2017. augusztus 22. kedd, Menyhért, Mirjam napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Jogalkalmazás Nyugdíjas foglalkoztatás a közszférában

Nyugdíjas foglalkoztatás a közszférában

2013-04-12 07:50 Forrás: Kórház 2013/3. -- Dr. Kőszegfalvi Edit
30004
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Jelen cikkünk keretében a nyugdíjra vonatkozó jogszabályokat kívánjuk áttekinteni, segítve a munkáltató illetve a közalkalmazott eligazodását a szerteágazó jogi szabályozás között.

Közalkalmazotti jogviszony – nyugdíjfolyósítás szüneteltetése

A társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályok a nyugdíj melletti biztosítási jogviszonyban elért kereset összegétől függően előírják a nyugdíj folyósításának a szüneteltetését. Azaz, ha a nyugdíjasnak 2013. január 1-jén érvényes kötelező legkisebb munkabér, azaz a 98 000 Ft összegének a tizennyolcszorosát eléri a biztosítási jogviszonyból származó jövedelme, az év hátralévő részében nem kap nyugdíjat. Ez a szabály azonban csak az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjasokra vonatkozik, illetőleg ide tartoznak azok is, akik korhatár előtti öregségi nyugdíjban vagy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülnek. Ugyanakkor 2013. január 1-jétől az általános biztosítási jogviszonyból származó jövedelem mértékéhez igazodó szüneteltetési szabályt a közalkalmazottak vonatkozásában kiegészítette a jogalkotó, és önmagában a közalkalmazotti jogviszony fennállása maga után vonja a nyugdíjfolyósítás szüneteltetését. Azaz függetlenül attól, hogy az adott személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy sem, illetve függetlenül attól, hogy a közalkalmazotti jogviszonyból milyen mértékű jövedelmet szerzett az érintett személy, a közalkalmazotti jogviszony létesítését követő hónaptól részére a nyugdíj nem folyósítható.

Nagyon fontos, hogy az öregségi nyugdíj alatt a 40 éves keresőtevékenységhez kapcsolódó teljes öregségi nyugdíjat is érteni kell. Így annak a női dolgozónak, aki 40 éves keresőtevékenységére megigényelte az öregségi nyugdíjat, majd ezt követően 2013-ban közalkalmazotti jogviszonyt létesít, számolnia kell nyugdíja folyósításának a szüneteltetésével. Önmagában a nyugdíjas státuszt nem érinti ez a szabály, azaz a nyugdíjas státusza megmarad, csak a nyugdíj folyósítása szünetel a közalkalmazotti jogviszony időtartama alatt.

A jogalkotó azonban egy átmeneti szabályt fogalmazott meg azon személyek tekintetében, akik 2013. január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban álltak. Ugyanis azon öregségi nyugdíjasnak, aki 2013. január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban állt, nyugdíj szüneteltetésére 2013. július 1-jétől kerül sor. 2013. április 30-áig nyilatkozni kell, hogy fenntartja-e a közalkalmazotti jogviszonyát vagy sem. Ha fenntartja, akkor 2013. július 1-je után szünetel az öregségi nyugdíj folyósítása. Ezzel szemben, aki 2013. január 1-jét követően létesít közalkalmazotti jogviszonyt, az ő esetében már a jogviszony létesítését követő hónaptól kezdődően a nyugdíj folyósítása szünetel. Így, ha az öregségi nyugdíjassal úgy kötnek közalkalmazotti jogviszonyt, hogy a jogviszony létesítésének dátuma 2013. január 2-a, noha az okmányok és a jogviszony létesítése szándékot már 2012 decemberében eldöntötték, mivel a jogviszony létesítésének kezdő időpontja 2013. január 2., az ő esetében már 2013. februártól nyugdíj folyósítására nem kerülhet sor. Ezzel szemben, akivel úgy létesítettek jogviszonyt 2012 decemberében, hogy a jogviszony létesítésének kezdő dátuma január 1-je, az ő esetében csak 2013. július 1-jétől fog szünetelni a nyugdíj, hiszen január 1-jén már jogviszonyban állt. Ha az érintett öregségi nyugdíjas megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát, akkor a megszüntetést követő hónaptól ismételten a nyugdíja folyósítására kerül.

