű számítógépet, amelynek felhasználójaként szeretnénk minden információhoz hozzájutni. Ugyanezt akarják a betegek is, hiszen ki nem szeretné iPhone-ján vagy androidos telefonján saját egészségügyi adatait megtekinteni?

– Mit nyújthat a szakma számára a mobil kommunikáció?

– A szakma és a menedzsment számára az az igazi előny, hogy hozzáférhet az információhoz. Bármilyen helyzetben lehet tőle konzíliumot kérni, ha pedig nagyobb az eszköz képernyője, akkor akár CT/MR-felvételeket is lehet rajta nézni. És itt merül fel a legfontosabb alapkérdés: hol húzódik a határ a magánélet és a mobil eszközön keresztül mindenhol, mindenkor elérhető munka között. Addig egyszerű a feladatunk, amíg egy intézményen belül vagyunk, mert ott az adott intézmény informatikai rendszerére rácsatlakozva, a napi munka során a vezető a kontrolling rendszerből megkaphatja az őt érdeklődő információkat, az orvos a medikai rendszerből a számára fontos adatokat, a szakdolgozó pedig a medikai és szakdolgozói rendszerben fontos információkat. Ha viszont kilépünk az intézményből, olyan környezetet kell teremteni, amelyben egy betegről nem csak az intézményi adatok állnak rendelkezésre, hanem a teljes országos vagy uniós ellátórendszer adatai is elérhetőek.

– Ezzel is felkészülve az egészségügyi ellátások Európai Unión belüli átjárhatóságára?

– 2013-tól az Európai Unió határain belül létre fog jönni a szabad egészségügyi szolgáltatásválasztás. Most azon dolgozunk, hogy nagytérségi szinten megszervezzük és lekövessük az egészségügyi ellátást. A két célt nem ártana egymással összehangolni. Informatikai szempontból nem egyszerű a feladat, hiszen az EU-államok között még a jogviszony-ellenőrzés sem valósult meg. Mi ebben egyébként nem állunk rosszul, a magyar online biztosítási jogviszony-ellenőrző rendszer ugyanis alkalmas arra, hogy a magyar biztosítottak adatait, jogviszonyát külföldről is ellenőrizzék.

– Az egészségügyi informatika teljes mértékben átszövi az ellátás minden szintjét?

– Az állítás igaz, de nem meglepő. Nemcsak az egészségügyet, mindennapjainkat is átszövi az informatika. Nélküle nem lehet élni, dolgozni, hiszen minden eszközünkben jelen van. Az egészségügyben pedig nemcsak a diagnosztikai és terápiás területen, hanem az adminisztrációban és betegkezelésben is megkerülhetetlenné, alapvető fontosságúvá váltak az informatikai rendszerek.

– Milyen értéket teremt az egészségügyi informatika?

– Húsz évvel ezelőtt kartonokban tárolták az egészségügyi információkat. Mire valaki hozzájutott, a beteg akár meg is halhatott. Ma az intézményeken belül pár másodperc alatt rendelkezésre áll a beteginformáció, és rohamosan fejlődik az intézmények közötti kommunikáció is. A végső cél egyértelmű: a beteg gyors ellátása és hatékony terápiája, ebben nagyon sokat segítenek az informatikai rendszerek. A beteg számára is kényelmet nyújt az informatika: be lehet jelentkezni interneten keresztül, az intézményen belüli betegirányító rendszerek megszüntetik a sorbanállást, az ellátás folyamata nyomon követhetővé és bizonyos mértékben megjósolhatóvá válik a beteg és az orvos számára. Arról már nem is beszélve, hogy a szakmai újdonságok, innovációk, szakértői rendszerek, adatbázisok weben keresztül gyorsan elérhetőek.

– Hogyan látja a következő éveket, a távolabbi jövőt?

– Kommunikáció, kommunikáció és kommunikáció – erről fog szólni a következő néhány év. Valószínűnek tartom, hogy a közeljövő bizonyos mértékű piaci konszolidációt eredményez. A nagytérségi integráció egyik fontos eredménye lehet, hogy az intézmények élére kizárólag a működtetéssel foglalkozó szakemberek kerülnek, így a gyógyító tevékenységgel foglalkozó szakemberek sokkal nagyobb mértékben koncentrálhatnak a betegellátásra. A következő hónapok, talán egy-két év a nagytérségi integrációról szólnak, amelytől félni nem félünk, de erősen figyelünk rá. Úgy hiszem, mint eddig mindig, a Béker-Soft most is meg fog erősödni a változások eredményeként. Hosszú évek óta nagyon sokat tanulunk a partnereinkkel való szoros együttműködésből, igényeik folyamatos kielégítéséből. Köszönhető ez annak, hogy nagyon szeretünk tanulni, nagyon szeretünk sokat dolgozni és új megoldásokat kipróbálni. Ezért is tekintünk bizakodással a következő évek elé.

Ezek a cikkek is érdekelhetik