2018. január 21. vasárnap, Ágnes napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Menedzsment Ambivalens év

Ambivalens év

2012-01-11 07:00 Forrás: Kórház 2011/12. -- Zöldi Péter
1351
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Dr. Szokodi Csabával, a Siemens Egészségügyi Szektorának igazgatójával a képalkotó diagnosztika fejlődéséről és a magyar egészségügy kihívásairól beszélgettünk – 2011 decemberében.

– A közelmúltban érkezett haza a chicagói RSNA 2011 radiológiai kongresszusról. Milyen tapasztalatokat szerzett?

– Az RSNA egy olyan grandiózus rendezvény, amely fórumot teremt a nemzetközi radiológia számára, hogy tájékozódjon, milyen irányba fejlődik a szakma és a technológia. Óriási lehetőség a tanulásra, az információcserére, mind az orvosok, mind a cégek szakemberei számára. Siemens-es kollégákkal, illetve a nemzetközi vezetőinkkel beszélgetve furcsa élmény volt Chicagóban az a sajnálkozó attitűd, amely a külföldi sajtó alapján megismert magyar makrogazdasági nehézségekből adódó problémák, a magyar gazdaságpolitikai döntések mentén alakult ki bennük. Értik és elfogadják azt, hogy a magyar egészségügyi piacon nagy nehézségek árán lehet ma üzletet kötni, ugyanakkor – ők is – értetlenül nézik, hogy miért ilyen lassú és nehézkes az EU-források kihasználása. A bizonytalan piaci helyzetben természetesen a takarékos működést várják el tőlünk. Ez valószínűleg nem csak nálunk van így, és ez világosan látszott az észak-amerikai radiológus kongresszus magyar látogatóinak részvételén is. A magyar radiológus társadalom részéről a korábbi évek létszámának csupán töredéke tudott részt venni, ami érzékeny veszteség a magyar radiológia, illetve indirekt módon a betegek számára, mert elesnek a tanulás, fejlődés lehetőségétől. Érdekes módon, a piaci szállítók hazai képviselői közül idén csupán néhányan jöttek el Chicagóba.

– Nemzetközi szinten, a chicagói tapasztalatok alapján, milyen irányba megy a képalkotó diagnosztika?

– A képalkotó diagnosztika az egészségügyi ellátórendszer alapján jelenti. A folyamatok jelenleg két alapvető irányban változnak. Egyrészt, minél gazdaságosabban és hatékonyabban működni, azaz minél gyorsabban és olcsóbban pontos diagnózishoz jutni, másrészt pedig mindezt úgy kivitelezni, hogy a lehető legkevesebbet ártsunk a betegnek, tehát mindezt az invazivitás és a sugárterhelés minimalizálásával tegyük meg. A hatékonyság és gyorsaság növelését szolgálják a megjelenő új technikák, az MR/PET, a korszerű CT-k és olyan digitalizált radiológiai leletező állomások, amelyek gyorsabban és pontosabban működnek, lehetővé téve a teleradiológiai szolgáltatásokat. A másik oldalon pedig azok a technikák, speciális radiológiai rendszerek és szoftverek találhatóak, amelyek minimalizálják a sugárterhelést. Egyre fontosabbá válnak az ionizáló sugárzás nélkül működő modalitások, egyértelmű az ultrahang és MR előretörése.

– Milyen mértékben szivárog be a fejlett informatika a radiológiába?

– A Siemens tevékenységében egyértelmű fókuszt jelent a high-tech informatika. Syngo.via nevű leletező-képfeldolgozó rendszerünk nagyon hatékonnyá és sokkal gyorsabbá teszi a leletezést. Ez a rendszerünk egyébként nagyon szorosan kötődik Magyarországhoz, hiszen a Siemens Evosoft nevű leányvállalatánál több mint száz magyar mérnök bevonásával fejlesztik a syngo.via rendszert. Jelenleg éppen azon dolgozunk, hogy létrehozzunk egy magyarországi teszthelyet, ahol a szoftver új fejlesztéseit élő környezetben, egy jelentős forgalmú megyei kórházban próbálhassuk ki.

– Hogyan alakult idén a magyar radiológiai géppark helyzete?

