2018. február 22. csütörtök, Gerzson napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Jogalkalmazás GYES melletti foglalkoztatás

GYES melletti foglalkoztatás

2011-11-14 07:00 Forrás: -- Dr. Kőszegfalvi Edit
9092
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Alábbi cikkünkben azt járjuk körül, hogy miként foglalkoztatható a gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó.

A Munka törvénykönyv rendelkezése szerint a munkavállaló kérelmére gyermeke harmadik életévének – illetve bizonyos esetekben gyermeke 10., illetőleg 12. életévének betöltéséig – részesülhet fizetés nélküli szabadságban. A munkáltató a dolgozó erre irányuló kérelme esetén nem mérlegelhet, hiszen a törvény erejénél fogva illeti meg a gyermeket gondozó szülőt a fizetés nélküli szabadság. A fizetés nélküli szabadságát azonban megszakíthatja a dolgozó, sőt – a családi támogatásról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben foglaltak alapján – a gyermekgondozási segély (GYES) folyósítása mellett, bizonyos feltételek esetén keresőtevékenységet is folytathat. Azaz, a GYES összegének folyósítása mellett, a gyermek egy éves kora után heti 30 órában keresőtevékenység folytatható. Azaz, limitálva van a gyermekgondozási segély folyósítása melletti foglalkoztatás mértéke, kivéve a tartósan beteg vagy súlyosan beteg gyermek, illetve távmunka esetén. A dolgozó, ha keresőtevékenységet kíván folytatni, a fizetés nélküli szabadsága attól függően alakul, hogy a főállású munkáltatónál kívánja ezt végezni vagy sem. Ha főállású munkáltatónál kíván GYES folyósítása mellett dolgozni, akkor a fizetés nélküli szabadságot meg kell szakítania. Ha nem a főállású munkáltatójánál, hanem más munkáltatónál, akkor a fizetés nélküli szabadságát nem kell megszüntetnie.

Munka törvénykönyv hatálya alá tartozó munkáltatónál történő részmunkaidős foglalkoztatás szabályai

A gyermeket gondozó szülő részmunkaidős foglalkoztatást kezdeményezhet és a munkáltató – az Mt. 84/A. §-a alapján – mérlegelési jogkörében dönt arról, hogy részmunkaidőben foglalkoztatja-e a dolgozót vagy sem. Amennyiben a munkaszervezés körülményei, a gazdaságos működés, a munkakör-betöltés feltételeinek vizsgálata után nem tudja vállalni a részmunkaidős foglalkoztatást, erről a kérelem beérkezését követő 15 napon belül a dolgozót tájékoztatja. Ha a munkáltató elfogadja a dolgozó részmunkaidős kérelmét, akkor a fizetés nélküli szabadságát a dolgozónak meg kell szüntetni az ismételt munkába állás érdekében. A részmunkaidős foglalkoztatás megkezdése előtt a munkaszerződést módosítani szükséges a munkaidő és az ehhez kapcsolódó alapbér tekintetében.

A részmunkaidős foglalkoztatás kezdeményezésénél szükséges a feleknek azt is tisztázni, hogy a fizetés nélküli szabadság igénybevétele előtti munkakörében, vagy esetleg más munkakörben történik a részmunkaidős foglalkoztatás – ha ez utóbbira sor kerül, akkor a munkaszerződés módosításában ezt is rögzíteni kell. Ha a dolgozó részmunkaidős foglalkoztatását nem csupán a GYES folyósítása tartamára, hanem véglegesen kéri, és a munkáltató ehhez hozzájárul, akkor határozatlan időtartamú munkaszerződés módosítására kerül sor a fizetés nélküli szabadság megszüntetése mellett. Ha a dolgozó a részmunkaidős foglalkoztatást határozott időtartamra kéri, ennek lejártát követően az eredeti munkaszerződéses feltételek ismételten hatályossá válnak.

