2018. február 22. csütörtök, Gerzson napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Jogalkalmazás Nyugdíjszünetelés – jövedelemkiegészítés kompenzációként

Nyugdíjszünetelés – jövedelemkiegészítés kompenzációként

2013-06-19 06:55 Forrás: Kórház 2013/5. -- Dr. Kőszegfalvi Edit
4805
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


A közalkalmazotti jogviszony fenntartása a nyugdíjban, illetve korhatár előtti ellátásban részesülők tekintetében a „kettős ellátás tilalma” miatt azt eredményezi, hogy szünetel a nyugdíj és a korhatár előtti ellátás folyósítása (továbbiakban nyugdíjszünetelés).

 

A nyugdíjszünetelés időpontja függ attól, hogy a közalkalmazotti jogviszony mikor létesült. Ha 2013. január elsején már fennállt a jogviszony, akkor a szünetelésre július elsejétől kerül sor, ha ezt követően létesült a közalkalmazotti jogviszony, a létesítést követő hónaptól már nem kapja meg az érintett a nyugdíját. Az egészségügyi ágazatban az egészségügyi dolgozók tekintetében a kormány – érzékelve, hogy komoly ellátási gondot jelentene, ha a nyugdíj szünetelése miatt nem vállalnák a közalkalmazotti jogviszony fenntartását az érintettek, – jövedelemkiegészítési kompenzációs rendszert vezet be. Erre vonatkozóan két jogszabály is hatályba lépett: egyrészt a jogállási törvény módosítása, azaz a 2013. XL. törvénnyel módosításra került az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény, illetőleg az egészségügyi dolgozók kompenzációjának végrehajtása tárgyában született meg a 124/2013. (IV. 26.) Kormányrendelet. Ezen két jogszabály részletesen szabályozza a jövedelemkiegészítés megigénylésének, jogosultságának a feltételrendszerét. Vélhetően ezen jogszabályi előírások alkalmazása lehetőséget biztosít arra, hogy a nyugdíjjal, korhatár előtti ellátással rendelkezők nyugdíjuk szünetelése ellenére is fenntartsák az egészségügyi szolgáltatóknál a közalkalmazotti jogviszonyukat.

Ki részesülhet a nyugdíj szünetelése miatti jövedelemkiegészítésben?

A jogszabályi előírások alapján minden olyan költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozónak minősülő nyugdíjas (ideértve a 40 éves keresőtevékenység alapján nyugdíjast, illetve a korhatár előtti ellátásban, illetőleg szolgálati járandóságban részesülőt) akinek jogviszonya fennállása miatt a nyugdíja szüneteltetésre kerül. Azaz a jövedelemkiegészítés hatálya kizárólag a közalkalmazotti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozóra vonatkozik. Ugyanis, ha más jogviszony fennállása miatt kerül sor a nyugdíj szünetelésére, – például egy megbízási jogviszonyból származó jövedelem eléri a minimálbér tizennyolcszorosát –, erre tekintettel az érintett egészségügyi dolgozó nem kapja meg a kompenzációt.

Fontos kiemelni, hogy a munkáltatói kör szélesebb, mint az 1700/2012. Kormányhatározatban a nyugdíjas foglalkoztatásra vonatkozóan megfogalmazott kör, hiszen valamennyi költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató munkáltató a jogszabály hatálya alá tartozik, azaz az önkormányzatok által működtetett egészségügyi szolgáltatóknál nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban részesülők is jogosultak a közalkalmazotti jogviszony vállalása esetén a jövedelemkiegészítésre. Nagyon fontos, hogy bármilyen időtartamú közalkalmazotti jogviszony fennállása, azaz egy részmunkaidős jogviszony fennállása is maga után vonja a nyugdíj szüneteltetését. Így a részmunkaidőben közalkalmazotti jogviszonyban állóknál is vizsgálni kell a jövedelemkiegészítésre való jogosultság feltételét. Ha az adott egészségügyi dolgozó több közalkalmazotti jogviszonyban áll, akkor csak egy jogviszonyra tekintettel kaphatja meg a jövedelemkiegészítést, ha több részmunkaidős jogviszonya van, akkor az egyes részmunkaidős jogviszonyokban kapott jövedelemkiegészítés mértéke együttesen sem haladhatja meg a nyugdíj mértékét. Vagy arányosan kap jövedelemkiegészítést az egyes munkáltatóktól, vagy az általa megjelölt munkáltató folyósítja azt teljes mértékben.