– Történt előrelépés, ám ennek nagyságrendje lehetett volna sokkal jelentősebb. Az sajnos világosan látszik, hogy az Európai Unió által finanszírozott infrastruktúra-fejlesztési programok 2013-ig tartó első körét messze nem használja ki úgy a rendszer, mint ahogyan megtehette volna. Változatlanul tart az a folyamat, hogy a közbeszerzések nehézkesen zajlanak, elakadnak a bürokrácia és a jogi szabályozások útvesztőjében, csúsznak a projektek, és ez oda vezet, hogy a magyar piac a környező országokkal összehasonlítva is nagyon visszafogott forgalmat ér el. Például román kollégáimtól tudom, hogy az idén ott több mint harminc CT-berendezés került a piacra, míg nálunk ez a szám a tíz sem lesz.

– Milyen eredményeket értek el ezen a visszafogott piacon?

– Ha a konkrét piaci lehetőségekből indulunk ki, az elmúlt évben nem szerepeltünk rosszul a magyar piacon. Nagygépes területen több jelentős projektünk valósult meg. Egy 1,5T MR-telepítésünk történt: a HUNIKO Kft. kistarcsai telephelyén, illetve a Kaposvári Egyetemen lévő MR-berendezésünkön hajtottunk végre egy komoly upgrade-et. Ugyanitt adtuk át májusban az ország legmodernebb CT-berendezésének számító Siemens Definition Flash kettős sugárforrású rendszert, és 16 szeletes CT-berendezéseket telepítettünk Hódmezővásárhelyen és Kiskunhalason, illetve a harmadik januárban kerül a Szent István Kórházba. Ambivalens év az idei: a piac messze elmaradt attól, amit az uniós források rendelkezésre állása miatt reméltünk, ugyanakkor igény mutatkozik a legmodernebb csúcstechnológiára, amit a kaposvári CT-telepítésünk is mutat. A kistérségi szakrendelői projektek lassan lezárulnak és nagy öröm számunkra, hogy több mint húsz helyre került direkt digitális Siemens röntgentechnológia. Az ultrahang-diagnosztika területén is szép sikereket ért el disztribútorunk, a SIEMAC Kft., mert csaknem húsz Siemens ultrahangot értékesítettek.

– November érkezett a hír: a Siemens a jövőben nem fókuszál a sugárterápiára. Mi áll a háttérben?

– Nemzetközi stratégiai döntés született, amelynek az a lényege, hogy a Siemens a jövőben kutatás-fejlesztési erőforrásait egyértelműen a képalkotó diagnosztika és a kórházi labordiagnosztika területére kívánja koncentrálni. Sugárterápiában régóta jelen vagyunk, az utóbbi évtizedben Magyarországon jelentős fejlesztési projekteket valósítottunk meg, ennek eredménye, hogy ma a magyar sugárterápiás installált bázis 70 százaléka Siemens berendezés. A magyar sugárterápiás piac értékesítési szempontból egyértelműen sikertörténet számunkra, ennek megfelelően érezzük azt a felelősséget, amit piaci jelenlétünk ró ránk. Egyértelmű elkötelezettségünk, hogy a géppark üzemeltetését, szerviztevékenységünket fenntartjuk, és a jövőben is mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a sugárterápiás géppark a Siemenstől elvárt minőségben működjön, szolgálva a magyar daganatos betegek ellátását.

– Hogyan tudnak a következő években hozzájárulni a Semmelweis-terv által kitűzött célok megvalósulásához?

