2018. január 23. kedd, Rajmund, Zelma napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Kórházak és klinikák Több szerv jut a betegeknek

Több szerv jut a betegeknek

2013-11-20 07:00 Forrás: Kórház 2013/10. -- Lóránth Ida
1076
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


A SE Transzplantációs és Sebészeti klinikáján a korábbi évekhez képest idénre megduplázódott a szervátültetések száma. Dr. Langer Róberttól, az intézmény igazgatójától a pozitív változások okairól, a jövő várható esélyeiről érdeklődtünk.

Július 1-je és október 1-je között, vagyis egyetlen negyedév alatt félszáz veseátültetést sikerült idén végrehajtani a klinikán, ami megkétszerezte a korábbi statisztikákat. Tavaly az évnek ugyanebben az időszakában 26, tavalyelőtt pedig 25 veseátültetést sikerült végezniük. Az élő donorból való veseátültetések tekintetében már 2011-ben megmutatkoztak a biztató eredmények: ekkorra nemcsak sikerült elérni az európai átlagot (18 százalék), hanem azt a SE klinikája két százalékkal meg is haladta. Két évvel ezelőtt a Semmelweis Egyetem városmajori klinikáján 13 szívtranszplantációt hajtottak végre, tavaly harmincat, idén pedig október elsejéig 30-at, ami év végére 40-re emelkedhet. A szervátültetések mellett harminc műszívbeültetésére is sor került, öt páciens pedig végleges keringéstámogató eszközt kapott. Az eddigi eredmények alapján az is valószínűsíthető, hogy jövőre akár a hatvan májátültetés is reális cél lehet. Szintén gyarapodott a hasnyálmirigy-transzplantációk száma is: korábban 2-4 átültetés történt évente, idén októberig pedig hét esetben kapott új szervet az arra rászoruló beteg Budapesten.

Rövidült a várakozás ideje

Langer Róbert szerint a transzplantációs műtétek számának örvendetes növekedése elsősorban Magyarország Eurotransplanthoz való csatlakozásának köszönhető. Jelenleg a szervátültetésre szoruló felnőtt betegeknek a 20 százaléka külföldről kap szervet, a gyerekeknél ez az arány 50 százalékos, aminek köszönhetően náluk a műtéti várakozás ideje jelentős mértékben csökkent: napjainkban általában 3-4 hónapon belül hozzájuthatnak a számukra megfelelő, életet mentő szervekhez. Évente körülbelül 15 gyerek szorul vesetranszplantációra, ők mindannyian időben megkaphatják az új szervet, aminek köszönhetően ma már minimális az igény a gyermek-műveseállomások szolgáltatására. Míg a hetvenes évek elejétől Magyarországon két központban csak vesetranszplantáció történt két évtizeden keresztül, az utóbbi negyed évszázadban nálunk is kialakult a szervátültetés gyakorlata és feladatmegosztása.

Jelenleg országszerte mind a négy egyetemi város klinikáin, tizenegy program keretében ötféle szerv rutinszerűnek mondható transzplantációs műtétjét végzik. A donorszervhiány mindig is probléma volt, egyik ország sem tud önellátó lenni transzplantációt illetően, azonban a nemzetközi kooperáció segíthet ebben. Ezért vált elkerülhetetlenné az európai szervdonációs szervezethez, az Eurotransplanthoz való csatlakozásunk. Eredményeként a korábbinál több szervátültetésre szoruló beteg élete menthető meg, többen kapnak esélyt a további életévekre és a minőségi életvitelre. Bár, mint azt a műtétek számának látványos emelkedése is jelzi, már ma is jól megmutatkoznak a csatlakozás eredményei, remélhető, hogy tovább növekszik majd a szervbeültetések száma.

A horvát egészségügyi rendszer Magyarország előtt csatlakozott az európai hálózathoz. Náluk a csatlakozás előtt egymillió lakosonként évente 10-12 donor volt évente, napjainkban pedig 35, ami a világ legjobb eredményei között említhető. Jelenleg ez az arány a hazai egészségügyi rendszerben még az Eurotransplant átlaga alatt áll, vagyis bőven kínálkozik még lehetőség a fejlődésre. Ha a tagországok közül csupán azoknak az adatait vizsgáljuk, amelyek a donorszerv kivételénél a hazai gyakorlathoz hasonlóan szintén a feltételezett beleegyezés elvét alkalmazzák (mint például Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Belgium), még szélesebb perspektíva áll a magyar egészségügy előtt.

Az igazgató szerint mára a hazai szervdonáció is a pozitív változás jeleit mutatja: több kórház jelent beültetendő szervet. Úgy véli, a magyar egészségügyi rendszerben is következetesen alkalmazni kell a spanyol modellt, amely anyagilag is motiválttá teszi a kórházak azon szakembereit (intenzív-terápiás, aneszteziológus stb.) akik feladatul kapják a donációra alkalmas szervek rendelkezésre állásának a bejelentését, illetve a kiemelt szervek gyors és szakszerű kezelését, szállításra való előkészítését. Folyamatban van az országos rendszer kiépítése.

Országos hálózat – hatékonyabb rendszer

2009-ben indult az a pilotprogram, amely tizenkét hazai kórházzal kezdte a hálózat kiépítését. A feladatra kijelölt kórházi koordinátorok tevékenységének köszönhetően egy év alatt 15 százalékkal sikerült növelni a donációra felajánlott szervek számát. A tervek szerint a jövőben 45-re növelnék a kórházi koordinátorok számát. Ehhez természetesen szükség lesz a megfelelő forrásokra is, amelyek előteremtésére ígéretet tett az egészségpolitika. A koordinátori létszám növelésével az egész országra kiterjedő hálózat jöhetne létre, ezzel pedig esélyt nyílna arra, hogy hosszabb távon, a jelenleginél eredményesebben, vagyis több donorszerv rendelkezésre bocsájtásával működhessen a hazai rendszer. A szakmában jól ismert tény, hogy például a vesetranszplantáció nagyságrendekkel kevesebb forrást igényel, mint a beteg éveken át tartó művesekezelése. A szervátültetés javára szól, hogy már a műtét utáni második évben jelentős mértékű a beteg kezelésére fordított költségek csökkenése. Az anyagi előnyökön kívül legalább akkora jelentősége van a beteg ugrásszerűen javuló életminőségének is.

Langer Róbert további pozitív változásként említette az élődonoros szervátültetések számának a növekedését is. Korábban az ilyen műtétek aránya 5–10 százalékon állt, de körülbelül 2009 óta, a jobb szervezőmunkának köszönhetően sikerült elérni a 18–20 százalékos arányt. Tavaly az országos statisztika szerint 53 esetben történt élődonoros veseátültetés. Mára elmondható, hogy az országos átlagot alapul véve az SE Transzplantációs Klinikáján történik a legtöbb élődonoros szervbeültetés. A rászoruló magyar betegek egy osztrák-magyar egészségügyi megállapodás értelmében 1996 óta a bécsi klinikán eshetnek át tüdő-transzplantáción. Mára ezeknek a műtéteknek a végrehajtásához itthon is rendelkezésre áll a szakmai háttér, a döntéshozókon múlik, hogy meghatározzák: az ehhez szükséges fejlesztéseket milyen forrásból és helyileg mely intézményben kell majd végrehajtani. A sikeres program elindításához becslések szerint körülbelül egy-két milliárd forintos forrásra lenne szükség.

 

A teljes cikk  a Kórház szaklapban olvasható.

Ezek a cikkek is érdekelhetik