2018. január 23. kedd, Rajmund, Zelma napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Menedzsment A túlélés éve?

A túlélés éve?

2012-01-15 07:00 Forrás: Kórház 2011/12. -- Zöldi Péter
1940
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Dr. Erőss Györggyel, a Philips Magyarország Kft. egészségügyi üzletágának vezetőjével értékeltük a 2011-es évet.

– A magyar CT/MR-piac évtizedes szereplőjeként hogyan látja, milyen jellemzőkkel működik a magyar nagygépes képalkotó diagnosztikai piac?

– Sajnos, Magyarországon túlságosan kevés a készülék ahhoz, hogy létrejöjjenek a specializálódások. Akinek több pénze van, 3T térerejű MR-t vásárol, akinek kevesebb, 1,5T térerejű MR-ben gondolkodik, de nem jellemző a muszkuloszkeletális, kardiológiai vagy neurológiai specializáció. Az ügyfelek általános gépet kérnek egy-két speciális szoftverrel. Köszönhető ez annak is, hogy a speciális intézetekben működő CT- és MR-berendezésekkel sok esetben általánosabb vizsgálatokat kell elvégezni. A legújabb, 2011. novemberében kiadott COCIR-statisztika szerint a magyar képalkotó diagnosztikai berendezések piaca 2010. októbere és 2011. szeptembere között 20,3 millió euró volt. Ez az érték 2009-ben 24 millió, 2010-ben 22 millió eurót ért el. Tehát a nemzetközi adatok szerint évről-évre 8-10 százalékkal csökken a magyar nagygépes képalkotó diagnosztikai piac. De sokkal nagyobb probléma, hogy míg az első háromnegyed év forgalma 2009-ben 17,4 millió eurót, 2010-ben 15 millió eurót ért el, idén csupán 8,8 millió euró volt. Ha pedig a teljes naptári éves forgalmat nézzük, 2009-ben 22,7 millió eurót, 2010-ben 25,6 millió eurót ért el a piac mérete, idén pedig egészen biztosan 20 millió euró alatt lesz.

– Mi áll a forgalmi adatok hátterében?

– Leginkább a TIOP-programok teljes csúszása. Például, a TIOP 2.2.4. struktúra-átalakítási programokban 2010. áprilisában kihirdették a nyerteseket, kis késéssel, 2011. szeptemberére meg is kötötték a finanszírozási szerződéseket, de többségükben: Kisvárdán, Tatabányán, Békéscsabán és Szombathelyen még áll a program. Ugyanez látszik a miskolci, győri és szegedi Pólus projektek kapcsán: nem nagyon zakatolnak.

– Milyen megoldást javasol?

– Makrogazdaságilag attól szenvedünk, hogy nem nő a magyar gazdaság. Ha az uniós projekteket becsülettel végigvinnénk, az jelentős mértékben növelné a GDP-t, és nagyjából ingyen lenne, hiszen 90 százalékban uniós forrásból valósulna meg. Mindenki kiszámolhatja magának, milyen mértékben járulhatnának hozzá az uniós egészségügyi fejlesztési projektek a GDP növekedéséhez. Nagyjából 270 milliárd forint kiadás jelent egy százaléknyi GDP-növekedést.

– Mennyire öregedett el a magyar képalkotó diagnosztikai géppark?

– Ha megvalósítanánk az uniós projekteket, szinten tartanánk a géppark minőségét. A nagygépeknél, ha szigorúan az életkort nézem, nem annyira elöregedett a géppark. Inkább a következő egy-két évben válik technológiailag is elavulttá. 2002-2003-ban ugyanis sokkal több beruházás volt, így hamarosan sok gép válik a technika fejlődése miatt cserére éretté. Azért is rosszabbul állunk technikai fejlettség tekintetében, mert nálunk ritka a gép élettartalma alatti fejlesztés: az upgrade. Nyugat-Európában ez a módszer sokkal jellemzőbb. Persze, a jelenlegi finanszírozási körülmények között érthető, hogy nem végzünk upgrade-et: az elavult technikájú berendezést ugyanúgy finanszírozzák, mint a csúcstechnológiát. A finanszírozónak csak az számít, hogy 12 évnél fiatalabb legyen a berendezés.

– Miért vásárolnak akkor csúcstechnológiát az intézmények?