– Szerintem mindenki számára világosan látszik, hogy elsődleges elvárás az egészségügy működtetési hatékonyságának fokozása. A Semmelweis-terv minden egyes lépése ezt a célt szolgálja, legyen szó akár centralizációról, akár területi átszervezésről, akár a központi stratégia mentén történő irányításról. Miután a diagnosztika az egészségügyi ellátás alapját jelenti, mind a gyógyítást segítő, mind a prevenciós tevékenység szempontjából arra készülünk, hogy meg tudjunk felelni az elvárásoknak. Célunk az is, hogy minden esetben az adott ellátási szintnek megfelelő technikát tudjunk kínálni. Oda, ahol erre szükség van, a csúcstechnológiát tudjuk biztosítani, viszont azokra a helyekre, ahol hatékonyan, gazdaságosan működtethető gépekre, alapkészülékekre van szükség, oda is kínálunk megfelelő technológiájú megoldást. Ebben segítenek a chicagói radiológiai kongresszuson bemutatott új berendezéseink. Ezek egy része hipermodern csúcstechnológia, például Biograph mMR, amely egy integrált MR-PET-berendezés, a Definiton Edge felsőkategóriás, egy röntgencsöves, kettős energiájú CT-berendezés, vagy az Acuson S3000 csúcskategóriás ultrahang. Emellett megjelentünk olyan gépekkel is, amelyek a költséghatékonyságot helyezik az előtérbe. Ilyen a Definition Perspective CT-berendezés, az Acuson S1000 ultrahang, valamint a Luminos és Multix Fusion direkt digitális röntgenrendszerek.

– Milyen kockázatokat, problémákat lát a központosítás kapcsán?

– Az Amerikai Kereskedelmi Kamara Egészségügyi Bizottságának vezetőjeként az elmúlt években sokat foglalkoztam az egészségügyi rendszer átalakításának problematikájával. A kamarában felvázoltunk megoldási javaslatokat is, a kormányváltás előtt egy vitafórum-sorozatot követően egy konszenzus dokumentumot tettünk le az asztalra. Ebben az egészségügy hatékonysága kapcsán felmerült a központosított működés lehetősége. Akkor úgy fogalmaztunk, hogy ez a forgatókönyv sok-sok kockázatot rejt magában, ugyanakkor megteremtheti annak lehetőségét, hogy tényleg központi stratégia mentén lehessen kiépíteni és működtetni egy olyan egészségügyi rendszert, amely mentesül a helyi érdekek torzító hatása alól. Így látom ma is a helyzetet. A központosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy egy országos szakmapolitikai stratégia mentén és a népegészségügyi állapotnak megfelelően lehessen átalakítani az ellátást, a lehető legjobban és leghatékonyabban szolgálva a magyar társadalom érdekeit. Természetesen van bennem félelem azzal kapcsolatban, hogy a központosított beszerzések és az adósságkezelés kapcsán milyen következményekkel járnak a változások, ugyanakkor bizakodó vagyok. Az viszont ad okot némi aggodalomra, hogy ugyan régóta tudunk az átalakítás szándékáról, de a legutóbbi, november közepi Világgazdaság-konferencián sem tudott Szócska államtitkár úr olyan részletekkel szolgálni, amely a leendő struktúra pontos működésére vonatkozott. Így januárban olyan rendszert vezetnek majd be, amelyeknek részletes és pontos működését annak szereplői december közepén még nem ismerik.

– Hogyan tudják majd ezt a még ismeretlen rendszert a jövőben segíteni?

– A Siemens Egészségügyi Szektora már korábban is többszörösen jelét adta annak, hogy kész az együttműködésre, illetve annak a nemzetközileg felhalmozott tudásbázisának megosztására, amellyel az egészségügyi rendszerek működtetése kapcsán rendelkezik. Az elmúlt években az egészségügyi kormányzat együttműködés iránti érdeklődése és nyitottsága változó volt. Ma azt látom, hogy van készség a párbeszédre, és bízom abban, hogy a döntéshozók a cégeket tömörítő szakmai szervezetekkel elmélyítik az együttműködést. Itt nem virtuális egyeztetésekre gondolok, hanem arra, hogy igenis ki kellene kérni e szervezetek hathatós segítségét, hiszen mi folyamatában és mélységében ismerjük a hazai egészségügyi piacot, és mi rendelkezünk azokkal a technológiákkal, amelyekkel hatékonyabbá lehet tenni az ellátást. Mindenkinek közös érdeke, hogy mindenhova, ahová kell, a feladatnak megfelelő és gazdaságosan üzemeltethető berendezés kerüljön, mert ez jelentősen hozzájárulhat az egészségügyi ellátórendszer hatékonyabb működéséhez.

 

Dr. Szokodi Csaba 2012. február 1-től a Mölnlycke Healthcare Kft. ügyvezető igazgatójaként folytatja pályafutását. Cikkünk a személycseréről itt olvasható.

Ezek a cikkek is érdekelhetik