2018. január 23. kedd, Rajmund, Zelma napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Kórházak és klinikák Százéves szívgyógyászat Balatonfüreden

Százéves szívgyógyászat Balatonfüreden

2013-10-14 07:20 Forrás: Kórház 2013/9. -- Dr. Veress Gábor
3012
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Szívkórházunk elődjének, az Erzsébet Szanatórium és a hozzá kapcsolódó Tibor-fürdő megépülésének 100 éves évfordulóját ünnepelhetjük. A intézet orvosai és szakdolgozóiként hálás köszönettel gondolunk elődeinkre az akkori vezetőkre és orvosokra, akik hatalmas erőfeszítésekkel és jelentős anyagi beruházással hozzájárultak az intézet rangjának megalapozásához és további fejlődéséhez.

 

E jeles évforduló ünneplését ez év novemberében tervezzük, mely rendezvény fővédnökségét Balog Zoltán Miniszter Úr vállalta el. Egyidejűleg a Balatonfüred Város Kuratóriumának gondozásában az Erzsébet Szanatórium akkori és a Szívkórház jelenlegi tevékenységét bemutató könyv bemutatására is sor kerül „Akkor (1913) és most (2013)” címmel.

Balatonfüred éghajlati viszonyait részben a Balaton, részben a környező hegyvonulatok határozzák meg. Levegője tiszta, páratartalma közepes. A szél iránya főleg északi, de erejét felfogja az északi és északkeleti hegylánc. A Balaton hőszabályzó hatása, a szeleket nagyrészt visszatartó hegyek és az északon elterülő hatalmas erdőségek miatt Balatonfüreden a tél enyhébb, a nyári nagy meleg könnyebben elviselhető. A tavasz korábban kezdődik, az ősz hosszabb, mint az ország más, hasonló fekvésű helyén. Balatonfüred mikroklímája a szívbetegek részére kedvező.

Balatonfüred forrásaiból percenként hatvan liter 14-15 oC-os víz tör fel; ezek közül hét a fürdő közvetlen közelében fakad. Tavasszal és nyáron általában több vizet adnak, mint ősszel és télen, és mennél bővebb a kutak vize, annál bővebb a szénsavtartalma is. A füredi szénsavas források vizét már több mint 300 éven keresztül fürdőzésre és ivókúraként hasznosították. Az egész fürdőtelepet a 19. század végéig „savanyúvíz” elnevezéssel illették.

A település vízparti része a XVIII. század végére fürdőházzal, szállókkal, vendéglőkkel rendelkező gyógyfürdőhely. A fürdő nagy része a pannonhalmi bencés apátság birtokában volt, amely arra törekedett, hogy a gyorsan változó fürdőigényeknek megfelelően bővítse a szolgáltatásokat. Történelmi, kulturális szerepe a reformkorban vált igazán jelentőssé, és a politikai és irodalmi élet egyik központja lett. Számos közismert külföldi és magyar beteg keresett gyógyulást, pihenést és kikapcsolódást a fürdőhelyen. Itt járt Kossuth Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kisfaludy Sándor, Vörösmarty Mihály, Garay János és hazánk még sok más neves személyisége. A gyógyfürdőzés, a szívgyógyászat, az első magyar nyelvű dunántúli kőszínház, a hajózás és vitorlázás, a híres Anna-bálok, a szőlő- és borkultúra emlékei tették a várost közkedvelté, rangossá és meghitt hangulatúvá.

1911-ben Balatonfüred gyógyfürdő jellegű minősítést kap. 1912-ben Hajdú Tibor pannonhalmi főapát elnökletével új fürdőigazgatóság alakul. 1913 végére hatalmas átalakításokat végeznek a fürdőtelepen. A Klotild- és az Erzsébet-udvar átépítésével elkészül a 100 méter hosszú, 2 emeletes új palota, modern központi fűtéssel (jelenleg a szívkórház főépülete), ami részben szálloda, részben szanatórium. A főépülettel összekötve 68 kabinnal és szellőztetőrendszerrel kialakításra kerül a szénsavas fürdő, melyet Hajdú Tibor főapát után „Tibor-fürdőnek” neveznek el (1. kép).

