2018. április 21. szombat, Konrád napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Lapszemle Lassú sürgősségi, avagy a hazai Vészhelyzet

Lassú sürgősségi, avagy a hazai Vészhelyzet

2018-01-11 06:36 Forrás: magyarnarancs.hu
42
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Az egészségügyi segélyvonal (helpline) 0–24 órában ad segítséget, hová fordulhat a beteg panaszával – külföldön.

Hetente hallunk, olvasunk drámai történeteket különböző kórházak sürgősségi betegellátó osztályairól. Nem tudok, nem is lehet egy-egy adott történet kapcsán felelősséggel véleményt mondani, igazságot tenni. Mint mindig, most is azt javaslom, hogy lépjünk kicsit távolabb, nézzük meg, mi van a háttérben, írja a Magyar Narancs Online kiadásában Lénárd Rita belgyógyász, az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport egyik vezetője.

Az SBO (sürgősségi betegellátó osztály) a legszűkebb keresztmetszete egy egészségügyi ellátórendszernek, tekintve, hogy rengeteg beteg keresi fel, gyakorlatilag bármelyik orvosi szakterületet érintő problémával, sajnos sokan nem a megfelelő módon használják ki, így az ellátórendszert érintő gondok itt csúcsosodnak ki igazán. Ráadásul a betegek többsége fokozottan érzékeny, bizonytalan, rémült a váratlan és ismeretlen helyzettől. A hirtelen jelentkező, sok esetben súlyos, akár életet veszélyeztető állapotváltozás, a kiszolgáltatottság érzése különösen kiélezi ezt a helyzetet. A mai szakember- és erőforrás-hiányos, rosszul szervezett, hálapénzzel fertőzött, átláthatatlan, kaotikus egészségügyi viszonyok következtében éppen a sürgősségi ellátás területén láthatók legélesebben a problémák, érthető, hogy ezek a szomorú esetek kapnak nagy nyilvánosságot.

Fontos tudni, hogy sürgősségi betegellátás akkor szükséges, ha az ellátás elmaradása vagy késlekedése maradandó egészségkárosodást, súlyos állapotromlást, akár halált okozna. Ez a feladata a sürgősségi betegellátásnak, nem a beteg kivizsgálása.

Azt is tudni kell, hogy amennyiben a beteg nem szorul sürgősségi ellátásra, akkor a panaszai további vizsgálatára a háziorvoshoz vagy szakrendelésre irányítják, tehát ez a kerülőút nem ad megoldást a páciens számára. Sok esetben az a legnagyobb hiba, hogy a beteg ezután nem keresi fel háziorvosát, azzal, hogy „hazaküldtek a sürgősségiről, akkor nincs is baj".

A háziorvos rendelési idején kívül, sürgős esetben a 0–24 órában rendelkezésre álló háziorvosi ügyeletet is fel lehet keresni. Mindenkinek azt javaslom, hogy a lakóhelyén derítse ki, írja fel a háziorvos, az ügyelet, de még az ügyeletes gyógyszertár elérhetőségét is. Csak zárójelben: gyakorló orvosként pontosan tudom, hogy a súlyos szakemberhiány, a nem megfelelő struktúra és működtetés miatt az ügyeleti ellátás sem hibátlan, ezt a sürgősségi szakma javaslatai alapján kell megoldani, mielőbb.

Sokszor azért mennek a betegek az SBO-ra, mert tanácstalanok, megijednek, vagy egyszerűen nem tudják, kihez fordulhatnának. Nagyon fontos lenne már gyermekkortól egészségügyi ismereteket oktatni, ebben nagy a lemaradásunk. De van egy nagyon jó rendszer, azt gondolom, kis befektetéssel rengeteget segíthetne itthon is: sok országban működik egyfajta egészségügyi segélyvonal (helpline), amely 0–24 órában ad segítséget, információt arról, hogy az adott panaszokkal hova lehet fordulni. Pontos, rendszeresen frissített adatbázisból dolgoznak, a konkrét elérhetőséget is megadják. Erre kiképzett munkatársaikat bármikor lehet hívni, segítenek az eligazodásban, megnyugtatják a beteget, tanácsot adnak. Ilyen például Angliában az NHS 111-es hívószáma. Egy ilyen rendszer nagyon kellene itthon is.

A teljes cikk a magyarnarancs.hu portálon olvasható.

Ezek a cikkek is érdekelhetik