2018. január 21. vasárnap, Ágnes napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Menedzsment A kontrolling jövője

A kontrolling jövője

2012-01-06 07:00 Forrás: Kórház 2011/12. -- Zöldi Péter
2104
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Bakallár Sándorral, a BSoft Informatikai Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

– Igazgató úr, hogyan látja a kontrolling szerepét a jövőben?

– Várhatóan nem fog nőni jövőre az egészségügyre fordított pénz. Ha nem lesz több forrás, a pontos gazdálkodásra való igény még jobban felerősödik. A mostani államosítással kapcsolatos helyzetfelmérő információbekérések nagy halmaza kontrolling jellegű adatokra vonatkozik. Ez azokat a vezetőket, akiket az államosítás érint, még inkább megerősíthette abban, hogy a kontrolling tevékenységgel üzemszerűen és békeidőben is foglalkozni kellene, hogy ha hirtelen információszükséglet jelenik meg, ne kelljen hatalmas energiát fordítani az adatok összegyűjtésére. Az általános kontrollingnak, mint a működést átfogóan monitorozó információs rendszernek, mindig készen kell állnia arra, hogy az azonnali adatszolgáltatás szakavatott kezekben, akár „gombnyomásra” is megvalósulhasson.

– Hogyan érinti Önöket az ellátórendszer átalakítása?

– Azt nem tudni, hogy mennyire szerepel a központi elképzelésekben a kontrolling elvű gazdálkodás megvalósítása, de a tulajdoni és működésforma változásával az elvégzendő feladatok nem változnak. Ugyanúgy kell vezetés, portaszolgálat, kellenek számviteli, anyaggazdálkodási, medikai és kontrolling rendszerek. A betegeket el kell látni, a tevékenységet át kell tudni tekinteni, és ehhez az egészségügyben fejlett informatikai rendszereket fognak használni a jövőben is.

– Tapasztalatai szerint mennyire motiváltak a nagyobb, megyei méretű egészségügyi konglomerátumok a fejlett kontrolling alkalmazásában?

– Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy egy új tulajdonos a maga képére formálja az adott kórház addigi vezetői módszertanát, és egységesítésre törekszik. Látjuk, hogy komoly egységesítési és homogenizálási törekvés van az egyes tagkórházak adatfeldolgozási módszerei tekintetében. A holdingok, megyei egységek mindenképpen központosított struktúrákban, egységes alapelvek szerint akarják kezelni a teljes ellátási vertikumot. Ha ezt továbbgondoljuk, logikusnak tűnik, hogy központi állami tulajdonúvá váló intézmények esetében a gyakorlatban is meg fog valósulni az a magától értetődő igény, hogy a kórházak egységes alapelv és módszertan szerint dolgozzák fel az adatokat, majd ezeket központilag kezeljék.

– Mikor fog ez bekövetkezni?

– Menet közben, a megvalósítás során számos probléma merülhet fel. Valamikor eljut a folyamat oda, hogy a tulajdonos előír valamilyen gazdálkodási módszert, és mindenkinek e módszer szerint kell dolgoznia. Az egységesítési törekvés biztosan nem a kontrolling és vezetői információk miatt fog megvalósulni. Azt a kiszolgáló alaprendszerek igényei követelik majd meg. Először a gazdálkodási jellegű rendszereknél, majd a medikai rendszereknél is elvárja majd az állam az integráció és konszolidáció lehetőségét.

– Mit nyerhet az ellátórendszer egy országosan megvalósuló kontrolling módszertannal?

– Fontos kérdés, hogy miért is akarunk tisztán látni egy kórházban. Szeretné látni tulajdonos és a döntéshozó, hogy az intézmény mire mennyit fordít, és szeretné azt is megtudni, hogy ez kevés-e vagy sok. Ehhez egy számos kórházat tartalmazó üzemeltetési rendszerben kiváló összehasonlító adatokat lehet létrehozni, akár anélkül, hogy szakmailag meg kellene ítélni az eredményt. Az üzemeltető-tulajdonló szervezetnek szüksége van a kontrolling támogatására, és ha figyelembe vesszük azt, hogy a források nem fognak nőni, az esetleg kiugróan magas arányú költségek visszafogásával több pénz maradhat a teljes feladatrendszer ellátására.

– Az új, államilag irányított rendszerben miért lehet szükség Önökhöz hasonló kontrolling szakértőkre?

– Az egészségügyi kontrolling sokrétű és meglehetősen bonyolult feladat. A gazdálkodási kontrolling önmagában sem egyszerű feladat, de ha kiterjesztjük a finanszírozási adatok kezelésére, az általános kórház működést monitorozó vezetői információs megoldásokra, nagyon összetetté válik. Ezekre lehet új eszközöket készíteni, de miért ne bízzunk abban, akinek több évtizedes tapasztalata van? Emellett az is gyakran előfordul, hogy a központi szoftvermegoldások nem kellőképpen hatékonyak. Például a bérszámfejtés központosítása kapcsán a kórházak mindegyike azt mondja, hogy nagyon nehéz lesz benne változásokat átvezetni, és kevésbé rugalmas, mint egy piaci szereplő ugyanezen a területen. Az ingyenes „kisgépes” fekvő előbesoroló helyett sok kórház használ piaci fejlesztésű szoftvert. Olyan példákat látunk magunk előtt, hogy központosított megoldásokban nincs meg a kellő rugalmasság, a szolgáltatói szemlélet. Ezért gondoljuk azt, hogy van igény arra a kontrolling módszertanra és eszközre, amelyet mi nyújtunk.

– Egészen pontosan mit nyújtanak?

– Olyan megoldást, ami egyszerre mindkét irányt kiszolgálja, ami jó a kórháznak, jó a központi vezetésnek, és az összes résztvevőnek előnye származik a működtetésből. Az ideális megoldás az lenne, hogy a lemaradóknak, akik eddig nem kellő alapossággal foglalkoztak gazdálkodási kérdésekkel, előírnák a tulajdonos által meghatározott legjobb gyakorlatot. Ezért vagyunk optimisták, ezért hisszük, hogy az a lassan két évtizednyi tapasztalat, amit 1994 óta összegyűjtöttünk, a speciális, Magyarországon kitermelt koncepció nem fog elveszni. Bízunk abban, hogy hozzájárulhatunk a magyar egészségügy hatékonyabbá válásához, úgy, ahogyan ez elmúlt 17 évben tettük.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kulcsszavak

kontrolling ,