 

 

 

 

 

 

 

Az Erzsébet Szanatórium 1913 végén, az átépítés után

 

A program, melyet az akkori igazgatóság kidolgozott, körvonalaiban is olyan nagyszabású, és oly mélyreható, hogy annak kivitele a fürdőt európai nívóra fogja emelni.

Egy korabeli, helyi újság az újjáépült Balatonfüredi Szanatórium és Vízgyógyintézetet az alábbiak szerint hirdeti: „Természetes szénsavas fürdők, mórfürdők, inhalatórium, Röntgen-laboratórium, thermopenetráció, arzonvalizáció és az összes orvosi villanyos kezelések. Kezeltetnek szívbetegek, érelmeszesedésben szenvedők, cukorbetegek, neurastheniások, vérszegények és az összes belgyógyászati betegek (elmebajosok és tüdővészesek kivételével). Hizlaló, soványító és ivó-kúra. Pansio rendszer. Olcsó szobák. Meleg és hideg víz az összes szobákban. Légfűtés. Lift. Télen-nyáron nyitva. Téli sportok. Felvilágosítással és kimerítő prospektussal készséggel szolgál a fürdőigazgatóság” (Balatonfüredi Hírlap 1913. november).

1912–1949 közt dr. Schmidt Ferenc, az Erzsébet szanatórium igazgatója a korábban füredi orvosok (Mangold Henrik, Orzovenszky Károly) által kifejlesztett szőlőgyógymódot és szénsavas fürdőket alkalmazta szívbetegei körében. Hosszú intézetvezetői ténykedése alatt több könyvet publikált. 1920-as évektől már rendszeresen tartottak orvosgyűléseket Balatonfüreden. Az ő idejéből származik a mondás: „Balatonfüred a szívbetegek Mekkája”.

Schmidt Ferenc főigazgató küldetési nyilatkozatában helyes utat jelölt ki a szanatórium jövőjét illetően. Erőteljesen hangsúlyozta, hogy Balatonfüred speciális környezete, mikroklímája és a szénsavas források mind kedvező tényezők a szívbetegek gyógyításában.

Később az Erzsébet Szanatórium, Állami Kórház, majd Állami Szívkórház szakmai tevékenységének profilja menet közben, fokozatosan alakult ki.

Kezdetben a Szanatórium rekreációs célt szolgált, majd kardiológiai rehabilitációs intézetként a szívbetegek rehabilitációját indította el Magyarországon.

A modern értelemben vett kardiológiai rehabilitáció hazánkban a WHO támogatásával az 1970-es évek elején elindított nemzetközi programba való belépésünkkel vette kezdetét. Az Országos Kardiológiai Intézet és a balatonfüredi Állami Szívkórház munkatársainak köszönhetően a kardiológiai rehabilitáció hazai elméleti alapjainak és gyakorlatának kidolgozása mellett gondos elemző munka indult meg, hogy a betegek funkcionális állapotának és életminőségének javítása mellett a munkaképesség javítása terén is kedvezőbb helyzet alakuljon ki.

Debrőczy Tibor „A balatonfüredi Állami Kórház 20 éve. 1949–1969” című könyvében egyértelműen kifejti, hogy szükséges volt Magyarországon egy kardiológiai rehabilitációs központ létesítése Balatonfüreden, mely megfelelő szakemberekkel és műszerekkel biztosítja az akut kardiális eseményt elszenvedett betegek számára a kórházi kezelések után az átmenetet a rendes élet- és munkakörülményekhez való visszatéréshez. A posztinfarktusos betegek komplett rehabilitációs programja a füredi orvosok irányításával Magyarországon elsőként Veszprém megyében indult meg. 1975-től Böszörményi Ernő egyetemi, klinikai szemléletet hozott magával. Ez időben Füreden a non-invazív kardiológia lehetőségei is fejlődtek. Ez a kardiológiai rehabilitáció fejlődését is magával hozta. Ekkor jelent meg az első hazai könyv (szerk: Böszörményi, Endersz, Hoffmann), ami részletesen foglalkozik a kardiológiai rehabilitációval.

