2018. április 22. vasárnap, Csilla, Noémi napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Lapszemle Mit várnak a szakértők az egészségpolitikától?

Mit várnak a szakértők az egészségpolitikától?

2018-04-13 08:05 Forrás: vg.hu
38
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Átfogó kormányprogramra van szükség, most a legnagyobb az esélye a paraszolvencia eltörlésének.

Az egészségügyben megkezdett béremelést pozitívnak és folytatandónak értékelték azok a szakértők (Dénes Tamás a Reszasz, Éger István a MOK elnöke és Kincses Gyula egészségpolitológus)  akik megszólaltak a Világgazdasgág az új kormány előtt álló feladatokról készült összeállításában. „Jó cselekedetként" említették a Mérték (a Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése) jelentését és a praxisŹközösségek létrehozását. Teendőket is soroltak bőven

A most zárult ciklusban került sor a 100 + 105 ezer forintos orvosi béremelésre, ami a 2002-es 50 százalékos béremelés óta valóban a legjelentősebb volt – mutatott rá az egészségpolitológus.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint ez azonban nem elég, tovább kell gyorsítani az egészségügyben dolgozók bérfejlesztését, és nem szabad kifelejteni az egészségügyi intézményekben dolgozó műszaki dolgozókat sem.

A rezidensek érdekeit képviselő szakszervezeti elnök a jó példák közé sorolta a számos vidéki intézmény strukturális átalakítását, felújítását, amire 500 milliárd forint európai uniós forrást biztosítottak. Megemlítette továbbá az utolsó évben elindult Egészséges Budapest program (EBP) című egészségügyi projektet, igaz, ennek az eredményeire még várni kell. Az EBP-re 40 milliárd forint állami forrás jut a következő években. Szakemberek szerint a programmal az egész központi régió fog nyerni.

A szintén uniós forrásból megvalósított elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) kifejezetten hasznos eszköz lehet a transzparencia és a tervezés elősegítésére – mondta Dénes Tamás. Kincses Gyula szerint az EESZT-ben az e-recept az egyetlen működő funkció, de hiányzik mögüle a tudásbázis és az erre alapozott elemzés, az interakciók, a felírás helyességének adekvát vizsgálata.

A hálapénzrendszert minden lapunk által megkérdezett az egészségügy méregfogának tekinti. Éger István szerint Magyarország most egy olyan kapuban áll, amelyen át tud lépni. A MOK elnöke olyan együttállást észlel, amelyben a szakma, a gazdasági élet és a politikai elhatározás is együtt van ahhoz, hogy a hálapénzrendszert ki lehessen irtani a hazai egészségügyből.

Éger István úgy látja, hogy ha ezt most nem lépik meg, akkor annak az orvosutánpótlás látja kárát, ugyanis a hálapénzrendszernek torzító hatása van a rezidensek körében, a következő fiatal orvosgenerációt már nem tudják kiképezni. Nemcsak az alacsony bérek miatt hagyják el a pályát az orvosok és a nővérek, hanem a rendezetlenség és a tisztességtelen belső viszonyok miatt is.

A magyar költségvetés a GDP 4,8 százalékát fordítja az egészségügyre. Az uniós átlag ezen a területen 7,2 százalékon áll. Éger István szerint már a következő ciklus közepére, vagyis két év múlva el kell érni, hogy a kiadás a 7 százalékhoz közelítsen.

A kamara elnöke szóba hozta az évről évre visszatérő kórházi adósságokat is, amelyek az egészségügyi működési költségek alultervezéséből fakadnak. Az intézmények pénzhiányához emellett a kórházak, rendelőintézetek, diagnosztikai centrumok finanszírozási szerződésébe foglalt üvegplafon- vagy más néven teljesítményvolumen-korlát is jelentősen hozzájárul, ami viszont a várólisták hosszára is jelentős hatással van.
A teljes cikk itt olvasható

Ezek a cikkek is érdekelhetik