2017. június 26. hétfõ, János, Pál napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Kórházak és klinikák A GYEMSZI és a klinikai kutatások: einstand vagy segítség? (1. rész)

A GYEMSZI és a klinikai kutatások: einstand vagy segítség? (1. rész)

2014-01-30 07:17 Forrás: Kórház 2013/12. -- Sándor Judit
1340
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Több kórházat szeretne bevonni a klinikai kutatási lehetőségekbe a fenntartó, amely módszertani központként segítséget ígér az eredményesebb szerződéskötések érdekében, s nem kíván sem a vizsgálóhelyek kiválasztásába, sem a díjak szétosztásába beleszólni – legalábbis ezt állította a GYEMSZI projektvezetője egy tavalyi szakmai konferencián.

Köztudott, hogy a magyar orvosok klinikai kutatási munkájával elégedettek a gyógyszercégek, szívesen választják a magyar kórházak egy részét vizsgálóhelyként. Az intézmények többségében az osztályok önállóan szervezik az ezzel kapcsolatos feladatokat, de van, ahol létrehozták saját kutatási egységeiket. A legtöbb gondot a szerződéskötések lassúsága okozza, ezért a GYEMSZI mint fenntartó úgy látja, koordinátorként, módszertani központként segítenie kell a folyamatot.

Nagy feladatra vállalkozunk, fogalmazott Dorkó Adrián, a GYEMSZI projektvezetője a Medical Tribune szakkonferenciáján november végén, s próbálta megnyugtatni a résztvevőket, hogy felejtsék el az eddig keringő pletykákat, ugyanis a fenntartó módszertani központként segíteni kívánja a kórházakban folyó klinikai vizsgálatokat, nem pedig durván beleavatkozni.

Az intézmények forráshiánnyal küszködnek, amelyre részben megoldást jelenthetnek a kutatásokból befolyó pénzek, ezek segíthetik a menedzsmentet a munkaerő megtartásában is. Szeretnék, ha a kisebb intézmények is be tudnának kapcsolódni a kutatási tevékenységbe, illetve azt is, ha a betegek szélesebb körben férnének hozzá a legmodernebb terápiákhoz. Ezért egyszerűsítenék, s ezzel gyorsítanák, illetve koordinálnák folyamatokat, hogy még több kutatási vizsgálatot végezhessenek a hozzájuk tartozó intézmények. Dorkó Adrián hangsúlyozta, hogy semmiképpen nem szándékoznak a vizsgálatokból befolyó pénzek elosztásába beleszólni.

A GYEMSZI létrehozta a Klinikai Kutatási Koordinációs Központot – amelynek nincsenek hatósági jogkörei, azt továbbra is az OGYI gyakorolja –, és a fázis II-IV. klinikai vizsgálatok szervezését segítenék. Ritka és unikális lehetőség van a GYEMSZI kezében, ugyanis fenntartóként 104 intézményre vonatkozóan tudnak keretmegállapodást kötni. Ezzel kicsit közelebb kerülnek a célkitűzéshez: az OGYI- és az ETT-engedély napjára aláírt szerződésekkel rendelkezzenek a kórházak. A nem GYEMSZI fenntartású intézmények is jelentkezhetnek, például a négy egyetem közül egy már megkereste a szervezetet, és bejelentette csatlakozási szándékát Dorkó Adrián tájékoztatása szerint.

Szerződésmintákat dolgoz ki a GYEMSZI – a szándékról már értesülhettek a kórházi vezetők is, ugyanis a GYEMSZI főigazgatója levélben tájékoztatta az intézményeket és az ipar szereplőit, illetve azt kérte tőlük, hogy vázolják a szerződéskötéskor jelentkező problémákat. Jövő áprilisra saját intézményi szerződésmintával akar előállni a GYEMSZI, ám mint Dorkó Adrián jelezte, nem akarnak merev rendszert, ezért a még formálódó elképzelések szerint az intézményi eseti megállapodásoknak is teret adnának. Igaz, tette hozzá, eddigi tapasztalataik szerint az intézményi szerződések tartalmának 90 százaléka azonos, hiszen általános szerződési feltételeket tartalmaz. A lényeg: legyen egy olyan template a konszenzusos megállapodást követően, amelyet a fenntartó intézményei elfogadnak, és alkalmazni tudnak.

A GYEMSZI ugyanakkor nem kíván beleavatkozni a díjazás elosztásába, nem kívánja elvonni a pénzeket, mert a legfőbb cél az, hogy a forrás azokhoz jusson el, akik a munkában részt vesznek. Dorkó Adrián ígérte, hogy az eddigi gyakorlat megmarad, vagyis az intézményi menedzsment dönthet. Fontos ugyanis, hogy motiváltak legyenek a közreműködő orvosok, egészségügyi szakdolgozók, akik így jövedelemkiegészítéshez jutnak. Ugyanakkor fenntartói oldalról nem megengedhető az, hogy egy klinikai vizsgálat az intézménynek veszteséget okozzon, tette hozzá.

Pontszerző és terveik szerint ingyenes képzéseket szerveznek majd a kutatásokban részt vevő, vagy bekapcsolódni kívánó kollégák részére. Elengedhetetlennek tartják, hogy a vizsgálóhelyeken képzett, felkészült, minőségbiztosítási szemlélettel rendelkező, angolul tudó koordinátorok támogassák a munkát, legyen gazdája a kutatásoknak. Az intézményi szabályrendszer kidolgozását szintén konzultáció után, szakmai konszenzussal kívánják kialakítani. Ennek lennének kötelező, illetve opcionális elemei (például ajánlások a vizsgálati stáb összetételére vonatkozóan).

Hogy a központ fenntartására honnan lesz pénz, arra Dorkó Adrián röviden azt válaszolta: a fenntartó biztosítja a megfelelő szervezeti hátteret és a szükséges forrásokat – így a „miből”-re nem sikerült érdemi választ kapniuk az érdeklődőknek.

Hangsúlyozta: semmi nincs kőbe vésve, semmilyen drámai változás nem fog történni, nincs tervbe véve jogszabályi változás sem. Egy koncepció készül, s lehet egyeztetni, nyitottak a javaslatokra.

 

(Folytatjuk)

Ezek a cikkek is érdekelhetik