Fontos hangsúlyozni, hogy kizárólag a közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódik a fentiekben ismertetett szabály. Azaz az egészségügyi közszolgáltatást végző gazdasági társaságoknál munkaviszonyban álló dolgozókra ez a szabály nem vonatkozik. Úgyszintén, aki szabadfoglalkozású jogviszonyban vagy egyéb megbízási, vállalkozási jogviszonyban végez nyugdíjasként munkát: esetében az általános minimálbér tizennyolcszorosához kapcsolódó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a reá irányadó öregségi korhatárt eléri, akkor már ezek a szabályok sem kerülnek alkalmazásra.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony fennállásához kapcsolt nyugdíj-szüneteltetési szabály mellett változatlanul él a biztosítási jogviszonyból származó jövedelem nagyságához kötött nyugdíj folyósításának szüneteltetési szabálya is. Azaz, ha a 2013. január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban álló öregségi nyugdíjas 2013. június 30-a előtt eléri keresetével a minimálbér tizennyolcszorosának az összegét, ebben az esetben ezen szabályt figyelembe véve július 1-je előtt szüneteltetésre kerül a nyugdíj folyósítása.

Jól látható tehát a 2013. január 1-jén hatályba lépő társadalombiztosítási nyugellátási szabályok módosításánál, hogy a jogalkotó elsősorban a közszférában foglalkoztatott öregségi nyugdíjban részesülők vonatkozásában fogalmazott meg szigorú szabályokat.

Közalkalmazotti jogviszony – korhatár előtti ellátás szüneteltetése

Természetesen sok munkáltatónál kérdésként merül fel, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülők esetében alkalmazni kell-e ezen szabályokat. A korhatár előtti öregségi nyugdíjakra vonatkozó 2011. évi CLXVII. tv. ugyanezeket a szabályokat rendeli el alkalmazni ezen ellátásban részesülőkre is. Azaz, aki korhatár előtti ellátásban részesül, és közalkalmazotti jogviszonyt létesít, az ellátásának szüneteltetése attól függ, hogy a jogviszony létesítésére mikor került sor. Ha 2013. január 1-jén már közalkalmazotti jogviszonyban állt, akkor a 2013. június 30-áig kaphatja a korhatár előtti ellátást, és az július 1-jétől fog szünetelni. Ha 2013. január 1-je után létesít közalkalmazotti jogviszonyt, akkor a létesítést követő hónaptól szünetel a korhatár előtti ellátása. Azaz, ugyanazon szabályokat kell alkalmazni a korhatár előtti ellátásokban részesülőknél, mint az öregségi nyugdíjban részesülőknél, ha közalkalmazotti jogviszonyt részesít. Ha nem közalkalmazotti jogviszonyt létesít, azaz egy egészségügyi dolgozóval az egészségügyi közszolgáltatást végző szabadfoglalkozású jogviszonyt létesít, vagy gazdasági társasági formában egészségügyi szolgáltatást ellátó munkaviszonyt, akkor értelemszerűen ezek a szabályok rájuk sem vonatkoznak, kizárólag csak a minimálbér tizennyolcszorosához kapcsolódó nyugdíj-szüneteltetési szabályok. Fontos ezért a munkáltatónak mindig vizsgálnia közalkalmazotti jogviszonyt létesítésekor, hogy mely szabályok kerülnek alkalmazásra az érintett személy vonatkozásában. Célszerű a dolgozó figyelmét ezekre a szabályokra felhívni, hogy annak tudatában döntsön a közalkalmazotti jogviszony vagy egyéb jogviszony létesítéséről, hogy ez esetlegesen a nyugdíj folyósításának a szüneteltetését is maga után vonhatja. Ezzel összefüggésben szükséges megjegyezni, hogy nincs előírás a tekintetben, hogyan kellene a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntetnie az érintett személynek.

Közalkalmazotti jogviszony megszüntetési formái

Természetesen egyoldalúan, lemondással megszüntethető a közalkalmazotti jogviszony, a munkáltató és a dolgozó közös megegyezéssel is megszüntetheti azt, de ugyanakkor a dolgozó tekintetében élhet a munkáltató a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felmentéssel is. Azonban csak a nyugdíjasok esetében lehet ezzel a megszüntetési móddal élni, a korhatár előtti ellátásban részesülők csak egyoldalúan vagy közös megegyezéssel szüntethetik meg a jogviszonyukat, annak érdekében, hogy a korhatár előtti ellátás folyósításának szüneteltetésére ne kerüljön sor.

Fontos azonban már itt is megjegyezni, hogy amennyiben a munkáltató felmenti az érintett közalkalmazottat, és a felmentési idő túlnyúlik 2012. június 30-án, akkor a közalkalmazott már 2013. július 1-jétől nem fogja megkapni a nyugdíját, hiszen a törvényi rendelkezés szerint, akinek közalkalmazotti jogviszonya fennáll, annak július 1-étől nyugdíja folyósítását szüneteltetni kell. Ha a felmentési idő közalkalmazotti jogviszonynak minősül, ennek az időtartamát sem a felek, sem kollektív szerződés nem rövidíthetik le. Ha a közalkalmazott el kívánja kerülni a nyugdíja folyósításának a szüneteltetését, akkor oly módon kell a jogviszonyát megszüntetni, hogy ennek időpontja 2013. június 30-ára, vagy az előttre essék.