A jövedelemkiegészítésre való jogosultság feltétele

A nyugdíj, illetőleg korhatár előtti ellátás szünetelése kapcsán a jövedelemkiegészítés nem automatikusan illeti meg a közalkalmazotti jogviszonyt vállaló egészségügyi dolgozót. Nagyon fontos, hogy egészségügyi dolgozóról beszélünk, azaz kizárólag csak a jogállási törvény alapján egészségügyi tevékenységet, szakképesítéshez kötött egészségügyi tevékenységet ellátó, illetőleg szakképesítéssel nem rendelkező, de egészségügyi dolgozó tevékenységét segítő közalkalmazott jogosult a jövedelemkiegészítésre. Az egészségügyi ágazat gazdasági-műszaki területén közalkalmazotti jogviszonyt vállaló nyugdíjasok, illetve korhatár előtti ellátásban részesülők nem kapnak ilyen juttatást. Az egészségügyi dolgozó jövedelemkiegészítésre való jogosultságánál két kört határozott meg a jogalkotó. Az egyik kör, akinek nyugdíjasként való foglalkoztatását a kormány az 1700/2012 kormányhatározat alapján támogatta. A másik kör, akik még nem érték el az öregségi korhatárt, de rendelkeznek öregségi nyugdíjjal vagy korhatár előtti ellátással, illetve az önkormányzati költségvetési szerveknél nyugdíjasként dolgoznak, csak a továbbfoglalkoztatásukhoz nem kellett kérni a kormány támogatását. Ezen közalkalmazotti kör esetében a jövedelemkiegészítésre való jogosultságnak feltétele, hogy a miniszter jogosultságukat jóváhagyja. Azaz a kérelmeket, amelyeket a dolgozóknak kell eljuttatniuk a munkáltatón keresztül a GYEMSZI-hez külön kell választani azokéra, akiknek a foglalkoztatását a kormány támogatta, és azokéra, akiknél szükséges a miniszter jóváhagyása. A miniszter jóváhagyásánál figyelembe veszik, hogy a kérelmet benyújtó egészségügyi dolgozó a munkáltató alaptevékenységhez kapcsolódóan végez-e munkát, vagy különösen indokolt-e az ő közalkalmazotti foglalkoztatása. Ezen feltételrendszert a GYEMSZI vizsgálja, és az ő javaslata alapján dönt a miniszter, hogy jóváhagyja-e a jövedelemkiegészítési jogosultságot, vagy sem. Csak jóváhagyás esetén válik jogosulttá a kompenzációra a nyugdíj szünetelésére tekintettel a közalkalmazott, erről feltétlenül szükséges az érintetteket tájékoztatni.

A jövedelemkiegészítés mértéke

A jövedelemkiegészítés nem haladhatja meg a nyugdíj vagy a korhatár előtti ellátás mértékét. Lehetősége van a munkáltatónak arra, hogy a dolgozóval egyeztetve egy alacsonyabb összegű jövedelemkiegészítést igényeljen meg, mint az érintett személy nyugdíjának összege vagy korhatár előtti ellátása, ebben az esetben mindenféleképpen szükségesnek tartom a dolgozóval való egyeztetést, hogy ennek tudatában döntsön: vállalja-e a közalkalmazotti jogviszony fenntartását 2013. július 1. után is, vagy sem. Igaz, a munkáltató folyósítja a közalkalmazottnak a jövedelemkiegészítést, de az nem része az illetménynek, így a közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó illetménykifizetésnél vagy mozgóbér-kifizetésnél értelemszerűen nem veszik figyelembe. Úgyszintén a minimálbér és a garantált bérminimum esetében sem, illetőleg az adó- és járulékváltozások ellentételezéseként megállapított kompenzációnál sem. Ugyanakkor ez a jövedelemkiegészítés a dolgozó részéről adó- és járulékköteles, és a munkáltatónak is fizetni kell a közterheket utána, egyedül a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség nem terheli a közalkalmazottat e körben. Erre figyelemmel, amikor megigénylésre kerül a jövedelemkiegészítés iránti támogatás, akkor az adóval, járulékkal és közterhekkel megemelt összeget kell megigényelni annak érdekében, hogy a dolgozó által megkapott összeg megegyezzék a nyugdíj, korhatár előtti ellátás összegével. A jövedelemkiegészítés folyósítása végett a megigényelt támogatás összegét az OEP-kasszán keresztül kapja meg a munkáltató azzal, hogy adatszolgáltatást kell nyújtania a GYEMSZI irányába. Egyrészt a dolgozói kérelmeket továbbítani kell, illetőleg a GYEMSZI-től a nyugdíj, korhatár előtti ellátás összegére vonatkozó tájékoztatás alapján a végrehajtási kormányrendeletben meghatározott igénylőlap alapján kell elektronikusan megigényelni a jövedelemkiegészítésnek az összegét, aminek felhasználásával el is kell számolni, és a GYEMSZI jogosult ellenőrizni a felhasználás jogszerűségét. Az adatszolgáltatási, elszámolási határidőket a jogszabály pontosan meghatározza. Fontos előírás, hogy amennyiben változik a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottnak a nyugdíja vagy a korhatár előtti ellátásának összege, ezt a közalkalmazottnak be kell jelentenie a munkáltatónak. A munkáltató a támogatási összeg tekintetében fennálló változásokat köteles havonta, összesítve elküldeni a GYEMSZI-nek, aki intézményi bontásban fogja azt az OEP részére továbbítani, hogy ezek a változások a jövedelemkiegészítés folyósításánál is megjelenjenek. Első alkalommal a munkáltatók részére a jövedelemkiegészítés alapjául szolgáló támogatást 2013. 07. 20-áig utalják.