Jómagam 1996-tól vezetem az intézetet. A komprehenzív kardiológiai rehabilitációt, vagyis a multifaktoriális szekunder prevenciót (mozgásterápia, dietoterápia, pszichoterápia, életmód-változtatás, stresszmenedzsment, dohányzásról leszoktatás stb.) a napi rutinmunka részévé tettük, és ezt számos tudományos közlemény publikálásával, és tudományos előadással országosan is népszerűsítettük. Szakmai, szervezői és intézetvezetői és tudományos munkámban az intézet kollektívája mindvégig egyöntetűen támogatott. Kiemelem Berényi István klinikai szervezői munkáját és tudományos tevékenységét, aki „Prognózis és rizikó stratificatio myocardialis infarctus után” c. PhD doktori értekezését sikeresen védte meg 1998-ban. Munkatársaimmal (Apró Dezső, Faluközy József, Masszi József, Fogarassy György, Bujáky Csaba) az utóbbi 16 évben a Szívkórházban jelentősen fejlesztettük a gyógyító és tudományos munka színvonalát. A coronaria-katéterezés rutinszerű bevezetése, a stentbeültetések megvalósítása, a szívelektrofiziológia kiterjesztése, a katéteres abláció alkalmazása, a pacemaker- és ICD-implantáció, és a korszerűen kialakított ikerműtőblokk új és régi szakemberek bevonásával európai szintű, nonstop sürgősségi kardiológiai ellátást biztosít a megye (régió) szívbetegeinek (2. kép).

 

 

 

 

 

 

 

 

Sürgősségi kardiológiai ellátás Veszprém-megyében (24 órában, az év 365 napján)

 

Ekképpen az akut szívizominfarktust elszenvedett betegek az invazív kardiológiai ellátás után helyben és azonnal megkezdhetik a rehabilitációs programokat. „A balatonfüredi Állami Szívkórház az évezredfordulón” és a „Szanatóriumtól a Szívkórházig” című megjelent könyveinkben az intézetben folyó multidiszciplináris kardiológiai rehabilitációs tevékenységet elemeztük, és a regionális, sürgősségi (PCI, stentbeültetések) és a definitív kardiológiai ellátás (PM-, ICD-terápia, rádiófrekvenciás aláció) eredményeit is részletesen bemutattuk.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2012. július 1-jével az Állami Szívkórház krónikus fekvőbeteg-szakellátási és aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitásait az alábbiak szerint állapította meg:

Ezen kapacitások és meghatározott teljesítményvolumen-korlátok (TVK) figyelembevételével az intézet tevékenységét az Alapító Okirat, a Szervezeti és Működési Szabályzat, az intézetre vonatkozó működési engedélyek, finanszírozási szerződések szerint mint költségvetési szerv végzi. A fekvőbeteg-szakellátás munkáját a diagnosztikai, terápiás és ellátó osztályok, részlegek, a járóbeteg-szakellátás és gazdasági műszaki szolgáltatás teszik teljessé.

A 6 kardiológiai rehabilitációs osztályunkon (ez összesen 393 ágyat jelent) közel 30 orvos és 190 szakdolgozó végzi szakirányú munkáját.

A kardiológiai és intenzív osztály személyi állománya jelenleg a következő: 6 szakorvos, 3 alorvos, 6 rezidens orvos, 23 ápoló, 5 műtős szakasszisztens, 2 intervenciós szakasszisztens, 1 aneszteziológiai szakasszisztens, 2 betegkísérő, 5 orvosírnok.

Rehabilitációs kapacitásaink messze túlmutatnak a területi ellátási kötelezettségben rögzítetteken, az egész ország területéről, különösen Budapestről veszünk fel nagy számban betegeket, tehát térségünkben nem betegelvándorlással, hanem -bevándorlással kell számolnunk. Évente 7-8000 szívbeteg kardiológiai rehabilitációját végezzük el. Betegeink közel 50%-a korai rehabilitációs kezelésre érkezik, ami meghaladja a magyarországi átlagértéket. Az akut eseményt követően a betegeket közvetlenül, várakoztatás nélkül vesszük fel, ezzel nagymértékben segítjük a hazai szívsebészeti és hemodinamika osztályok zavartalan működését. Programozható rehabilitációra várólista alapján jegyezzük elő krónikus szívbetegeinket. Az elmúlt évek egészségpolitikai döntései alapján növekedett az országban a rehabilitációs ágyak száma. Az új körülmények között is az a célunk, hogy a balatonfüredi Szívkórház továbbra is országos hatókörű nagytérségi rehabilitációs központ maradjon. Rehabilitációs tevékenységünk „A” minősítésű, és III-as progresszivitási szintnek felel meg.

