2018. április 21. szombat, Konrád napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Kórházszövetség Új szakmai minimumfeltételek: nem eszik olyan forrón a kását

Új szakmai minimumfeltételek: nem eszik olyan forrón a kását

2014-01-27 07:09 Forrás: Kórház 2013/12. -- Sándor Judit
3077
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


A Kórházszövetség szeretné felhívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy a fenntartáson kívül szükség van a rendszerszintű amortizációpótló beruházási források növelésére a minimumfeltételeket tartalmazó jogszabály életbe lépése után.

Megjelent a szakmai minimumfeltételeket is újraszabályozó 73/2013. EMMI rendelet – amely a 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet módosítása –, négyszáz oldalnyi melléklettel december 2-án a Magyar Közlönyben.

Általánosan elmondható, hogy a szakmákat egyenként, szakmakód szerint sorolja fel a 2. melléklet. Komoly gond volt a szakmai nevezéktannal, amit igyekeztek egységesíteni, hogy a koherencia javuljon, de ugyanígy előfordult, hogy egyes ellátásoknál más minimum tárgyi és személyi feltételeket határozott meg a közfinanszírozott, illetve magánellátásokra vonatkozóan a korábbi jogszabály.

Szakmai változás történt, ugyanis megosztották a kardiológia III-as progresszivitási szintjét is. A IIIb. progresszivitási szintnél eleve kötelező a szívsebészeti háttér, míg a IIIa. besorolású hemodinamikai központoknál négy olyan eljárást határoztak meg, amelyek elvégzéséhez 30 percen belül biztosítani kell szívsebészeti hátteret. Ez utóbbi négy-öt centrumot érint országosan, a többi ugyanis IIb. besorolású hemodinamikai központ maradt.

A kézsebészet szakmakód hosszú vita után megmaradt, I. progresszivitási szinten a traumatológia részeként lehet az ellátást végezni, II-III. szinten pedig már önálló osztály is lehet a traumatológia mellett. Neurológia: I. szinten a jövőben nem lehet stroke-thrombolysist végezni, és maximum 20 ágy lehet egy I. besorolású osztályon. Onkológiai ellátásban is eldőlt, hogy a járóbeteg-szakrendelésnek szerződéssel kell rendelkeznie a területi onkológiai osztállyal, de nem kell vele integrálódnia. Egyes szakmáknál kissé csökkennek a szakdolgozói létszámok (például arc-/állcsont-/szájsebészet, bőr- és nemibeteg-ellátás, szemészet, felnőtt és gyermek ITO, PIC, sürgősségi ellátás), ugyanakkor a kiemelt (3,8-as) szorzójú rehabilitáció esetében a gyógytornászlétszám nő.

Az egészségügyi ellátóknak a jogszabály hatályba lépésétől számítva két hónapjuk van arra, hogy eleget tegyenek jelentési kötelezettségüknek az ÁNTSZ (hatóság) felé: megfelelnek-e vagy sem az elvárásoknak. Ha a szolgáltató elmulasztja a bejelentési kötelezettségét, akkor a hatóság figyelmeztető végzést ad ki, és maximum 30 napos határidővel lehetőséget ad a bejelentés pótlására. Ha ennek sem tesz eleget a szolgáltató, akkor a hatóság helyszíni ellenőrzést végez az adott szolgáltatónál, és ennek keretében győződik meg a feltételek teljesítéséről.

Ha a szolgáltató nem teljesíti a minimumfeltételeket, akkor a jogszabályban rögzítettek alapján tesz lépéseket a hatóság. Így például ha progresszivitási szintet érint a hiányosság, akkor alacsonyabb szintre sorolhatják, azaz visszaminősítik a szolgáltatót. Ugyanakkor kötelező határozatot is kiadhat az ÁNTSZ a hiányosságok pótlására, vagy felfüggesztheti az adott osztály, szakrendelés működését. A lényeg: megpróbálják kikényszeríteni a jogszabályban előírt minimumkövetelmények teljesítését.

Ha a minimumfeltételek módosítása a működési engedély módosítását is maga után vonja, akkor a szolgáltatónak szükséges ezt elvégeznie. A hatóság hatvan napon belül módosítani fogja kérelmére az engedélyt. Ha nem felelnek meg valamely feltételnek, akkor sem kerül sor első körben a működési engedély visszavonására, hanem megadott határidővel felszólítják a szolgáltatót a hiányosság pótlására. Ha a határidő lejár, és nem kér határidő-módosítást a szolgáltató, de nem is teljesíti a hiányosságok pótlását, akkor vonják vissza a működési engedélyét. (A Kórház szaklap információi szerint az ÁNTSZ az önálló járóbeteg-ellátó intézmények ellenőrzésével foglalkozik kiemelten.)

 

Dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke így nyilatkozott a Kórház lapnak a jogszabály életbe lépése kapcsán: 

– A megújult minimumfeltételek garantálnak egyfajta minőséget, de legalábbis megteremtik annak lehetőségét. A rendszer igyekszik egyenszilárdságot biztosítani. Az erőforrások szűkössége, így a kevés pénz, illetve az orvos-, valamint szakápolóhiány rendezése nem a minimumfeltételeken keresztül oldható meg. Ezért az ellátási érdek továbbra is fontos rendszerszervező kell, maradjon, akár a minimumfeltételeket helyenként felülírva. Ha valamely intézmény egy adott ellátásban nem tudja biztosítani a jogszabályba foglalt elvárásokat, akkor a fenntartójához fordulhat: a GYEMSZI fogja eldönteni, hogy a meglévő progresszivitási szinten akarja-e tovább működtetni az ellátást, vagy alacsonyabb szintre kerül, amelyhez a kórház már tudja biztosítani a feltételeket. Ha ez a gond az alsó szinten vetődik fel, akkor az ellátás léte válik kérdésessé. Ez pedig többszereplős konzultációsorozatot fog igényelni, hiszen az ellátásszervezést, a kapacitások elosztását is érinteni fogja. Az uniós beruházások a tárgyi feltételek javítását is szolgálják, ám az is tény, hogy a főváros jórészt kimaradt ezekből a fejlesztésekből, így itt több gond vetődhet fel. Mégis úgy látom, józan irányba halad a változtatás, akár a szakdolgozói létszámokra, akár a szakmai feltételekre gondolok, mert közelebb állnak a realitásokhoz. A feltételeket a minimálisan elvárthoz próbálta igazítani a szakma és az egészségpolitika. A Kórházszövetség szakmai érdekvédelmi szervezetként szeretné felhívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy a fenntartáson kívül szükség van a rendszerszintű amortizációpótló beruházási források növelésére a minimumfeltételeket tartalmazó jogszabály életbe lépése után.

Ezek a cikkek is érdekelhetik