2018. január 23. kedd, Rajmund, Zelma napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Kórházak és klinikák Európa egyik vezető bőrgyógyászati klinikája

Európa egyik vezető bőrgyógyászati klinikája

2013-10-17 07:15 Forrás: Kórház 2013/9. -- Radnai Anna
1826
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


A Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikája a kutatást, az oktatást és a gyógyítást is világszínvonalon űzi. Prof. dr. Kemény Lajos klinikaigazgatóval folytatott beszélgetésünk közben szinte el is bizonytalanodtunk, hogy Európa mely felén vagyunk éppen, és egyben azt is megtudhattuk, hol tart jelenleg az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő területe.

 

Melyek az országos szinten egyedülálló kutatási területek a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján, és melyek a legfontosabb kutatási eredményeik?

Klinikánkon, az MTA-SZTE Dermatológiai Kutatócsoporton belül elsősorban a bőr immunológiai funkcióinak kutatásával foglalkozunk. Eredményeink szerint a keratinociták fontos szerepet töltenek be a bőr-immunrendszer működésében, azon belül a természetes immunitásban. Elsőként azonosítottunk hámsejteken baktériumok felismerésére szolgáló mintázatfelismerő receptorokat, melyek kulcsfontosságúak a kórokozók felismerésében, és szerepük van gyulladásos bőrbetegségek kialakulásában. Hámsejtekben az UV-sugárzás sejtszintű hatásában fontos szerepet betöltő fehérjét (COP1) azonosítottunk, amely a p53 fehérjével kölcsönhatásban szabályozza a sejtek UV-fényre adott válaszát. Klinikámon fejlesztettük ki bőrbetegségek kezelésére a xenon-klorid excimerlézer-kezelést. Elsőként igazoltuk az excimerlézerrel végzett célzott fototerápia hatékonyságát több bőrbetegségben, köztük pikkelysömörben, atópiás dermatitisben és festékhiány betegségben. Az excimerlézer-kezelés ma már a klinikai gyakorlatban is hasznosult, a nemzetközi szakmai irányelvek is hivatkozzák. Új fényterápiás kezelési eljárást dolgoztunk ki a szénanátha kezelésére is. Dermatoonkológiai munkacsoportunk pedig az egyik legveszélyesebb daganat, a melanoma kialakulásáért felelő genomikai és környezeti tényezők kölcsönhatását kutatja.

Milyen betegségek ellátására érkeznek önökhöz páciensek az egész országból?

Kiemelt kutatási területeinknek és az általunk elsőként bevezetett kezelési eljárásoknak köszönhetően számos psoriasisos beteg keresi fel ambulanciánkat, illetve országos hírű a sebkezelési és limfológiai szakrendelésünk is. Dermatoonkológai centrumunkban alkalmazott elektrokemoterápiás kezelésünk is egyedülálló az országban. Talán szintén egyedülálló, hogy plasztikai sebészeti részleggel is rendelkezünk, ahol 4 plasztikai sebész a kiterjedt daganatok műtétein kívül a plasztikai sebészeti beavatkozások széles skáláját is alkalmazza.

Milyen szerepet tölt be a Klinika az utánpótlásképzésben Magyarországon és világviszonylatban, milyen újdonságokat vezettek be az oktatásban az elmúlt években?

Kisebb-nagyobb bőrbetegséggel, bőrdaganattal szinte minden orvos találkozik, emiatt a klinika mindig kiemelt figyelmet fordított a graduális és posztgraduális képzésre. A hallgatók változó igényeivel igyekszünk lépést tartani, minden elméleti előadásunk elérhető videó formátumban a hallgatók számára kialakított, zárt internetfelületen, az ETR-en történő bejelentkezést követően (www.dermall.hu és https://www.coosp.etr.u-szeged.hu/). Szakorvosok számára szervezett továbbképzéseink is kivétel nélkül elérhetők video formájában (http://videotorium.hu). Ezen webfelületeken online is követhető az előadás, akár az Egyesült Államokból is, mobiltelefonon keresztül is, illetve egy későbbi tetszőleges időpontban is megtekinthetők. Büszkék vagyunk arra, hogy a bőrgyógyászati klinika számos alkalommal elnyerte mind a magyar, mind az angol nyelvű képzésben a hallgatók által adományozott „legjobb oktató intézet” kitüntető címet.

