2018. április 25. szerda, Márk napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Kórházak és klinikák Felújításra vár a patinás kórház (2. rész)

Felújításra vár a patinás kórház (2. rész)

2014-01-29 07:00 Forrás:
1621
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


A főváros budai oldalán a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak ellátási területe óriási. Méreteiből adódóan a feladatai is szerteágazók. Fejlesztésére az utóbbi 30 évben az átlagosnál kevesebb forrás jutott, pedig modernizálására számos szép terv született már. Dr. Kázmér Tiborral, az intézmény főigazgató főorvosával beszélgettünk.

Az egészségügy egészét tekintve a hiányszámok eddig nem tapasztalt mértéket mutatnak. Naponta hallhatunk milliós nagyságrendű, hónapok óta kifizetetlen eszközbeszállítói, takarítói és egyéb számlákról. A Szent János kórház tavalyi mérlege hogyan alakult?

– Mind a szállítói tartozások összegét, mind a struktúráját tekintve megállapítható, hogy 2013-ban rosszabb volt a helyzetünk, mint az azt megelőző évben. Körülbelül 2–2,5 éve tapasztaljuk azt, hogy romlik kórházunk gazdasági helyzete. Korábban közel egymilliárd forintos tartalékunk volt, de az eltelt idő alatt mind elfogyott, és a mérlegünk deficitbe fordult. Anyagi veszteségeink gyarapodásában jelentős szerepe volt a Szent Margit kórház egykori integrálásának, majd idei önállósításának. Mindkét esetben ráfizetett a Szent János kórház. 2007-ben az integrációkor tetemes adósságállományt voltunk kénytelenek átvállalni. Az integrációt követően, mint általános jogutód saját eszközeinkből voltunk kénytelenek helytállni a Margit kórház 300 milliós tartozásállományért, amit 2008. február 28-áig ki is fizettünk. Most pedig, a Margit kórház önállósításakor átstrukturálták a feladatokat és ezzel együtt a bevételeinket is. Úgy tűnik, hogy a szétválasztáskor a bevételi lehetőségek, a TVK, a munkaerő nem a két intézmény méreteihez és feladataihoz arányosan került elosztásra. Korábban 700 súlyszámmal kapott többet a kórházunk, a szétváláskor viszont mintegy 900 súlyszámot „vitt” magával a Margit kórház. Egyszóval ez az intézkedés lényeges bevételkiesést okozott a Szent János kórháznak.

Az egészségügy legtöbb intézménye valamilyen mértékű szakemberhiánnyal kénytelen szembesülni. Az önök kórházában mekkora ez a hiány?

 

– A trend mára valamelyest megváltozott: korábban inkább a fiatal, pályakezdő rezidensek létszámában volt hiány, mára pedig a „derékhad”, a jól képzett, szakmai rutinnal már rendelkező 35–45 éves korosztály tagjai lesznek egyre kevesebben. Ők a leginkább vállalkozó kedvűek, akik külföldön vállalnak munkát. Némelyek pedig, a miénknél kedvezőbb szakmai és infrastrukturális háttér, illetve a kecsegtetőbb anyagi lehetőségek miatt kisebb vidéki kórházakhoz szerződtek. A szakdolgozók létszáma tekintetében nagyobb a lemaradásunk, mint az orvosoknál. Mintegy 150 szakdolgozó hiányzik a rendszerünkből ahhoz, hogy hiánytalanul teljesítsük a minimumfeltételeket. Ahhoz, hogy helytállhassunk a feladatok teljesítésében, időnként házon belüli szakdolgozói átcsoportosítást kell végrehajtanunk. Jelenleg megfelelő létszámú a rezidensállományunk, krónikus szakorvoshiány néhány területen (pl. neurológia) tapasztalható. A kórház dolgozóinak teljes létszáma 1550 fő, az orvoslétszámunk 320 fő. Az orvosi gárda létszáma már hosszú évek óta ugyanennyi. Dolgozóink közül 150–200 fő szabadfoglalkozásúként, illetve vállalkozóként teljesít szolgálatot.

A kórházak állami kezelésbe vételekor a döntéshozók egyik fő célként jelölték meg a közös energia- és szolgáltatás-beszerzéseket, ettől milliárdos megtakarítást reméltek. A közös gázbeszerzés több kórházigazgató szerint inkább ráfizetést hozott, az elektromos áram közbeszerzési eljárásának ismételt meghiúsulásáról a GYEMSZI éppen a közelmúltban értesítette a kórházvezetőket. Majd ezzel egy időben fel is szólította őket arra, hogy az új eljárás lefolytatásáig, vagyis idén december végéig oldják meg maguk saját kórházuk árambeszerzését. Az önök intézményére milyen hatással volt a közös beszerzés?