Aktív kardiológiai ellátás a Szívkórházban

A régió (Veszprém megye) egészségügyi kapacitásainak gyengeségeit jellemezte, hogy 2003-ig a fekvőbetegek ellátásában számos terület hiányzott, így a szívsebészet és az invazív kardiológiai ellátás. Ekképpen Veszprém megyéből a kardiológiai betegek elvándorlása (migrációja) igen jelentős volt. Nem egy akut szívizominfarktusban szenvedő beteg csak 12-14 órás késéssel került invazív kardiológiai centrumba Budapesten, Zalaegerszegen vagy Pécsett. Ezekben az években Veszprém megyében sehol nem volt affinitás és lehetőség, hogy az invazív hemodinamikai ellátást megszervezzék. Fentiekre való tekintettel a balatonfüredi Állami Szívkórház kezdeményezésére Veszprém megye felelős egészségügyi vezetői „Együttműködési Megállapodást” írtak alá a progresszív kardiológiai ellátás szervezéséről és a betegelvándorlás megszüntetéséről. A balatonfüredi Állami Szívkórház vállalta, hogy megszervezi a megyei kardiológiai hemodinamikai ellátást. Ezek szerint a megye felelős egészségügyi vezetői és szakemberei megállapodtak, hogy tudomásul veszik és támogatják a balatonfüredi Állami Szívkórházban a hemodinamikai, klinikai szív-elektrofiziológiai, rádiófrekvenciás abláció és pacemaker-(ICD-)terápiát. Továbbá igénybe veszik az ezirányú betegellátást, és mindezt a megyei kardiológiai ellátás integráns részének tekintik. Balatonfüred vállalta, hogy megszervezi a 24 órás sürgősségi kardiológiai ellátást is a megyében.

Az invazív kardiológiai ellátást a szívkórházban időrendben az alábbiak szerint alakítottuk ki:

1981 Klinikai szív-elektrofiziológia (His-köteg EKG, programozott elektrostimuláció).
1991 Definitív pacemaker-terápia (VVI, AAI, VDD, DDD és rate responsive PM-ek implantációja).
1992 Pacemaker-programozás.
1997 Katéteres radiofrekvenciás abláció.
1998 Biatrialis PM-beültetések.
1999 AICD-beültetések.
1999 Koronarográfia.
2000 Biventrikuláris, atriobiventrikuláris PM-implantáció.
2003 Koronária-intervenciók (PTCA, Stent, PCI).
2003 lntraaortikus ballonpumpa.
2004 Korai revaszkularizáció (PCI, sürgősségi AMI-ellátás Veszprém megyében).
2008 Transztelefonikus EKG bevezetése.

Fenti lépéseket komoly stratégiai és szervezőmunkával értük el:

1. Klinikai szív-elektrofiziológiai laboratórium létrehozása (1981).
2. Kardiológiai Szakmai Kollégium támogatása (1996, 1997, 2002, 2003).
3. Egészségügyi Minisztérium támogatása az invazív laboratórium továbbfejlesztésére, hemodinamikai műtő kialakítására (2000).
4. Megyei ÁNTSZ támogatása (1997, 2002, 2003).
5. Megyei Kórház főigazgatójának egyetértő támogatása (1991, 2002).
6. Országos Mentőszolgálat támogatása (2002).
7. Zala Megyei Kórház, Szívsebészeti Osztály támogatása (2002).
8. OEP-befogadás (2003).
9. MEP-finanszírozás (2003).
10. Megyei Együttműködési Szerződés (2003).
11. Új mentőbeálló kialakítása (2009).
12. Közép-Dunántúli RET-tel együttműködés (2004).
13. Egészségügyi Minisztérium támogatása a 2. hemodinamikai műtő kiépítésére és működtetésére (2005).
14. Sikeres uniós pályázatok (2011–2013).

