2018. május 20. vasárnap, Bernát, Felícia napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Kórházak és klinikák A takarítócégek is követelik a pénzüket

A takarítócégek is követelik a pénzüket

2013-10-18 07:26 Forrás: Kórház 2013/9. -- Sándor Judit
1160
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


A fokozatosan eladósodó takarítócégeknek közel kétmilliárd forinttal tartoznak a kórházak, amelyek általában három hónapos csúszással fizetnek. A cégek léte mellett a takarítás minősége is veszélybe kerülhet, ám az egészségügyi szakállamtitkárság visszautasítja az állítást.

 

Vészhelyzetbe került a kórházak takarítása a kifizetetlen számlák miatt: az intézmények ugyanis közel kétmilliárd forintnyi tartozást halmoztak fel a takarítócégek felé. A kinnlevőség túlnyomórészt 90 napon túli, de van olyan kórház, amely 16 hónapja nem tud fizetni az egyre nehezebb helyzetbe kerülő kis- és középvállalkozások számára. A gyógyszercégek, -forgalmazók és az orvostechnikai beszállítók mellett immár takarítócégek is beszálltak a kényszerűségből a kórházak fenntartásába, miközben a dolgozóik bérét akkor is kell fizetniük, ha a számlák nincsenek rendezve. Ez pedig veszélyezteti likviditásukat, felemészti forgóeszközüket. Ráadásul a megrendelők a takarítás minőségén igyekeznek spórolni, ezért is választotta a Magyar Tisztítás-technológia Szövetség (MATISZ) sajtótájékoztatója mottójául: „Semmelweis hazájában veszélyben a higiénia”.

A szövetség becslése szerint húsz-harmincra tehető azon intézmények száma, amelyek törvénysértő módon végeztetik a takarítást, ugyanis az adósságuk miatt az érintett kórházak vagy a tulajdonos-fenntartó GYEMSZI nem tud közbeszerzést kiírni. Bár a szaktárca részéről is vártak vendéget, a meghívás dacára nem sikerült egyetlen, a fenntartót, ágazatot képviselő illetékest az asztalhoz ültetniük, derült ki Paár Zoltán elnök szavaiból – igaz, reakció érkezett a híradások után, lásd keretes anyagunkat a szakállamtitkárság közleményével. Ebből most annyi látszik, hogy a szövetség által ajánlott partnerség egyelőre egyoldalú kezdeményezés.

Mint elhangzott, a fizetési nehézségek enyhítésére rendre áttekintik az intézmények menedzsmentjével a kórházhigiénés minimumokat, ezeket azonban nem szabad(na) feladni, hiszen a kórház veszélyes üzem, a higiéniai szabályok átlépése veszélyezteti a betegek biztonságos ellátását. A kórházi takarítás ráadásul speciális tudást igénylő szakma, kevés cég képes arra, hogy ezt a munkát megfelelő minőségben el tudja végezni. Hivatkoztak az Opten adataira, amely szerint mintegy háromezer cég tevékenységi körében szerepel takarítás, ám kórházi takarításra jóval kevesebb vállalkozás alkalmas: a teljes piac 56 százalékát képviselő MATISZ tagvállalatai közül mindössze tizenötre tehető a számuk.

Gond van a közbeszerzésekkel is, ugyanis a szakmai tartalom rendre háttérbe szorul, az elbírálásnál csak az olcsóság számít. Éppen ezért szeretnék, ha a kórházi takarítás megpályáztatásakor az intézmények ne csupán a legolcsóbb ajánlatot fogadják el, hanem vegyék figyelembe 50-50 százalékban szakmai és a pénzügyi tartalmat, fogalmazott Ritz Tibor, a szövetség szakmafejlesztési bizottságának elnöke. A csak árra koncentráló versenybe ugyanis bekerülhetnek olyan „kamikázecégek” is, amelyek puszta piacszerző akciójukkal presztízsveszteséget okoznak a szakmának.

Az egyre duzzadó kinnlevőségek közepette a takarítócégek eleget tesznek adó- és járulékfizetési kötelezettségeiknek, fizetik a dolgozóikat, munkaruhát biztosítanak számukra, sőt: képzik őket, mondhatni, egyfajta szociális hálóként működnek.

A MATISZ a helyzet rendezésére partnerséget ajánl fel a szaktárcának: szeretnének megállapodni a tartozások kifizetésének ütemezésében és a közbeszerzések szakmai minimumfeltételeinek meghatározásában. Emellett pontosítani és aktualizálni szeretnék az úgynevezett „sárga könyvet”, amely a fertőtlenítő takarítás feltételeit foglalja össze, és közös programot indítanának az egyébként nem drágább környezetbarát takarítás jegyében.

(2012-ben Amszterdamban egy nemzetközi szakmai versenyen kórházi intenzív osztály kategóriában első helyezést értek el a MATISZ versenyzői)

 

Az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának reakciója

„Az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága határozottan visszautasítja a MATISZ azon állítását, miszerint „vészhelyzetben a kórházak takarítása”. Az egészségügyi intézményekben dolgozó szakemberek és az ellátottak indokolatlan aggodalomkeltésével szemben az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága és a kórházak fenntartásáért felelős Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) – együttműködésben az egészségügyi intézményekkel – ahogyan eddig is, a jövőben is mindent megtesz a biztonságos és szakszerű betegellátás érdekében. Kiemelten hangsúlyozzuk, hogy a kórházak jelenleg egyéni szerződéseket kötnek az intézményi takarításra. A tervek szerint, ahol erre lehetőség van, a későbbiekben tervezett térségi közbeszerzésekkel igyekszünk enyhíteni a kórházak terhein.”

 
Rácz Jenő: megfordult a trend

– A korábban még megtakarítással kecsegtető outsourcing tevékenységek az ÁFA fokozatos emelése miatt megdrágultak az intézmények számára. Így van ez a takarítás esetében is: ma már erősen megkérdőjeleződött ennek a szolgáltatásnak az átadása, sőt: látható, hogy megfordult a tendencia, ugyanis egyre több kórház veszi vissza a takarítási tevékenységet – fogalmazott a Kórház szaklap megkeresésére Rácz Jenő, a Kórházszövetség korábbi elnöke, jelezve: ez történt például az általa irányított veszprémi kórházban is. „A kórházak költségvetési intézményként nem tudják elszámolni az ÁFÁt, így a saját takaríttatás azt is jelenti, hogy 27 százalékot meg tudnak spórolni. A takarítócégek azért vannak leginkább nehéz helyzetben, mert költségeik jelentős része bérjellegű kiadás. Egyrészt ki kell fizetniük a dolgozóikat, másrészt be kell fizetniük a bér utáni adó- és járulékterheket az államnak, annak ellenére, hogy nem érkezett be számlájukra az elvégzett munka ellenértéke.

Ezek a cikkek is érdekelhetik