Amennyiben a munkavállaló nem főállású munkáltatójánál, hanem más – Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó – munkáltatónál kíván keresőtevékenységet folytatni a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, akkor ez a főállású munkáltatónál részére biztosított fizetés nélküli szabadságot nem érinti. Álláspontom szerint a további munkavégzésre vonatkozó jogviszonyt a főállású munkáltatónak be kell jelentenie, de a munkáltatónak itt csak tudomásul vételi joga van, nem kell az engedélye a más munkáltatónál történő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez.

A közalkalmazotti törvény hatálya alatt álló munkáltató részmunkaidős foglalkoztatás speciális szabályai

A közszférában, ha a gyermek gondozása címén fizetés nélküli szabadságát töltő közalkalmazott főállású munkaáltatójánál részmunkaidős foglalkoztatási kérelmet nyújt be, köteles a munkáltató legfeljebb heti 20 órában, készenléti jellegű munkakörnél pedig a készenléti munkaidő felének megfelelő tartalmú részmunkaidőben való foglalkoztatására. Azaz, nem áll fenn a mérlegelési jogkör, hiszen a gyermek három éves koráig a dolgozói kérelem esetén köteles a munkáltató a részmunkaidős foglalkoztatást a Közalkalmazotti törvény 23/B. §-ában foglaltak szerint biztosítani.

Sajátos a Közalkalmazotti törvény és a családi támogatásról szóló törvény egymáshoz való viszonya, hiszen még a Közalkalmazotti törvény csak heti 20 óra foglalkoztatási kötelezettséget ír elő a munkáltató számára, addig a családtámogatási jogszabályban akár 30 órának megfelelő foglalkoztatásra is van lehetőség a GYES folyósítása mellett.

Véleményem szerint, ha a közalkalmazott heti 30 órában kíván részmunkaidőben dolgozni, akkor a munkáltatónak az Mt. 84/A. §-ában foglaltak alapján kell eldöntenie mérlegelési jogkörben, hogy a részmunkaidős foglalkoztatási ajánlatot elfogadja-e vagy sem – azonban 20 óra erejéig a közalkalmazottat köteles a munkáltató akkor is foglalkoztatni, ha ez számára komoly munkaszervezési gondot okoz.

A Kjt. 23/B. §-ának alkalmazása esetén a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően a közalkalmazott kinevezési okmányát módosítania kell a munkáltatónak, e módosítási kötelezettség a részmunkaidő vonatkozásában terheli, de kizárólag a dolgozó eredeti kinevezési okmányában meghatározott munkakörben, munkavégzési helyen történő munkavégzés tekintetében. Ha a dolgozó nem az eredeti munkakörében vagy munkahelyén szeretne 20 órában dolgozni, akkor álláspontom szerint az Mt. 84/A. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni, azaz a munkáltató mérlegelés alapján dönt.

A Közalkalmazotti törvény nem csupán a foglalkoztatási kötelezettséget írja elő, hanem azt is, hogy a dolgozó a részmunkaidőben történő foglalkoztatását egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is kérheti, és ezt csak akkor utasíthatja vissza a munkáltató, ha ez számára lényeges munkaszervezési terhet jelent. A munkáltató az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban történő munkavégzés elutasítását köteles írásba foglalni, és e tekintetben indokolási kötelezettség is terheli. Álláspontom szerint jogvita kezdeményezhető, ha a munkáltató által leírt indokolás nem fedi a valóságot, illetőleg megállapítható, hogy jelentősebb munkaszervezési terhet nem okozna az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban való részmunkaidős foglalkoztatás.

A kinevezési okmány módosítása határozott időtartamra vonatkozik a közalkalmazotti kérelemben megjelölt időtartam azonban legfeljebb a gyermek három éves koráig szólhat. A határozott időtartam lejártát követően visszaáll a dolgozó eredeti teljes munkaidős foglalkoztatása.

 

A cikk folytatódik, teljes terjedelmében a KÓRHÁZ szaklap novemberi számában lesz olvasható.

Ezek a cikkek is érdekelhetik