2014. október 22. szerda, Elõd napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Jogalkalmazás Egészségügyi dolgozói béremelés (2. rész)

Egészségügyi dolgozói béremelés (2. rész)

2012-08-03 07:00 Forrás: Kórház 2012/6. -- Dr. Kőszegfalvi Edit
2893
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Az egészségügyi érdekképviseletek és a kormányzat között ez év márciusában létrejött megállapodás eredményeképpen az egészségügyi dolgozók béremelésére vonatkozó szabályok az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. tv-ben (jogállási törvényben) kerültek megfogalmazásra.

 

Visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés

A 2012. július 1-jét követő béremelés mellett szabályozták a visszamenőleges egyösszegű illetmény vagy bérnövelés feltételeit és kifizetésének módját. Ezen szabály alapján az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók a 2012. január 1-je és június 30-a közötti időszakban visszamenőlegesen megkapják a törvény mellékeltében meghatározott összegeket.

A kifizetés alapfeltétele, hogy az egészségügyi dolgozónak 2012. július 1-jén alkalmazotti jogviszonyban kell állnia a törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál. Aki ezen időpont előtt megszünteti a jogviszonyát, vagy 2012. július 1-je után létesít ilyen jogviszonyt, részére a visszamenőleges illetmény egyösszegű kifizetése nem állapítható meg. Az orvosi munkakörben a jogállási törvény 1. számú mellékletében megállapított bérnövelési összeg kerül 6 hónapra visszamenőlegesen kifizetésre; a szakdolgozóknak és egyes egészségügyben dolgozóknak a jogállási törvény 3. számú melléklete szerinti táblázatban meghatározott összeget kell hat hónapra visszamenőleg kifizetni. A végrehajtási kormányrendeletben nevesített munkaköröknél a 31 435 Ft hatszorosa kerül majd kifizetésre.

A visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés végrehajtásánál a kinevezés szerinti havi illetményt, illetve munkaszerződés szerinti alapbért és rendszeres pótlékokat kell figyelembe venni, amikor az orvosi munkakörben megállapítják, hogy az összes illetmény június 30-ával eléri-e a 350 000 Ft-ot vagy sem. Ugyanis ha eléri, akkor csökken a bérnövelés összege és ennek a csökkentett bérnövelési összegnek a hat hónapra történő visszamenőleges kifizetésére kerülhet sor.

A jogalkotó azt is rögzítette, hogy a hat hónapos visszamenőleges kifizetésnél mit kell jogszerző időnek tekinteni, hiszen csak a 6 hónapos jogszerző idővel rendelkezők kaphatják meg a teljes összeget. Jogszerző idő a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban és kormányzati szolgálati jogviszonyban munkavégzési kötelezettséggel járó idő. A prémiumévek programban résztvevő egészségügyi dolgozót a visszamenőleges illetmény vagy bérnövelés nem illeti meg. A jogszerző idő tekintetében nem vehető figyelembe a fizetési nélküli szabadság, illetve az egész napos igazolatlan távolmaradás időtartama. Ezen túlmenően azonban azt is vizsgálni kell, hogy az alkalmazotti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó munkavégzési kötelezettsége fennáll-e. Például ha a közalkalmazott jogviszonyát felmentés jogcímen megszüntette a munkáltató és a felmentési idő teljes időtartamára mentesítik a munkavégzési kötelezettség alól, hiányzik a jogszerzési idő egyik feltétele, a munkavégzési kötelezettség.

A jogállási törvény szabályozza azt is, hogy az egyösszegű visszamenőleges illetményemelést összegét mely munkáltatónak kell megfizetnie. A fő szabály szerint azon munkáltatót terheli a kifizetési kötelezettség ahol az egészségügyi dolgozó 2012. július 1-jén alkalmazásban áll. Ha 2012. január és 2012. június 30-a között a dolgozó más egészségügyi szolgáltatónál állt olyan alkalmazásban, amely jogszerző időnek minősül, akkor a dolgozónak az őt 2012. július 1-jén foglalkoztató munkáltatónál kell igazolnia ezen korábbi jogviszony fennállását, és ezen jogviszonyokban való kereseti adatait. Ha valaki egyidejűleg több munkáltatónál áll jogviszonyban, akkor az a munkáltató fizet, ahol az illető hosszabb időtartamú munkaidőben kerül alkalmazásra. Ha e szabály alapján a fizetésre kötelezett munkáltató nem választható ki, akkor azt a munkáltatót terheli a fizetési kötelezettség, ahol [a jogosult] korábban létesítette a részmunkaidős jogviszonyát. Fontos hangsúlyozni, hogy csak egy munkáltatónál kerülhet sor a visszamenőleges bérnövelési összeg kifizetésre.