Klinikavezető tanárként és a betegellátó intézmény vezetőjeként lát-e problémát a humánerőforrás-ellátottság terén az ön szakterületén és annak részterületein?

A bőrgyógyászat mind az Egyesült Államokban, mind Nyugat-Európában a legkedveltebb szakmák közé tartozik, és a legnehezebb rezidensi helyet kapni a bőrgyógyászati képzésben, így többnyire a legjobb hallgatóknak van csak esélyük bőrgyógyászati rezidensi helyhez jutni. Magyarországon is nagy az érdeklődés a szakma iránt. A végzett bőrgyógyász szakorvosoknak biztos megélhetést biztosít ez a szakma Magyarországon és külföldön egyaránt. A kutatás iránt fogékony orvosok számára is kiváló választás, mivel viszonylag kis szakmának számít, ami még könnyen „belátható”, így könnyebben ötvözhető a klinikusi és a kutatómunka egymással. Az egyetemi klinikák esetében ennek megfelelően nem látok problémát a humán erőforrások területén, a kisebb kórházak, járóbeteg-rendelések azonban már egyáltalán nem annyira népszerűek.

Mennyire tekinthető a bőrgyógyászat napjainkban is az egyik legintenzívebben fejlődő területnek, melyek a legforrongóbb témák – akár a diagnosztikát, akár a terápiát tekintve?

– A molekuláris biológia és a genetika szédítő fejlődése áttörést hozott genetikailag meghatározott betegségek, az ún. genodermatosisok patogenezisének megértésében, és szinte naponta új bőrbetegség molekuláris patogenezisét sikerül jobban megértenünk. Ha megnézzük a legrangosabb orvosi újság, a New England Journal of Medicine bármelyik számát, szinte nincs olyan példány, melyben ne lenne legalább 3-4 bőrgyógyászati téma, ami arra utal, hogy a szakma rendkívüli módon fejlődik.

Az ön főbb kutatási területei az immunológia, allergológia. Növekedik-e ezeken a területeken a betegek száma, milyen új lehetőségek születtek és születhetnek a közeljövőben számukra a diagnosztikában és a terápiában?

Az immunrendszer az orvostudomány minden területén fontos szerepet tölt be a betegségek patogenezisében. Bizonyos immunbetegségek száma egyértelműen növekszik, gondoljunk itt például a különféle allergiákra (gyógyszerallergia, kontakt allergiák, táplálkozási allergiák) vagy az atópiás betegségekre (atópiás ekcéma, rhinitis allergica). Az autoimmun betegségek patogenezisének jobb megismerése eredményezte a bőrgyógyászatban is a biológiai terápiák bevezetését. A psoriasis kezelésére Magyarországon is számos biológiai szer áll már rendelkezésünkre, amely áttörést jelentett a betegség kezelésében. Jelenleg további, legalább 30 biológiai szer áll tesztelés alatt különböző indikációkban, ami azt jelenti, hogy egyre több betegnek tudunk segíteni a tünetek enyhítésében.

Mennyire fontos az Önök Klinikáján a teammunka, hogyan valósul ez meg a mindennapokban?

– A klinikán orvosok és biológusok dolgoznak kiváló összhangban, és kutatásaink során sokszor együttműködünk fizikusokkal és matematikusokkal is. A különböző szakterületeken együttműködő kutatók napi kapcsolatban, egymás mellett dolgoznak, ez eredményezi a hatékony együttgondolkodást.

Intézetvezetőként milyen célokat fogalmazott meg az elkövetkezendő időkre, és milyen személyes szakmai tervei vannak Önnek, aki ezen a poszton a legmagasabb szintre jutott?

Jelentős infrastrukturális fejlesztések előtt állunk. A bőrgyógyászati klinika 1928-ban épült, és a II. sz. Belgyógyászati Klinika ez év végén várható kiköltözését követően a bőr- és nemibeteg-gondozó intézet beköltözik a klinikára. Ezzel együtt új sebkezelő és limfológiai oktató- és kutatóközpont kialakítását is tervezzük. A szakmai programban a megkezdett kutatási programjaink eredményes lezárást várom, és bízom abban, hogy a már elődeim révén nemzetközi hírnévvel büszkélkedő szegedi bőrklinika továbbra is Európa egyik vezető bőrgyógyászati klinikái közé tartozik majd.


A teljes cikk a Kórház szaklapban olvasható.

Ezek a cikkek is érdekelhetik