2018. január 21. vasárnap, Ágnes napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Menedzsment Együtt élni a bizonytalansággal

Együtt élni a bizonytalansággal

2012-01-10 07:00 Forrás: Kórház 2011/12. -- Zöldi Péter
1322
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Wagner Róberttel, a GE Healthcare Ultrahang Üzletágának regionális igazgatójával értékeltük az elmúlt évet.

– Hogyan értékeli az elmúlt év történéseit?

– 2011 olyan év volt, amelyben gyökeresen változtak meg a játékszabályok. Az elmúlt évtizedben szinte minden évben volt valamilyen az egészségügyi ellátórendszert érintő változás, amely némileg felülírva az addigi játékszabályokat, arra késztette a piaci szereplőket, hogy bevett „szokásaikon” változtassanak. De talán minden esetben látni lehetett, ha bizonyos lépéseket megteszünk, üzleti eredményességünket, növekedésünket biztosítani lehet. Aztán idén ez a biztos növekedési kilátás nagyon sok cégnél megkérdőjeleződött – 2011 ebben az értelemben vízválasztó volt.

– Ön hogyan volt képes kezelni a változásokat?

– Szakmai pályafutásomon végigtekintve valahogy mindig úgy hozta a sors, hogy amolyan „nem szeretem” helyzeteket kellett gyorsan és hatékonyan kezelnem. Ez korántsem volt mindig örömteli feladat, döntéseim nem egyszer „mellesleg” kollégáim életét, bevett szokásait, jól bevált munkamódszereit változtatták meg. Változtatni, kimozdítani egy szervezetet a komfort zónájából pedig biztosan állíthatom nem a rövidtávú népszerűség titka – de szerencsére általában az idő engem igazolt, és azon korábbi munkatársaim közül akikkel annak idején a legnagyobb „csatákat” vívtam, ma kivétel nélkül jó kapcsolatot ápolok. Az elmúlt évek azt tanították nekem, hogy a változást ne traumaként, hanem kitörési pontként éljem meg. Tapasztalataim szerint előbb-utóbb szinte mindenki eljut a változó körülmények hatására arra a pontra, amikor maga is felismeri a lehetőségeket, vagy akár tudatosan elkezdi keresni azokat. Egy vezető sikere ma sok tekintetben azon múlik mennyire képes segíteni kollégáit ezen az úton, milyen mértékben képes szervezetét változásra hangolni. Ma csak az lehet sikeres a gazdasági élet bármely területén, aki minél hamarabb kezdi el keresni az új kitörési pontokat, felismerve a lehetőségeket már akkor, amikor a többség még a ma sikereit ünnepli.

– Mi jelent ma üzleti előnyt?

– Hosszú éveken keresztül aranyszabály volt, valódi üzleti előnyt elsősorban az innováció jelent. Ez nagyjából ma is igaz, de a szabály részben a gazdasági környezet kényszerítő hatására új szempontokkal bővült, mint például a költséghatékonyság, fenntarthatóság, vevői elégedettség. Az igazán sikeres termékek esetében a termék értékesítése egyidejűleg teremt jogosultságot a vevő számára olyan szolgáltatások egész sorára amelyek lehetővé teszik az eszköz biztonságos használatát, fejlesztését, folyamatos kapcsolatot a gyártóval. A termékhez társuló szolgáltatás ma legalább olyan fontos, mint maga a termék.

– Milyen trendeket vél felfedezni földrajzi régiójában?

– A kelet-közép-európai régióban a nagy értékű eszközöket általában több évig használják a szolgáltatók, mint tőlünk nyugatabbra, de napjainkban geográfiai régiótól függetlenül általános tendenciának látszik az életciklus hosszabbodása. Míg korábban Nyugat-Európában még a felső kategóriás ultrahang-készülékeket is háromévente lecserélték, ma a felhasználók egyre gyakrabban fordulnak hozzánk meglévő termékeik fejlesztési lehetősége vagy szimplán „életben tartása” okán. Figyelemre méltó, hogy a laptop méretű hordozható ultrahang-készülékek népszerűségével együtt robbanásszerűen nő elterjedtségük. Továbbá egyértelműen érzékelhető, hogy az ultrahang mint olcsó és sugárterheléssel nem járó vizsgálóeljárás elterjedésével folyamatosan bővül az olcsó, egyszerű készülékek piaca, nem egyszer a középkategória rovására. A piacon megfigyelhető trendek nem mutatnak lényegi különbséget abból a szempontból, hogy azt az állami vagy privát szektorban vizsgáljuk. Tény, a privát szektor zömét adó magánorvosi praxisok, mint tipikus kisvállalkozások az utóbbi időben többnyire úgy viselkednek, mint a családok: beruházásaikat elhalasztják, beszerzéseik során pedig a minimális követelmények teljesítése a cél. Ebben a környezetben a gyártó komoly felelőssége, hogy olyan letisztult funkciókért kérjen ártöbbletet, amelyek valóban hozzáadott értéket nyújtanak a felhasználó számára.