– Nálunk a változások eredője 0-szaldós volt, vagyis nem veszítettünk a közös energia-beszerzésen. Az egyéb beszerzések (mosoda, eszközök, gyógyszer stb.) tekintetében még nem alakultak végleges szabályok és feltételek, így azok eredményéről sem számolhatok be.

Az elmúlt több mint két évtized alatt az országban, leginkább uniós forrásból, nagyon sok kórházat felújítottak. Ha csupán a főváros kórházait, klinikáit vesszük számba, akkor is jól látszik, hogy közülük számtalan teljes modernizáláson, gépparkcserén esett át. Ezzel szemben a Szent János kórház esetében nincsenek feltűnő jelei a korszerűsítésnek. Vajon miért „mostohagyermeke” az egészségügynek ez a centrális feladatokat ellátó intézmény?

– A kórház felépítése óta, vagyis több mint száz éve pavilonos rendszerben működik, épületei ma már kivétel nélkül műemléki védettséget élveznek. Több mint harminc éve nem történt nagyobb volumenű felújítási munka nálunk, bár kisebb korszerűsítéseket azért sikerült végrehajtanunk. Így például 2007-ben a szülőszoba 70 millió forintba kerülő rekonstrukcióját. Az évek során, így az utóbbi húsz évben is számtalan nagyon komoly, részletesen kidolgozott korszerűsítési, bővítési terv született már, sajnos egyik sem vált valóra. Legfőbb akadályai éppen a komplexum legnagyobb értékei, a hatalmas mérete, illetve a műemléki védettség, hiszen ez a minősítés csak nagyon szigorú, körültekintő és speciális építészeti megoldásokat engedélyez. Az újabb tervek között szerepel olyan is, amelyik részben a föld felszíne alatt terjeszkedne, lehetőség szerint megkímélve ezzel a jelenlegi arculatot. Úgy tervezzük, hogy a jelenleg a pszichiátriának is otthont adó, a középső teraszon lévő épület egészét a gyermekellátás foglalná el. A kórház területének alsó szintjén önálló sürgősségi centrum kialakítása is szerepel a tervekben. Jelenleg eszkzbeszerzésre pályázunk: annak 80–100 millió forintos támogatásából inkubátorokat szeretnénk vásárolni, de nagy szükségünk van egyéb, a gyógyítás szempontjából fontos berendezésekre is. A kórházban működő CT-, röntgenkészülék megérett már a cserére, hiszen 20 éve teljesítenek nálunk szolgálatot. Mindent összevéve, a beszerzendő eszközök legalább félmilliárd forint forrást igényelnek. Nagy reményeket fűzünk a nagytérségi rendszer végleges kialakulásához és megszilárdulásához, hiszen kórházunk környékén számos olyan intézmény működik, amelyekkel közösen sikerülne kialakítanunk olyan, racionális feladatmegosztáson alapuló betegellátó centrumot, amely sokat javíthat a szolgáltatás minőségén, segíthet a hatékonyabb gyógyító munka megvalósításában.

 

Pályakép:

Dr. Kázmér Tibor 1983-ban a budapesti SOTE-n általános orvosi diplomát, öt év múlva pedig urológus szakorvosi képesítést szerez. 2000-ben közigazgatási szakvizsgát tesz, majd a rá következő évben az Egészségügyi Menedzserképző Közgazdasági Továbbképző Intézetének oklevelét szerzi meg. 2009-ben a BCE Közgazdasági Továbbképző Intézetében biztosítási és egészségügyi biztosítási szakértői minősítést, a Széchenyi István Egyetemen pedig közgazdász főiskolai diplomát kap. Orvosi pályáját 1983-ban a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza Urológiai Osztályán urológus szakorvosként kezdi. 1998-tól az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára. 2001-ben kerül az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet főigazgatói posztjára. 2005-től kinevezik a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza főigazgatójának. 2008-tól a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai finanszírozási és kontrolling-szaktanácsadójaként tevékenykedik. 2009-ben debreceni Egészségügyi Holding Zrt. kontrollere. 2011-ig a váci Jávorszky Ödön Kórház főigazgatói posztját tölti be. 2012-ben ismét kinevezik a Szent János kórház főigazgatójának. A Magyar Urológus Társaság tagja.

Ezek a cikkek is érdekelhetik