A Szívkórházban működő kardiológiai osztály 2/a. és 2/b. progresszivitási szinten jelenleg ellátja a hozzá tartozó kistérség, illetve Veszprém megye lakosságát, míg 3-as progresszivitási szinten a nagytérség kijelölt településeit (673.708 lakos). A jelenlegi tevékenység gerincét az akut és elektív invazív kardiológiai szakmai munka adja; az osztály koronária-őrző egysége és hemodinamikai laboratóriuma biztosítja a térség 24 órás sürgősségi STEMI és NSTEMI (szívinfarktus) ellátását. Az osztály szív-elektrofiziológiai laboratóriumában és pacemaker-műtőjében folyó munka felöleli a ritmuszavarok definitív ellátásának (radiofrekvenciás abláció) és az elektromos diagnosztikus és terápiás eszközök (szívmonitorok, pacemakerek, defibrillátorok, reszinkronizációs készülékek) implantációjának teljes spektrumát. Pacemaker-ambulanciánk végzi az implantációban részesült betegek gondozását. Mind a fekvő, mind a járóbeteg kardiológiai ellátást magas színvonalú diagnosztikai háttér, nagyszámú, speciálisan képzett és akkreditált kardiológus és szakmai személyzet jelenléte teszi lehetővé.

Évente kardiológiai osztályunkon 2-3000 szívbeteg aktív ellátását biztosítjuk. Invazív kardiológiai tevékenységünket jellemzi, hogy évente 250-300 pacemaker- és ICD-implantációt, 1000 körüli koronarográfiát, 7-800 PTCA-t és stentbeültetést végzünk. Acut coronaria syndroma (AMI) miatt 2012-ben közel 400 beteg invazív ellátását biztosítottuk.

A Szívkórház meghatározott struktúrájával, területi ellátási kötelezettségével (TEK) és az érvényben levő beutalási indikációk alapján jól illeszkedik és integrálódik a regionális és országos ellátó struktúrába. Meghatározott kapacitással és OEP-finanszírozási szerződésekkel biztosított gyógyító és rehabilitációs tevékenységét az egészségpolitika és a betegek elvárásainak megfelelően szakszerűen végzi. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által 2012-ben meghatározott kapacitásaink mind a kardiológiai rehabilitáció, mind az aktív és sürgősségi kardiológiai ellátás területén 100 százalékban a hazai betegellátást szolgálják. Külföldi betegeink száma jelenleg nem számottevő.

Intézetünkben a tudományos munkát a főigazgató irányításával a Tudományos Bizottság szervezi. Elősegítjük a társintézményekkel és orvosegyetemekkel való kooperációt (ezek közül is kiemelendő a Pécsi Tudományegyetemmel, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel és a Debreceni Orvostudományi Egyetemmel való együttműködés). Az intézetből többen részt veszünk az egyetemi oktatásban, szakorvosok képzésében és a szakorvosjelöltek vizsgáztatásában.

Célunk, hogy az országban minél több rehabilitációs osztályon dolgozó orvos szerezze meg a kardiológiai rehabilitációs szakképesítést.

Ezen túlmenően kórházunkon belül önálló tudományos munkacsoportok működnek (mint hemodinamikai, pacemaker- és elektrofiziológiai, echokardiográfiás, terhelésélettani és trombózisvizsgáló munkacsoport).

1996-2013 között számos hazai- és nemzetközi tudományos rendezvény szervezésében vettünk részt. Különböző hazai- és külföldi kongresszusokon és szimpóziumokon intézetünk orvosai több száz tudományos előadást tartottak. Ez idő alatt több mint 100 publikációnk jelent meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban és szakkönyvekben. Intézetünk orvosai az utóbbi 15 évben számos nemzetközi gyógyszerstudyban vettek részt, melyek eredményei magas impaktfaktorral bíró, vezető európai és tengerentúli kardiológiai szaklapokban kerültek közlésre. 2003–2005-ben intézetünk az „Iszkémiás szívbetegek bio-pszicho-szociális státuszának elemzése akut kardiológiai esemény után, a szomatikus, pszichológiai és genetikai tényezők szerepe a betegség patomechanizmusában, a betegek életminőségének jellemzése” címmel sikeres ETT-pályázatot teljesített. A WHO-val és a Müncheni Egyetemmel kooperációban részt vettünk az ICF (magyarul a Funkcióképesség Nemzetközi Osztályozása, FNO) adaptációját célzó projektben.