– Milyen a kapcsolat a kórházi intézményekkel?

– Ebben a meglehetősen hektikus, átpolitizált gazdasági környezetben a kiszámíthatatlanságot és bizonytalanságot egyidejűleg éli meg vevő és beszállító. A nézőpont más, de a probléma közös, és azt hiszem a vágy is, miszerint szeretnénk kiegyensúlyozott, kiszámítható körülmények között a beteg érdekében tevékenykedni. Nem egyszer tesszük fel a kérdést vajon ehhez mire van szükség?

– Mi az Ön megoldása?

– Nem szolgálhatok rendszerszintű megoldásokkal, de annak fényében, hogy képzett szakembereink is már évek óta adósak a válasszal, ez talán meg is bocsátható. A kiegyensúlyozottság és kiszámíthatóság vonatkozásában mégis szeretnék egy személyes hangvételű megjegyzést tenni. A kiegyensúlyozottság és kiszámíthatóság nem egyenlő a pénzzel. Az egészségügyre, mint segítségre szoruló és segítséget nyújtó emberek kölcsönhatására épülő rendszerre ez különösen igaz. Fontos, hogy az egyén képes legyen valahol megkapaszkodni, ahol képes feltöltődni – ezt a szerepet az én szememben a család tölti be. Számomra a család az a biztos háttér, amely képes átsegíteni a problémákon, amely energetizál.

– Önök milyen eredményeket értek el idén?

– Egy mondattal: köszönöm, nincs okom panaszra. Bővebben: nehéz volt az elmúlt év, a GE Healthcare ultrahang üzletága mégis sikeres évet zár, komoly növekedést tudunk magunk mögött. Az utolsó negyedévben ugyan érezzük őrünkön a piac lassulását, de szisztematikusan építkezünk tovább. Sosem voltam híve a rövid távon való gondolkodásnak, és ez ma különösen nem időszerű. A döntéseinknek olyanoknak kell lennie, amelyek 1,5-2 év múlva is biztosítják számunkra stabil piaci pozíciónkat. Egyes tevékenységeket, amelyek a múltban szokásként gyökeresedtek meg, leállítottunk, másokat megerősítettünk, és vannak olyan területek, amelyekre igyekszünk a korábbiaknál is nagyobb erőket fordítani. Minőséget várok el önmagamtól és a munkatársaimtól, de a velünk együtt működő szakmai partnereinktől is. Vannak időszakok, amikor piaci részesedést kell növelni, és vannak időszakok – a mostanit ilyennek tartom –, amikor nem szabad úgy üzletet kötni, még a vevő érdekében sem, ha a cégnek nincs tisztességes profitja. Csakis ez nevezhető felelős piaci magatartásnak. A vevő, ahogyan az előzőekben utaltam rá, nem csak terméket vesz, hanem jövőbeni szolgáltatást is, elemi érdeke, hogy a cég, amelynek termékét megvásárolta, lehetőleg ne tűnjön el holnap a piacról, és ne engedje el partnerei kezét.

– Hogyan változtattak promóciós tevékenységükön?

– Kimondható, dinamikusan vonultunk ki a kongresszusi turizmusból, de egyidejűleg több forrást és figyelmet koncentrálunk a személyes, testreszabott, szakmai képzésre. Az ultrahang-diagnosztika ma egyre fontosabbá válik, hiszen nagymértékben költséghatékony, ami a jelenlegi gazdasági környezetben nem elhanyagolható fegyvertény. Másrészt, szakmai szempontból is előnyös, ugyanis sugárterhelés nélkül, nagy mennyiségben végezhető diagnosztikai módszer. Van azonban egy kritikus pont: a minőségi ultrahang-diagnosztikához jól képzett szakemberekre van szükség. Ezek a jól képzett szakemberek pedig nem teremnek szilvafán. A hivatalos képzési rendszer nem egységes, átgondolásra érdemes. Igyekszünk élő kapcsolatot fenntartani, együttműködni a szakmai szervezetekkel, és legalább a bázis képzés vonatkozásában egyfajta konszenzust előmozdítani ebben a számtalan diszciplinát magába foglaló érdekkörben. Gondolkozunk a teljes spektrumú képzés strukturált formában történő megvalósításában, amely az alapoktól a specializált képzésig öleli fel az ultrahang-diagnosztikát, és emellett összefogja a régiónkban dolgozó orvosokat is.

