2018. május 21. hétfõ, Konstantin napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Jogalkalmazás Korlátozott Felelősségű Társaság

Korlátozott Felelősségű Társaság

2012-09-07 08:05 Forrás: Orvosok Lapja 2012/7-8. -- Dr. Simon Tamás
2052
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Módosult az egészségügyi dolgozókra áthárítható kártérítés szabályozása

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény év elején történő elfogadásakor sokan felháborítónak tartották, hogy a munkavállaló kártérítési felelősségének új szabályai szigorúbb előírásokat tartalmaznak. A törvény szerint súlyos gondatlanság esetén a munkavállalónak az általa okozott teljes kárt kell megtérítenie, ha a munkáltató ilyen eljárást kezdeményez vele szemben. Sokan arról beszéltek, hogy az orvosok és egészségügyi dolgozók felelőssége jelentős mértékben növekedne, ami csak részben igaz. A beteg ugyanis, ha kára keletkezik, mindig az egészségügyi szolgáltatóval (munkáltató) szemben érvényesíti kártérítési igényét, és ez az igényérvényesítés korábban sem volt, és jelenleg sincs korlátozva. Abban az esetben, ha az egészségügyi szolgáltató a kártérítést kifizette, akkor ennek az összegnek az áthárítása iránt indíthat eljárást a munkavállalójával szemben, és itt merült volna fel az új felelősségi mérték, kizárólag súlyos gondatlanság esetén. Egyetlen szakma volt, amelyik érdemben tiltakozott ez ellen a szabály ellen, az egészségügy, így a napokban hatályba lépett az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvény, ami az egészségügyi dolgozókra speciális kártérítés- áthárítási szabályokat alkotott, ennek a részleteit kívánom bemutatni.

Mit mond a munka törvénykönyvéről szóló jogszabály

A törvény az egészségügyi dolgozókra speciális rendelkezést nem tartalmaz.

Előírása szerint, ha a munkavállaló gondatlanságból okoz kárt, a munkáltató által áthárítható kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Ezt kollektív szerződés rendelkezése nyolc havi távolléti díj összegére emelheti.

Abban az esetben, ha a károkozás súlyos gondatlansággal történt, vagy szándékosan, úgy a munkavállalónak a teljes kárt kell megtérítenie, ha a munkáltató ilyen eljárást indít. Új fogalom a súlyos gondatlanság, amit a törvény a közalkalmazottak kivételével nem fogalmazott meg, azt majd a bírói gyakorlat alakítja ki. Az egészségügyben, mivel az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége széles körű, az elvárható gondosság fogalma és a súlyos gondatlanság fogalma nagy valószínűséggel nehezen lett volna elhatárolható. Felmerülhetett volna dokumentációs hiányosság írásbeli hozzájárulás hiányában, de ilyen elhatárolásra a jogszabályváltozások miatt nem lesz szükség.

Speciális előírás a vezető állású munkavállalóknál, hogy akár gondatlan, akár szándékos károkozás esetén teljes kárért felelnek. Vezetőállású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint az irányítása alatt álló, részben vagy egészben helyettesítésre jogosított munkavállaló, továbbá, akinél a munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írja elő. Ez utóbbi csak akkor lehetséges, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, vagy fokozott bizalmi jellegű munkakört tölt be, és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét (jelenleg 651.000,- Ft). A vezetőállású munkavállalókra vonatkozó szabályok ismerete azért fontos, mert velük kapcsolatban a korlátozott áthárítás új szabályai nem alkalmazhatóak.

Miről rendelkeznek az egészségügyi tevékenységet érintő új szabályok?

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény úgy módosult, hogy a munka törvénykönyvében szabályozottaktól eltérően az egészségügyre egyedi kártérítés áthárítási feltételeket írt elő.

A törvény szerint az alkalmazott egészségügyi dolgozó által kizárólag az egészségügyi tevékenysége végzésével a betegnek okozott kár esetén a kártérítés mértéke súlyosan gondatlan károkozás esetén nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Súlyos gondatlanság esetén tehát a gondatlansággal azonos szabályozás került megfogalmazásra azzal a kivételes rendelkezéssel, hogy egészségügyi dolgozó esetén a kollektív szerződés csak az alkalmazott egészségügyi dolgozó javára térhet el, tehát arra sincs lehetőség, hogy az áthárítás mértékét nyolc havi távolléti díjra emelje, még a gondatlanság esetén sem.