Intézetünkben jelenleg három fő rendelkezik tudományos és egyetemi minősítéssel: Prof. dr. Veress Gábor (1979-ben az orvostudományok kandidátusa, 1997-ben PhD doktori fokozat, 1997-ben habilitált doktori, 1999-ben egyetemi magántanár), dr. Berényi István PhD (1998-ban PhD doktori fokozat) és dr. Aradi Dániel (PhD doktori fokozat 2012-ben). Dr. Simon Attila 2008 óta címzetes egyetemi docens.

Az orvosok folyamatos szakmai képzése (CME) a heti rendszerességgel tartott orvosi referálókon történik. Számos kollégánk szakképesítést szerzett belgyógyászatból, kardiológiából és kardiológiai rehabilitációból. Részt veszünk az egyetemi hallgatók képzésében. Lehetőséget adunk a kardiológiai és kardiológiai rehabilitációs szakvizsgára felkészülő orvosok kötelező rehabilitációs képzésének. Intézetünk aktív kardiológiai osztálya belgyógyászat törzsképzés végzésére is akkreditált. A gyógytornász, dietetikus, diplomás ápoló főiskolai hallgatók, ápolók, szakasszisztensek, gyógymasszőrök gyakorlati képzését is rendszeresen végezzük. Szakdolgozóink (orvosok, gyógytornászok, dietetikusok, pszichológusok, ápolók, asszisztensek) a hazai és a külföldi kongresszusok aktív résztvevői.

 

Társasági és tudományos kapcsolataink

  • Magyar Kardiológusok TársaságaDunántúli Belgyógyász Társaság

  • Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság

  • MKT Kardiológiai Rehabilitációs és Terhelésélettani Munkacsoport

  • MKT Arrhythmia és Pacemaker Munkacsoport

  • Európai Kardiológiai Társaság (ESC)

  • European Association of Primer Prevention and Cardiac Rehabilitation (EACRP)

  • Magyar-Amerikai Orvostársaság (HMAA)

  • Magyar Kórházszövetség

  • Rehabilitációs Szakmai Kollégium

  • Kardiológiai Szakmai Kollégium

  • Ápolás (Szakdolgozói) Szakmai Kollégium

 

Nemzetközi kapcsolatok

Jómagam az American College of Chest Physicians-nek és az European Society of Cardiology (ESC) fellow-ja, 1998-tól 2003-ig az ESC Cardiac Rehabilitation and Exercise Physiology Munkacsoport vezetőségének tagja voltam. A Munkacsoport Nucleusának tagjaként nemzetközi orvoskongresszusok szervezésében, továbbá európai szintű szakmai irányelvek, guideline-ok kidolgozásában és azok hazai implementációjában vettem részt a kardiológiai rehabilitáció területén. Dr. Simon Attila osztályvezető főorvos 2008-tól 2011-ig az EACRP nucleusának tagja volt, és ugyancsak eredményesen folytatta az európai társaságban a hazai kardiológiai rehabilitáció presztízsének megőrzését.

A Gyógyuló Magyarország – Semmelweis-terv célkitűzéseivel összhangban a balatonfüredi Állami Szívkórház fejlődése és törekvései a progresszivitást figyelembe vevő struktúraépítéssel jól szolgálják azokat a célokat, amelyek a régióban az országos szintnek megfelelő, méltányosan egyenlő betegellátást, a minőségi és magas színvonalú betegellátást, és a rendelkezésre álló források legtöbb eredményt adó felhasználását eredményezik. E törekvések szoros összhangban vannak az országos célkitűzéseikkel, miszerint az ellátás területén cél a betegutak pontos meghatározása, a régiók kijelölése, az egyenlőtlenségek csökkentése, a várható élettartam növelése, az egészségben eltöltött életévek számának növelése, a fenntartható finanszírozás feltételeinek megteremtése, a tervezési, fejlesztési döntések ésszerűsítése és a minőségi betegellátás fejlesztése, az orvosok és szakdolgozók elvándorlásának megszüntetése. Az Európában már számos helyen jól működő kardiológiai rehabilitációs centrumokhoz hasonlóan a területi kardiológiai ellátás mellett intézetünk kihasználhatja azt az egyedülálló és nagyszerű lehetőséget, miszerint az aktív intervencionális vagy sürgősségi ellátás után azonnali lehetőséget adjon a helyben történő komprehenzív kardiológiai rehabilitációra.