Ha az 2012. július 1-jén alkalmazotti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozónak a hat hónapos jogszerző időtartama nincs meg, akkor időarányos kifizetésre kerülhet sor, részmunkaidő esetén ugyancsak az időarányos kifizetési kötelezettség terheli majd a munkáltatókat. Például ha egy orvos egy orvosi munkakörben 4 órás részmunkaidőben kerül alkalmazásra, besorolási illetményének és rendszeres illetménypótlékainak összege pedig 350 000 Ft alatti, esetében a 65 820 Ft összeg fele, azaz 32 910 Ft összeg lesz a számítás alapja, és ennek a hatszorosát fogja egy összegben, visszamenőlegesen megkapni. Ha ugyanezen orvosnak csak három hónap jogszerző időtartalma van, akkor nem hat hónapra, hanem csak a 32 910 Ft, mint arányos bérnövelési összeg háromszorosát fogja megkapni. Nagyon fontos szabály, hogy a munkáltatóknak külön nyilvántartásokat kell vezetni az érintett juttatásban részesülő egészségügyi dolgozók jogviszonyának típusáról, munkaidejéről, a munkavégzési kötelezettséggel nem járó időszakáról, munkaköreiről, béradatairól.

A béremelés és a mozgó bér kapcsolata

2012. július 1-jétől járó folyamatos bér- és illetménynövelés, illetőleg a visszamenőlegesen járó illetménynövelés kapcsán a jogállási törvény kimondja, hogy az ügyeleti díj, a készenléti díj, az ügyeleti pótlék, a rendkívüli munkavégzési bérpótlék és a műszakpótlék kiszámításánál a megemelt illetmény nem vehető figyelembe. Ezeket az úgynevezett mozgó béreket ugyanis a törvény rendelkezése alapján a 2012. június 30-án járó, kinevezésben meghatározott illetmény alapján kell kiszámolni. Azaz, amikor az ügyeleti feladat ellátása ellenértékeként az ügyeleti díj megállapítására kerül, akkor nem a 2012. július 1-jén megemelt illetményt kell alapul venni, hanem a június 30-ai kinevezés szerinti besorolási illetmény figyelembe vételével számolják ki az ügyeleti órákra járó díjösszeget. Ha 2012. június 30-án az egészségügyi dolgozó nem állt az egészségügyi szolgáltatóval alkalmazotti jogviszonyban, akkor [a szolgáltatónak] nem a felvételekor készült kinevezési okmányon szereplő illetménnyel, hanem a Kjt.-ben az adott besorolási osztályához és fokozatához tartozó garantált illetménnyel kell számolna. Ha pedig ez alacsonyabb, mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum összege, akkor ez utóbbival. Azaz már az újonnan foglalkoztatott közalkalmazottak esetében sem lehet a kinevezési okmányokon szereplő béremeléssel növelt, vagy új tábla szerinti illetményt alapul venni az ügyeleti díj, készenléti díj, ügyeleti pótlék, túlmunka és a műszakpótlék vonatkozásában – ehelyett a közalkalmazotti törvény illetménytáblája az irányadó. A munkaviszonyban álló egészségügyi dolgozó esetében hasonló a szabályozás, azaz aki 2012. június 30-án munkaviszonyban áll, annak az ezen időpontban hatályos munkaszerződésében szereplő személyi alapbére alapján kell kiszámolni a fenti jogcímen járó díjazást. Aki pedig 2012. június 30. után létesít munkaviszonyt, ott egy hasonló munkakörben lévő személy 2012. június 30-i személyi alapbére az irányadó, ha pedig ilyen dolgozó nincs, akkor a Kjt. szerinti besorolási garantált illetmény a számítás alapja.

Ezen szabályozás következtében elválik egymástól az új béremelés alapján megállapított havi illetmény, a munkabér és az úgynevezett mozgó bér számításának alapjaként figyelembe vett illetmény – hiszen 2012. június 30-ával, úgymond, befagyasztásra kerül a mozgóbér-alap. Fontos ezen szabályra az egészségügyi dolgozók figyelmét felhívni, és célszerű a kinevezési okmányokban, az átsorolásnál vagy a munkaszerződésben feltűntetni, hogy a különböző mozgó bérek alapjaként milyen összegű illetmény, munkabér az, amelyet a munkáltató figyelembe fog venni.

Fontos szabály, hogy a munkáltató a visszamenőleges és a folyamatos illetmény- vagy bérnövelést nem fedezheti az illetmény-kiegészítésből vagy a munkáltatói döntés alapján a garantált illetményen felüli juttatásból. Azaz nem lehet oly módon megadni ezeket a bérnövelési összegeket, hogy ezáltal csökkenjen a munkáltatói mérlegelési illetmény, vagy pedig az ún. kereset-kiegészítés jogcímen kapott összeg.

A munkaviszony keretében dolgozók esetében a munkáltatóknak legkésőbb 2012. augusztus 31-éig, a Kjt. szabályai alapján kell elkészíteni az átsorolásokat, illetőleg a besorolásokat.

A jogállási törvény módosítása jelentős mértékben érintette az ügyleti-készenléti feladat ellátására vonatkozó szabályozást is, amelyre következő lapszámunk jogi rovatában térünk ki.

Ezek a cikkek is érdekelhetik