A módosított törvény szerint egészségügyi dolgozó minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy, tehát ide tartoznak az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók is.

Kérdések az áthárítási szabályok körül

Nem áll fent az előbb bemutatott áthárítási korlátozás, az alábbi esetekben:

– Az egészségügyi dolgozó nem az egészségügyi tevékenységével okoz kárt a betegnek.

– Az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységével nem a betegnek okoz kárt. Itt fontos kérdés lesz annak eldöntése, hogy halálesetnél kárt nem a betegnek, vagy nem csak a betegnek okoz az egészségügyi szolgáltatással a dolgozó, hanem a hozzátartozóknak is. Elképzelhető az a furcsa helyzet, hogy a betegnek történő károkozásnál súlyos gondatlanság esetén korlátozott az áthárítás, míg a hozzátartozónak okozott kárnál ez a korlátozás nem áll fenn. A bírói gyakorlat dönti majd el, hogy különbséget tesz-e a két értelmezés között, de ez egy jogszabály-módosítással is megoldható lenne, ha a törvény szövege úgy módosulna, hogy a korlátozás akkor áll fenn, ha az egészségügyi tevékenység végzésével a betegnek vagy hozzátartozójának okoznak kárt.

– Az egészségügyi dolgozó nem alkalmazottként végzett egészségügyi tevékenységével okoz kárt a betegnek. Az alkalmazotti körbe a munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati jogviszony és a kormányzati szolgálati jogviszony tartozik. Más esetben, az önkéntes segítő tevékenységén kívül, az áthárításra a megbízás szabályait kell alkalmazni.

Kártérítés áthárítás nem alkalmazottak esetén

Az egészségügyi tevékenységet szabad foglalkozás keretében, közreműködőként (egyéni egészségügyi vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként, egyéni cég tagjaként), egyházi személyként és önkéntes segítőként lehet végezni, ha nem az alkalmazotti körről beszélünk. Ilyenkor az, aki az egészségügyi tevékenységet végzi, az egészségügyi szolgáltatónak, mint a beteg megbízottjának teljesítési segédje, főszabályként akár szándékos, akár gondatlan károkozás esetén teljes kártérítéssel felel. Természetesen ilyenkor is csak a betegnek kifizetett kártérítést háríthatja át a szolgáltató.

A szabad foglalkozás és a közreműködés esetében a jogszabályok csak a lehetőségét írják elő, hogy a felek az okozott kár megtérítésének szabályait rendezzék az egymás közötti szerződésben, ilyenkor elvileg, különösen szabad foglalkozás esetén, elképzelhető, hogy az egészségügyi szolgáltató nem kívánja a teljes kár áthárítását.

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló, már említett törvény az önkéntes segítői jogviszonyra egy új előírást alkotott. Gondatlan károkozás esetén négyhavi távolléti díj összegéig korlátozta a kártérítés áthárításának mértékét. Szándékos károkozás esetén teljes áthárítást írt elő. Súlyos gondatlan károkozásról nem rendelkezik a törvény, így minden gondatlan károkozás esetén korlátozott lesz az áthárítás. Az önkéntes segítőkre korábban ilyen korlátozó rendelkezés nem volt, elvileg az egészségügyi szolgáltató, ha önkéntes segítő okozta a kárt, és a kártérítést kifizette a betegnek, teljes áthárítás mellett dönthetett, de július 1. után ezt nem teheti.

Miért az egészségügy?

Az egyedi kártérítési áthárítási szabályok, mint azt már írtam, kizárólag az egészségügy területére fogalmazódtak meg. A törvény nem indokolja, hogy ezt miért teszi, bár korábban az előmeneteli szabályok megalkotásánál, hivatkozik az egészségügyi tevékenységgel járó különös felelősségre, így vélhetően az áthárításnál is ez lehet a korlátozás indoka. A vezetőállású dolgozók kivételével nincs szükség tehát új típusú dolgozói felelősségbiztosításra, de számítani lehet arra, hogy az egészségügy kiemelt helyzetére más szakmák is hivatkozhatnak, és felmentést kérhetnek majd a szigorodó felelősség alól. Gondolok itt például az állatorvosokra, gyógyszerészekre...

Ezek a cikkek is érdekelhetik