2018. január 21. vasárnap, Ágnes napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Menedzsment Jövőre a gyógyszerkassza 25 százalékát a gyártók állják

Jövőre a gyógyszerkassza 25 százalékát a gyártók állják

2011-12-26 07:00 Forrás: -- Krasznai Éva
1606
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


A GlaxoSmithKline Európa egyik legnagyobb gyógyszergyártója. Innovatív, új gyógyszereket fejleszt ki többek között a légzőszervi és daganatos betegségek, a csontritkulás és urológia, valamint a védőoltások területén, Európában az 5. legnagyobb kutatásba befektető cég. Magyarországi beruházóként gödöllői vakcina gyárával a világ sok pontjára szállítja védőoltásait. Ez utóbbinak köszönhetően hozzájárul Magyarország versenyképességének javulásához. A cég helyzetéről, jövő évi kilátásairól Leitner György ügyvezető igazgatóval beszélgettünk.

– Ön szerint a Széll Kálmán-tervnek milyen hatása van, illetve lesz a gyógyszeriparra?

– Annak ellenére, hogy az innovatív gyógyszergyártók tevékenységükkel 100 milliárd forint bruttó hozzáadott értékkel járultak hozzá 2010-ben a magyar gazdasághoz, a Széll Kálmán-tervben 2012-re 83, a rákövetkező két évben 120-120 milliárdos gyógyszerkassza-csökkentést írtak elő. Az előttünk álló esztendőben a teljes gyógyszerkassza 25%-át, másként fogalmazva minden 100 forint betegnek juttatott, gyógyszerre fordított állami támogatásból 25 forintot, az iparnak kell állnia. Az innovatív gyártók a kassza ilyen mértékű finanszírozása felett egyéb programokkal részben állami feladatokat – lásd az egészségügyi intézményeknek nyújtott kedvezmények, az orvosok képzésének támogatása, gyógyszer- és pénzadományok, valamint K+F-kiadások – 36 milliárd forint értékben vállaltak magukra.

– Ugyanakkor úgy tűnik, a Széll Kálmán-tervben előirányzott megtakarítást semmiképpen sem bírja el a gyógyszerkassza…

– Ennek ugyan lehet eszköze a generikus szerek árának csökkentése, vagy a nem bizonyított hatékonyságú orvosságok tb-listáról való törlése, ezen kívül felül lehetne vizsgálni a 25%-os tb-támogatással kapható, általában akut kezeléseknél alkalmazott gyógyszerek körét is. Csakhogy ezekkel az intézkedésekkel is legfeljebb 50 milliárd forintos megtakarítás érhető el. Évek óta probléma, hogy az új, innovatív szerek finanszírozására nem marad forrás. Amennyiben az egészségügyi kormányzat a fenti szempontokat is figyelembe venné, akkor juthatna pénz a súlyosabb betegeknek valóban gyógyulási esélyt jelentő innovatív szerek tb-támogatására. Azokról a készítményekről van szó, amik sajnos ma egyre kevesebb beteghez jutnak el.

– Milyen magyarázatot lát erre az anomáliára?

– A gyógyszerkassza tervezésénél kizárólag a pénzügyi szemléletet alkalmazza a gazdaságpolitika, megkülönböztetés nélkül tetemes adót róva az iparra. Ennek következménye, hogy a cégek más országokba irányítják a beruházásaikat, a kutatás-fejlesztést. Várható, hogy 1500–2000, magasan képzett ember kerül utcára, hagyhatja el az országot, ezért nagyobb lehet a 83 milliárdos megtakarítás előírás kára a hasznánál.

– Miként értékeli a GSK idei teljesítményét?

– A 2011-es esztendő semmivel sem volt könnyebb, mint az előző, ami nagy nehézségek elé állította a gyógyszeripart, és ezen belül a GSK-t is. Sőt, az idén életbe lépett Széll Kálmán-terv vonatkozó intézkedései – a megduplázott orvoslátogatói regisztrációs díj, a 20%-os különadó stb. – még nagyobb terhet róttak a vállalatra. Várhatóan több mint 2,2 milliárd forintot fizet majd be többletadóként a GlaxoSmithKline, és előreláthatóan a cég vényköteles portfoliója 6%-os csökkenéssel zárja az évet. A 2010-es esztendőhöz hasonlóan a növekedés elmaradt a várakozásoktól, noha számos új készítmény került ki a kutatás-fejlesztési portfolióból, a termékek befogadása továbbra sem a kívánt ütemben zajlik. Sajnos a különadó 2,2 milliárd forintos extraterhe miatt a GlaxoSmithKline 2011-ben – hasonlóan más gyógyszeripari cégekhez – leépíteni kényszerült.

– Milyen racionalizálásra kényszerültek?

– A leépítést a GSK szervezeti átalakítással kötötte egybe, melynek fókuszába olyan újfajta működést állított, amely vevőközpontú, hosszútávon fenntartható és hatékony. A GlaxoSmithKline fontosnak tartja a jövőben is, hogy a termékei eljussanak a betegekhez, és az ezen termékekhez kapcsolódó információkról a továbbiakban is tájékoztassa a partnereit.

– Komoly befektetésük van Gödöllőn. Akörül legalább minden rendben?

– A GSK vakcina divíziója 2002 óta, 130 millió eurót meghaladó befektetéssel van jelen Gödöllőn, ami Európában az egyik legmodernebb telephely. Jelenleg két antigén gyártása folyik a telephelyen, ezek Belgiumba és Szingapúrba kerülnek exportálásra, ahol aztán többféle vakcina összetételében használják fel őket. Ez az első lépés, a hatóanyag előkészítése egyben a vakcinagyártási folyamat és a szaktudás lelke. Ahhoz, hogy középtávon bővülni tudjon a befektetés mértéke a gödöllői telephelyen, több tényező megvalósulására van szükség. Az egyik a kereslet, amely természetszerűen meghatározó. A pneumococcus fertőzés elleni vakcina iránt nagy a kereslet, amihez a Gödöllőn gyártott antigént használják fel. A környező országokhoz hasonlóan, remélhetőleg Magyarországon is versenyhelyzet alakulhat ki a pneumococcus vakcina beszerzése kapcsán.

– Az eddig elmondottak alapján hogyan tekint a jövő elé?

– Minden nemzetközi cég befektetései eldöntésekor a kiszámítható környezet kiemelt fontosságú. Magyarországon a kormány megközelítése az egészségügyi rendszer finanszírozással kapcsolatos intézkedéseiben is megnyilvánul. Sajnos hiányzik az igazi, kormányszintű párbeszéd a Magyarországon valós hozzáadott értéket teremtő gyógyszeripari szereplőkkel. Csak remélni tudom, hogy ezen a téren a közeljövő változást hoz…

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kulcsszavak

GSK , gyógyszer ,