– Ha a diagnosztikai osztályok, központok, intézetek ügyesen gazdálkodnak, a kapacitás egy részét fel tudják használni különböző magyar vagy nemzetközi kutatási projektekre. Ezek a vizsgálatok jobban finanszírozottak, mint a standard OEP-vizsgálat, viszont magasabb műszaki színvonalat várnak el a berendezéstől. Ha jobb a gépem, be tudok kapcsolódni egy olyan nemzetközi study-ba, amivel 15 százalék többletmunkával 30 százalék többletbevételre tehetek szert. Ezért érdemes csúcstechnológiát vásárolni.

– Idei fejlemény a kardio-CT vizsgálatra alkalmas high-tech magyarországi megjelenése.

– Ezek a legkorszerűbb készülékek már lehetővé teszik azt, hogy szűrés jelleggel lehessen kardio-CT-t végezni, mert nagyon kis dózissal valósítható meg a vizsgálat. Magyarországon azok a 128 szeletes, 256 szeletes és kettős sugárforrású csúcskészülékek, amelyből néhány található az országban, alkalmasak igazán arra, hogy alacsony dózissal lehessen pontos kardio-CT vizsgálatot végezni.

– Jelenleg egy ilyen berendezésük működik a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjában. Milyen tapasztalatokat szereztek vele?

– A visszajelzések alapján nagy lenne az igény a szűrési jellegű vizsgálatokra. Sok esetben találtak olyan elváltozást, koszorúér-szűkületet, amelyet beavatkozásnak kellett követnie. A radiológia általános törvényei itt is érvényesek: az időben elvégzett, pontos diagnosztikai vizsgálat az ellátórendszerben többszörösen megtérül, mert sokkal olcsóbbá válik a terápia. Ha a páciensnek tünetei vannak, akkor kevesebb ideig tart a csökkent életminőségű időszak. Ha a tünet észlelésekor azonnal el lehet végezi a vizsgálatot, korábban el lehet kezdeni a terápiát, amely nagy valószínűséggel rövidebb ideg tarthat, és emiatt olcsóbbá válhat a teljes terápia. A rövidebb, jól célzott kezelés mindig olcsóbb, ebben képes a modern képalkotó diagnosztika nagy segítséget nyújtani.

– Merre tart ma nemzetközi szinten a képalkotó diagnosztika?

– A fejlett képalkotó diagnosztika abszolút alapfeltétel. Ma már nem csak a diagnosztikában, hanem a terápia során is szükség van a minél pontosabb képre. Egyre inkább a képvezérelt terápia irányába haladunk. Érdekes példa, hogy onkoterápiában röntgen-, CT- és MR-kép alapján terveznek besugárzást, de ma már arra is van mód, hogy a besugárzás során, a valós idejű CT-kép alapján módosítsák a besugárzás folyamatát. De ugyanez vonatkozik a sebészeti beavatkozásokra is, sokat segíthet a minél pontosabb műtétben, ha a műtőben rendelkezésre áll a CT- és MR-képsorozat is, ezért a jövőbeli műtőfejlesztéseknél a képalkotó diagnosztikai megtekintés lehetőségét is meg kell teremteni.

– Hogyan változhat a beszerzési stratégia a következő években?

– Ha valaki Magyarországon nagydiagnosztikai berendezést vásárol, 10-12 évig használja. Egy egészségesebb piacon rendszeresen, háromévente vásárolnak új gépet. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy Magyarországon a csúcsintézményeknek is csak egy készülékük van, Nyugat-Európában pedig két-három, amelyeket folyamatosan lehet cserélni. Itthon csupán néhány olyan intézmény van, ahol egynél több CT vagy egynél több MR található. Az a gép, ami ma a legkorszerűbb, három év múlva átlagos, öt év múlva elavult lesz, de egy magyar központ ezután még öt-hét évig használhatja. Sokkal egészségesebb az a nyugat-európai beszerzési stratégia, ahol egy nagyobb központban működik három berendezés, így ha háromévente vásárolnak egy új gépet, mindig van egy korszerű, egy középkategóriás és egy stabil tartalék berendezésük.

– Mi a véleménye a Semmelweis-terv megvalósításáról?