Mikor nem jár, illetőleg mikor szünetel a közalkalmazotti jogviszonyban álló nyugdíjasnál, korhatár előtti ellátásban részesülőnél a kompenzáció folyósítása

A jogszabály egyértelműen nevesítette, hogy amennyiben a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságon vagy igazolatlan távolléten van, ezen időtartamra nem jár neki arányosan a jövedelemkiegészítés. Sajátos szabály került megfogalmazásra a felmentés vonatkozásában. Ugyanis, ha a közalkalmazottnak a jogviszonyát felmentéssel a munkáltató megszünteti, a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára nem jár jövedelemkiegészítés. A közalkalmazotti törvény kötelezővé teszi a felmentési idő felére a munkavégzés alól mentesítést, így erre az időtartamra csak távolléti díjat fog kapni a közalkalmazott, hiszen a jövedelemkiegészítés folyósítása szünetel. Ez vélhetően befolyásolni fogja, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt vállalók kérik-e a felmentésüket, vagy helyette inkább közös megegyezéssel vagy lemondással szüntetik meg a jogviszonyukat, hiszen így a jogviszonyuk megszüntetéséig a bér mellett megkapják a jövedelemkiegészítést is.

Annak a nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban részesülő személynek, aki a reá irányadó öregségi korhatárt még nem töltötte be, és a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát eléri a biztosítási jogviszonyból származó jövedelme, a hatályos jogszabályi előírások alapján szünetel a nyugdíjának, illetve ellátásnak a folyósítása. Figyelemmel arra, hogy a jövedelemkiegészítés a kieső nyugdíj, illetve ellátás kompenzálására szolgál, ha az egyébként sem kerülne folyósításra, akkor ugyanezt a szabályt alkalmazzák a jövedelemkiegészítés folyósítása tekintetében is. Így az a közalkalmazott, aki a reá irányadó öregségi korhatárt még nem töltötte be, és vállalja a közalkalmazotti jogviszonyát, addig kapja a jövedelemkiegészítést, ameddig a közalkalmazotti, – illetve ha van egyéb biztosítási jogviszonyból származó – jövedelme a minimálbér tizennyolcszorosát el nem éri. Ha eléri, ezt követően az adott év hátralevő időtartamában a jövedelemkiegészítés folyósítása szünetel. Például, ha egy korhatár előtti ellátásban részesülő közalkalmazott illetménye 2013. augusztus hónapban eléri a limithatárt, akkor a jövedelemkiegészítés folyósítása szeptembertől december hónapig szünetel. Valójában ezen szabállyal a közalkalmazott nem kerül hátrányosabb helyzetbe, mintha nyugdíja, illetve korhatár előtti ellátása szünetelne, hiszen a jövedelemkiegészítés szünetelése igazodik a nyugdíj, korhatár előtti ellátás szünetelésére vonatkozó szabályokhoz. Azon közalkalmazott esetében, aki a reá irányadó öregségi korhatárt betöltötte, nem kerül sor a jövedelemkiegészítés szüneteltetésére, hiszen nyugdíja folyósítása esetében sem vonatkozik rá ez a szabály. A fenti példánál maradva, ha a korhatár előtti ellátásban részesülő eléri a reá irányadó öregségi korhatárt, akkor egész évben megkapja a jövedelemkiegészítést, a keresetének összegétől függetlenül.