Nyugdíjjogosult és nyugdíjas foglalkoztatási tilalma

A költségvetési szerveknél, közalkalmazotti jogviszonyban állóknál további korlátozó szabály az 1700/2012. (XII.29.) Korm. határozatban jelent meg. Ez a határozat a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezőkre fogalmaz meg foglalkoztatási, alkalmazási tilalmat. Továbbá ezen szabályokat kiterjeszti a megbízási, vállalkozási jogviszony kereteiben történő foglalkoztatásra is. A kormányhatározat hatálya kizárólag a központi költségvetési szerveknél közalkalmazotti jogviszonyban állókra vonatkozik, így az önkormányzati irányítás alatt lévő költségvetési szervekre, illetve az egészségügyi közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság munkáltatóra nem.

A kormányhatározat alkalmazását illetően szükséges kiemelni, hogy azon személyek tekintetében kell alkalmazni, akik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték, függetlenül attól, hogy részesülnek-e öregségi nyugdíjban vagy sem. Erre figyelemmel a 40 éves keresőtevékenység kapcsán öregségi nyugdíjban részesülő közalkalmazotti jogviszonyban álló nők esetében ezek a szabályok csak akkor alkalmazhatóak, ha már elérték a rájuk irányadó öregségi korhatárt, önmagában az öregségi nyugdíj folyósítása nem jelenti azt, hogy automatikusan a kormányhatározat hatálya alá kerülnek.

A kormányhatározat a jogviszonyban állók vonatkozásában továbbfoglalkoztatási tilalmat ír elő, a megszüntetett státuszok vonatkozásában státuszbefagyasztást, a határozat hatálya alá tartozó személyek vonatkozásában pedig újrafoglalkoztatási tilalmat fogalmaz meg, – illetve sajátos módon ezen költségvetési szerveknél az érintett személyeknek a megbízási, vállalkozási jogviszonyban való alkalmazását is megtiltja.

Foglalkoztatási tilalom

A határozat hatálya alá tartozó közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát fő szabály szerint a munkáltatónak felmentéssel meg kell szüntetnie. A felmentés jogcíme a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja, azaz, hogy nyugdíjasnak minősül. A nyugdíjas minősítését a Munka törvénykönyvének a 294. § 1/g. pontja határozza meg, amely részben nyugdíjfolyósítás, részben pedig nyugdíjjogosultság megszerzéséhez köti a nyugdíjas fogalmát.

A foglalkoztatási tilalom vonatkozásában fontos, hogy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerző szabadfoglalkozású jogviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban álló személyre nem ír elő jogviszony-megszüntetési tilalmat a kormányhatározat. Ez a gyakorlat nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy az egészségügyi szolgáltatóval szabadfoglalkozású jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó, illetve egyéb megbízott, vállalkozó szerződését nem kell megszüntetni, hiszen a kormányhatározat e körben kizárólag új jogviszony létesítésének a tilalmát fogalmazza meg

Újrafoglalkoztatási tilalom

A kormányhatározat a reá irányadó öregségi korhatárt elért, és a teljes öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzők vonatkozásában főszabály szerint tiltja az új közalkalmazotti, polgári vagy vállalkozási jogviszony létesítését is. Felvetődik a kérdés, hogy az egészségügyben közreműködői szerződés köthető-e olyan vállalkozásokkal, amelyek a feladat ellátásába bevonnak a kormányhatározat hatálya alá tatozó személyeket. Álláspontom szerint a közreműködői szerződésnél nem természetes személlyel, hanem egy egészségügyi szolgáltatóval történik a szerződéskötés, a kormányhatározat pedig kifejezetten természetes személlyel való jogviszony létesítését tiltja. Erre figyelemmel a kormányhatározati tilalom a közreműködői szerződésekre nem alkalmazható, függetlenül attól, hogy esetleg ezen vállalkozásban olyan személyek is munkát végeznek, akik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték.