– Összekapcsolják egymással a kelet-közép-európai orvos-szakmát?

– Ha már régióban dolgozunk és gondolkozunk, szeretnénk megadni a szakemberek számára is a regionális kitekintést, szakítani a nemzeti szemlélettel és integrálni azokat a szakembereket, akik az anyanyelvüket, nemzetiségüket leszámítva teljesen hasonló életformát választottak, hasonló problémákkal és napi gondokkal küzdenek, nota bene, hasonló sikereket élnek meg szakmájukban, hivatásukban. Mi nem külön-külön kezeljük az egyes országokat, hanem régióban gondolkodunk, hiszen ez sokkal hatékonyabbá teszi tevékenységünket. A magyar egészségügy számára is mutat a rendszer olyan megoldásokat, amelyek néhány száz kilométerre már orvosoltak.

– Milyen az egészségügyi környezet a környező országokban?

– Az uniós forrásokkal támogatott projektek lehívása 2011-ben lelassult a régióban. Csehország, hazánkkal éppen ellentétesen az integrált beszállítói formát igyekszik háttérbe szorítani, és költségmegtakarítást elérni a közvetítők kihagyása révén. Szlovéniában és Horvátországban választások zajlottak, amelynek eredményeként bizonyos projektek teljesen leálltak, mások várhatóan átgondolásra kerülnek. Általánosságban elmondható a legtöbb környező ország küzd saját pénzügyi, gazdasági gondjaival, amelyet az eurozóna válsága csak tetéz. Ez láthatóan kényszerpályára küldi a kormányzatokat abban a vonatkozásban, hogy milyen módon viszonyulnak saját egészségügyi ellátórendszerükhöz.

– Hogyan értékeli a magyar piacon eltöltött első teljes évét?

– Szép eredményeket értünk el Magyarországon, a piacon elfoglalt helyünkkel nagyjából meg vagyok elégedve, bár intenzív befektetéseink miatt többet vártunk tőle. Egyértelműen látszik, hogy a magyar piacot a privát szektor húzta az első kilenc hónapban, az állami szektor beszerzése nagymértékben az uniós forrásoktól függ, ám azok a projektek késtek vagy el sem indultak.

– Hogyan látja a jövőt?

– A következő egy-két évben a magánszektor erősödése fogja jellemezni a piacot. Ennek két oka van: egyrészt, az állami intézményrendszeren belül az orvosok nem számíthatnak nagyobb javadalmazásra, így azok, akik eddig hezitáltak, megpróbálnak helyet találni maguknak a privát szférában. Másrészt, az emberek bizalma érzékelhetően csökken az állami ellátórendszerben, a magán egészségügyi szolgáltatások felhajtóereje nő. Olyan fizetős magánszolgáltatások megjelenésére számítok, amelyeknek nem áll állami finanszírozás a hátterében. Egyidejűleg az állami szektorban rigorózus takarékossági programok várhatóak, a források nem fognak bővülni, de a felesleges kapacitások felszámolásra kerülnek. A centralizálás eredményezhet új beszerzéseket, hiszen az infrastruktúrát fejleszteni kell, viszont ezek meglehetősen nagy árverseny mentén fognak megvalósulni. Biztos vagyok abban, hogy az ár és a hosszú távú fenntartási költség lesz a valódi döntéshozatali szempont, különösen a hosszabb élettartamú készülékek esetében. A magam részéről kollégáimmal abban szeretnénk a következő években az ellátórendszer segítéségre lenni, hogy az ultrahangos szakemberek képzésében megfelelő segítséget nyújtsunk, amelynek során az egyetemi centrumokkal és jelentősebb kórházakkal való szoros együttműködésben az egészségügynek ez a szegmense új erőre kaphasson Magyarországon.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kulcsszavak

képalkotó diagnosztika ,