Az intézetben felhalmozódott szakmai tudás, a rehabilitációban nélkülözhetetlen és nálunk teljességében meglévő multidiszciplinaritás, a régióban egyedülállóan kialakított és magas színvonalon végzett gyógyító tevékenység (pacemaker-implantáció, klinikai szív-elektrofiziológia, rádiófrekvenciás abláció, coronaria-intervenciók, invazív sürgősségi kardiológiai ellátás) és az ezekhez kapcsolódó programok továbbra is garantálják az intézet magas színvonalú szakmai tevékenységét.

Tekintettel arra, hogy a balatonfüredi Állami Szívkórház népegészségügyi szempontból kiemelt kardiológiai tevékenységet és a szívbetegek rehabilitációját végzi, fontos, hogy országos intézetként továbbra is központi irányítás és felügyelet mellett folytathassa tevékenységét.

Veszprém megyét felölelő sürgősségi és invazív kardiológiai tevékenységünk indokolja, hogy a jövőben továbbra is a Nagytérségi Egészségszervezési Igazgatás (GYEMSZI, TIG) illetékességének és elvárásainak megfelelően végezzük ezirányú tevékenységünket.

Mi, a balatonfüredi Állami Szívkórház vezetői és orvosai is valljuk, hogy hazánk lakosai, polgárai betegségüktől és anyagi helyzetüktől függetlenül juthassanak hozzá az adekvát és hatékony szívgyógyászati kezelésekhez és rehabilitációs programokhoz. Megfelelő, komfortos gyógyító környezetben kell biztosítani és érvényesíteni a betegjogokat és csökkenteni a betegek kiszolgáltatottságát. Keresnünk kell az egészségügyi struktúra fenntarthatóságát – ésszerű erőforrás-koncentrációval, az állandóan emelkedő költségek csökkentésével és a rendszerben levő tartalékok kiaknázásával.

Az Állami Szívkórház vezetősége, orvosi kara, a nővérek, szakdolgozók, gazdasági és műszaki dolgozók valamennyien elkötelezettek, hogy tudásuk legjavát adva a jövőben is a szívbetegek gyógyításának szolgálatában álljanak és tevékenykedjenek.

Szerteágazó hazai és külföldi szakmai kapcsolatrendszerünk, az intézetben végzett gyógyító munka színvonala, az oktatás, a tudományos tevékenység mind meghatározzák a Szívkórház helyét és elismertségét az országos egészségügyi palettán és Európában is.

 

Felhasznált források:

Zákonyi Ferenc: Balatonfüred és Balatonarács története, Veszprém, 1999.
Lichtneckert András: Két évszázados szívgyógyászat. Balatonfüredi Napló 2006. 4.
Lichtneckert András: Az anarchiától a keresztig – a füredi fürdőtelep kialakulásának vázlata. Füredi História. Tanulmányok 2013. 2, 9–13.
Lichtneckert András: A savanyúvíztől a világfürdőig. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 14. Balatonfüred és Balatonarács története. Veszprém, 1999.
Lichtneckert András: A füredi savanyúvízi gyógyfürdő kezdetei 1702–1755. Füredi História – VI. évf. 2. sz. 2006.
Lichtneckert András: A füredi szívgyógyászat megszületése. Balatonfüredi Napló 2013; XIII. 8.
Praznovszky Mihály: 100 év Balatonfüreden. 2012-13. 6. füzet.
Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-Fürdő bencés kézben (1743-1949). Tradeorg Nyomda Fűzfőgyártelep, 2003.
Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. Balatonfüred, 2008.
Debrőczi Tibor: A balatonfüredi Állami Kórház 20 éve (1949–1969). Veszprém, 1969.
Veress Gábor, Berényi István: A balatonfüredi Állami Szívkórház az évezred fordulón. Balatonfüred, 2001.
Veress Gábor, Berényi István: A Szanatóriumtól a Szívkórházig. Balatonfüred, 2008.
Berényi István: Dr. Veress Gábor Balatonfüred Város Díszpolgára. Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványa, 56. Balatonfüred, 2010.

Ezek a cikkek is érdekelhetik