Mentesítési lehetőség

A jogalkotó a foglalkoztatási, újrafoglalkoztatási tilalom és a státuszbefagyasztási szabály kapcsán azonban egy mentesítési szabályt is megfogalmazott. Az érintett személy kezdeményezheti, hogy fennmaradjon a közalkalmazotti jogviszonya, illetve, hogy a létesítési tilalom ellenére vele közalkalmazotti, illetve szabadfoglalkozású, megbízási vagy vállalkozói jogviszonyt létesítsenek. Lehetősége van a munkáltatónak is arra, hogy ne kerüljön sor a státusz befagyasztására, az erre irányuló kérelme alapján. Az egyedi dolgozói kérelmet a munkáltatónak saját véleményével együtt kell továbbítania, és az ágazati miniszter javaslata alapján a kormány dönt az adott személy továbbfoglalkoztatása, vagy új jogviszony létesítése kérdésében.

Mindaddig, ameddig az egyedi kérelem alapján nem születik meg a döntés, a közalkalmazotti jogviszonyt nem kell megszüntetni. Ha a benyújtott kérelem kedvező elbírálást nyer, azaz támogatja a kormány a továbbfoglalkoztatást, akkor a közalkalmazotti jogviszony megmaradhat, ha nem támogatja, akkor a munkáltatónak a közalkalmazotti jogviszonyt meg kell szüntetnie. A megszüntetés vonatkozásában azonban szükséges utalni arra, hogy a munkáltatónak kell a közalkalmazott jogviszonyát a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján megszüntetni. Ugyanakkor a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében alkalmazásra kerül azon szabály, hogy 2013. július 1-jétől már a jogviszony fennállása mellett szünetel a nyugdíj folyósítása. Azaz, ha a kormányhatározat alapján felmentett dolgozó közalkalmazotti jogviszonya 2013. június 30-át meghaladóan szűnik meg a hosszú felmentési időre tekintettel, akkor az ezt meghaladó időtartamra nyugdíj folyósítására nem kerülhet sor. A munkáltató számára egy felmentés-jogcímen történő megszüntetési kötelezettséget ír elő a kormányhatározat, ugyanakkor álláspontom szerint ez nem zárja ki, hogy a dolgozó saját maga kezdeményezze közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését, akár lemondással, akár közös megegyezés kezdeményezésével. Ebben az esetben elkerülhetővé válik az, hogy a közalkalmazottnak 2013. július 1-jétől szüneteltetésre kerüljön a nyugdíjfolyósítása. Természetesen itt felmerülhet, hogy megkaphatja-e a dolgozó valamilyen jogcímen a felmentési mentesítési időtartamra járó pénzösszeget. A munkáltató, ha nem felmentéssel szünteti meg a közalkalmazott jogviszonyát, akkor a „munkavégzés alóli mentesítésre járó díjazás” jogcímén nem tud fizetni, de közös megegyezés esetén jutalmat tud fizetni, illetőleg ha a dolgozó saját maga kezdeményezi jogviszonyának a megszüntetését lemondással, a hatályos közalkalmazotti törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató a lemondási idő akár teljes tartama alatt mentesítse a dolgozót a munkavégzés alól. Azaz így két hónapos időtartamra megkaphatja úgy az illetményét, hogy már munkavégzési kötelezettség nem terheli.

Mivel a foglalkoztatási tilalom a szabadfoglalkozású megbízási vállalkozási szerződésben állók esetében nem áll fenn, az ő jogviszonyuk fenntartható. Ugyanakkor már új jogviszony csak akkor létesíthető, ha az érintett személy kérelme alapján úgymond a mentesítést megkapja. Nagyon fontos előírás, hogy a kormány döntése köti a munkáltatót, azaz hiába támogatja az adott személy továbbfoglalkoztatását: ha a kormány a továbbfoglalkoztatását nem támogatja, akkor a közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni. Szabadfoglalkozású jogviszony úgyszintén csak akkor létesíthető, ha az erre irányuló kérelmet a kormány támogatja. A mentesítési kérelmek tekintetében a tulajdonos GYEMSZI több feladatot is adott a munkáltatóknak. Részben tájékoztatási kötelezettséget fogalmazott meg, hogy az érintett közalkalmazottak ismerjék meg a rájuk vonatkozó szabályokat, illetőleg egy eljárási rendet, hogy hogyan kell a mentesítési kérelmeket összegezni és elküldeni.