– A Semmelweis-terv kiváló célkitűzéseket határozott meg, amelyek megvalósulásuk esetén valóban hozzájárulnak a hatékonyabb egészségügy létrejöttéhez. Ehhez viszont jól szervezett, akár visszacsatolást is tartalmazó folyamatokat kell létrehozni. Az intézmények centralizációja jó megoldás lehet, az a kérdés, hogy a központosított rendszerben kik és milyen mechanizmussal fognak döntéseket hozni. Eleve, hogyan fog megtörténi a központosítás. Sajnos most, december elején még a tulajdonos önkormányzatoknak sincs túl sok fogalmuk arról, hogyan történik majd az átadás. Ráadásul nem csak orvosokból van hiány Magyarországon, hanem hasonló a helyzet az egészségügyi menedzsereknél is. Mindenki érzi a változtatások hozadékát, de nem lehet tudni, hogy milyen mechanizmusok fognak működni – ez egyelőre sehol sem látható publikusan. Attól tartok, hogy a végén olyan kapkodás lesz, ami nem segíti elő a valóban hatékonyabb ellátási struktúra létrejöttét.

– Hogyan befolyásolhatja a piacot a centralizáció?

– Egészen biztosan lesz egy-két árversenyből adódó vakvágány, a képalkotó diagnosztika területén is. A mi iparágunkra is ugyanúgy érvényes, hogy alacsony árral bejöhetnek a piacra a kínai termékek, és olyan cégek vesznek majd részt a folyamatban, amelyek nincsenek jelen a magyar gazdaságban. Ha a nagy piaci szereplők adnak el Magyarországra berendezést, az árban – a minőségi, megbízható terméken és szolgáltatási körön túl – egy magyarországi csapat fenntartása is benne van foglaltatik. Ha egy távol-keleti termék egy fős disztribútora ad el, azzal munkahelyeket sem generálunk, és az sem biztos, hogy a megvásárolt megoldás megfelelő lesz. Ezért valamilyen módon favorizálni kellene azokat a nemzetközi cégeket, amelyeknek erős magyarországi jelenlétük van: nagy csapattal, szervízhálózattal vannak jelen, saját maguk vagy szűkebb partneri körük gyártással, fejlesztéssel, kutatás-fejlesztéssel foglalkozik a magyar piacon, tehát nemzetközi tevékenységükkel magyarországi munkahelyeket tartanak fenn. Ami a gyógyszeriparra egyértelműen igaz, az a képalkotó diagnosztikában is megállja a helyét: a távol-keleti termékek olcsóbbak, de összgazdasági szinten nem hoznak létre több értéket, és az intézmények számára is kockázatot jelentenek. Tudomásul kell venni, hogy nemzetgazdaságilag egyértelműen nem a legolcsóbb megoldások a leghatékonyabbak.

– Idén milyen sikereket értek el a magyar piacon?

– Nem tétlenkedtünk, számtalan nagygépes beruházásban vettünk részt, amellyel elértük azt, hogy december eleje, a debreceni szimulátor-CT üzembe helyezése óta 20 Philips gyártmányú CT-berendezésünk működik Magyarországon. Pillanatnyilag 11 MR-berendezésünk dolgozik országszerte, és januárban érkezik meg a 12. MR, ami egyébként a Philips harmadik 3T térerejű berendezése lesz Magyarországon. Ebből az is következik, hogy nemzetközi összehasonlításban is nagy hatékonyságú szervizcsapatunk még tovább fejlődhet, ráadásul megfelelő háttértámogatást és szakmai hátteret nyújthatunk a magyar radiológusoknak is. Terveink szerint jövőre sokkal nagyobb hangsúlyt helyezünk arra, hogy a szakmát, a radiológusokat és a radiográfusokat is megismertessük a legmodernebb technológiával. Több tréningtanfolyamot fogunk indítani és támogatni, amelyben a legújabb megoldásokkal lehet megismerkedni, a legjobb magyarországi képalkotó diagnosztikai szakemberek előadásában.

– Mit vár a jövő évtől?

– Mindössze annyi aktív projektet, amennyit egy évvel ezelőtt vártam 2011-től. Ha az megvalósulna, aminek idén meg kellett volna valósulnia, akkor jövő decemberben elégedett leszek a változásokkal. 2011-től azt vártuk, hogy nem a túlélés éve lesz. De sajnos az lett.

Ezek a cikkek is érdekelhetik