A dolgozót terhelő kötelezettség

A közalkalmazottnak egyrészt kérelmet kell benyújtania a jövedelemkiegészítés iránt, mely kérelmet a munkáltató továbbítja a GYEMSZI felé. A kérelem tartalmaz egy adatkezeléshez való hozzájárulást is, hiszen a jövedelemkiegészítésben részesülőnek a jogviszonya megszűnését követően még három évig kezelni fogják az adatait a folyósítás ellenőrzése végett. Ha több jogviszonyban áll a közalkalmazott, arról is nyilatkoznia kell, hogy melyik munkáltatónál kívánja igénybe venni a jövedelemkiegészítést. Ha a dolgozó több részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, nyilatkoznia kell arról, hogy arányosan kéri az egyes munkáltatóktól a jövedelemkiegészítést, vagy kijelöli, melyik fizesse meg teljes összegben neki. Ha a közalkalmazott nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának összegében változás következik be, ezt is be kell jelentenie a munkáltatónak. Így például, ha az egészségügyi dolgozónak további jogviszonyára tekintettel nyugdíját emelik, az erre vonatkozó jogerős határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell eleget tenni a bejelentési kötelezettségének, hogy a jövedelemkiegészítés összegének módosítása iránti igény a GYEMSZI részére továbbításra kerüljön. A jövedelemkiegészítést a dolgozó csak addig kapja meg, ameddig közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszonyban áll. Természetesen ebben az esetben a nyugdíja, korhatár előtti ellátása összege ismételten folyósításra kerül.

Jövedelemkiegészítés igénylésének eljárási szabályai

A munkáltatónak a jogszabály előírása alapján a törvény megjelenését követően 15 napon belül tájékoztatnia kell az érintett nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban részesülőket, hogy milyen módon juthatnak a közalkalmazotti jogviszonyuk fenntartása esetén a jövedelemkiegészítéshez. Célszerű már a tájékoztatóhoz csatolni a dolgozó által kitöltendő kérelmet, hogy aki igényelni kívánja a jövedelemkiegészítést, akkor az már a kérelmet is töltse ki annak érdekében, hogy a munkáltató ezeket a kérelmeket meg tudja küldeni a GYEMSZI-nek 2013. 06. 5-éig. A GYEMSZI 2013. 06. 12-éig juttatja a kérelmét a nyugdíjfolyósító szervhez, amelyben a kérelmet benyújtottak vonatkozásában tájékoztatást kér a nyugdíj, illetve korhatár előtti ellátás összegéről, amely adatot a munkáltatók részére továbbítja.

A munkáltató ezen adatok birtokában fogja a kormányrendelet 2. sz. igénylőlap- mellékletét kitölteni, hiszen ez alapján tudja meghatározni, hogy milyen összegű támogatást kíván igénybe venni annak érdekében, hogy a továbbfoglalkoztatott egészségügyi dolgozó részére a jövedelemkiegészítés kifizetésre kerülhessen. A jogi szabályozásból jól látható, hogy a munkáltatókat komoly adatszolgáltatási, és a megigényelt összeg tekintetében elszámolási kötelezettség is terheli a GYEMSZI irányában. Természetesen, ha a dolgozó a tájékoztatást követően úgy dönt, hogy nem vállalja a közalkalmazotti jogviszonyát, akkor a dolgozó a jogviszonyát egyoldalúan megszüntetheti, kezdeményezheti a munkáltatónál a felmentését is. Ebben az esetben azonban számolnia kell azzal, hogy ha a munkáltató felmenti, és a felmentési idő túlnyúlik 2013. 07. 1-jén, akkor erre az időre a nyugdíja, korhatár előtti ellátása szünetel, és jövedelemkiegészítést sem kap. Azon közalkalmazott, aki nem akarja, hogy nyugdíja, korhatár előtti ellátása szüneteljen, 2013. 06. 30-áig meg kell, hogy szüntesse a közalkalmazotti jogviszonyát, és ezt jeleznie kell a nyugdíjfolyósító igazgatóság felé annak érdekében, hogy a nyugdíja, korhatár előtti ellátása szüneteltetésére ne kerüljön sor. Még egyszer fontos hangsúlyozni: ezek a szabályok az egészségügyi dolgozókra vonatkoznak az egészségügyi ágazatban, más területen dolgozók ezt nem vehetik igénybe, és ezek a szabályok kizárólag a közalkalmazotti jogviszony miatti nyugdíj, korhatár előtti ellátás szünetelésének kompenzációjára vonatkoznak.

Ezek a cikkek is érdekelhetik