Kötelező felmentési szabály – nyugdíjas esetében

A nyugdíjas foglalkoztatáshoz kapcsolódóan 2013. január 1-jével módosult a közalkalmazotti törvénynek a felmentésre vonatkozó szabálya a 40 éves keresőtevékenység alapján szolgálati időt szerzők vonatkozásában. Annak a női dolgozónak, aki a nyugdíjbiztosítási szerv igazolása alapján rendelkezik 40 éves keresőtevékenységgel és kezdeményezi közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését, a munkáltatónak azt felmentéssel a Kjt. 30. § (4) bekezdése alapján meg kell szüntetnie. Először került a közalkalmazotti törvényben megfogalmazásra egy kötelező felmentési szabály, azaz a munkáltató nem mérlegelhet, hanem az érintett személy kezdeményezése alapján a közalkalmazotti jogviszonyt meg kell, hogy szüntesse. Természetesen itt is fontos előírás, hogy a dolgozónak kell kezdeményezni jogviszonya megszüntetését; a munkáltató arra hivatkozva, hogy a 40 éves szolgálati időt a dolgozó nő megszerezte, nem élhet a felmentés jogintézményével. Változatlan a szabály, hogy a kérelem benyújtásakor még nem kell rendelkezni 40 éves keresőtevékenységgel, elegendő, ha a felmentési idő végére szerzi meg a szükséges szolgálati időt a dolgozó.

Fontos e körben még utalni arra, hogy az új megszüntetési jogcím, azaz a Kjt. 30. § (4) bekezdése alapján történő felmentés esetén a dolgozó nem kap végkielégítést. A jogalkotó az előző évi szabályok dilemmáját próbálta feloldani, hiszen ha korábban a dolgozó a Kjt. 30. § (1) bekezdés f) pontjára hivatkozva kezdeményezte a felmentését, s a munkáltató ennek 2012. december 31-éig eleget tett, a felmentéshez végkielégítés összege is kapcsolódott.

A kötelező felmentéshez kapcsolódóan a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályok is módosultak: ha a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 30. §. (4) bekezdése alapján szűnik meg és 35 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, részére meg kell adni a 40 éves jubileumi jutalmat. Azaz, ha a dolgozó részéről egy ilyen kezdeményezés érkezik a munkáltatóhoz, akkor a munkáltatónak a felmentési időhöz kapcsolódó mentesítési összeggel is számolnia kell, illetőleg ha a dolgozó rendelkezik 35 éves közalkalmazotti jogviszonnyal, akkor az 5 hónapos jubileumi jutalom összegének a kifizetését is biztosítani kell számára. Érdekes, hogy a jogalkotó kizárólag a 40 éves jubileumi jutalom vonatkozásában szabályozta a 40 éves keresőtevékenységre tekintettel a jogviszonyt megszüntető dolgozóknak a jubileumi jutalmát, a jogviszony megszűnésének évében esedékes jubileumi jutalom vonatkozásában nem. Azaz, ha a női dolgozó kezdeményezi a felmentését, és a felmentési idő adott évben megszűnik, és ezt követően jubileumi jutalomra, azaz a 25 vagy a 30 éves jubileumi jutalomra válna jogosulttá, nem kaphatja meg azt, hiszen nem minősül még nyugdíjasnak az Mt. 294. §-ában foglalt szabályok szerint. Ehhez szükséges volna, hogy részére megállapítsák a nyugdíjat, ennek pedig az a feltétele, hogy először a közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni.

Természetesen a kötelező felmentés csak a 40 éves keresőtevékenység vonatkozásában élő szabály a korhatár előtti ellátás tekintetében ilyen szabály nem nyert megfogalmazást, azaz ebben az esetben nincs felmentési kötelezettség, sőt a nyugdíjas felmentési jogcím sem alkalmazható, hiszen az ilyen ellátást igénybe venni szándékozó nem minősül nyugdíjasnak. Így a közalkalmazott csak saját maga, egyoldalúan, lemondással vagy közös megegyezés kezdeményezésével kérheti a közalkalmazotti jogviszonyának a megszüntetését. Ebből adódóan pedig értelemszerűen nem fog jubileumi jutalomban részesülni, kivéve, ha annak általános feltételeit megszerzi.

Összességében jól látható, hogy a közszférában a közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódóan egyrészt egy szigorú nyugdíj-szüneteltetési szabályt vezetett be a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó törvény, a kormányhatározat foglalkoztatási, újrafoglalkoztatási tilalmat határozott meg, és a minimálbér összegéhez igazodó nyugdíj-szünetelési szabályok is változatlanul hatályban maradnak. Szükséges ezért a munkáltatónak mind a társadalombiztosítási nyugellátási szabályokat, mind a kormányhatározatban előírt szabályokat figyelemmel kísérni, és ennek függvényében dönteni a továbbfoglalkoztatásról, újrafoglalkoztatásról, illetőleg az érintett közalkalmazottnak is mérlegelnie kell, hogy a közalkalmazotti jogviszony fenntartásával vállalja-e a nyugdíj folyósítás szüneteltetését vagy sem.

Ezek a cikkek is érdekelhetik