2018. április 22. vasárnap, Csilla, Noémi napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Jogalkalmazás Egészségügyi béremelés, nyugdíjas jövedelem-kiegészítés

Egészségügyi béremelés, nyugdíjas jövedelem-kiegészítés

2013-10-15 07:06 Forrás: Kórház 2013/9. -- Dr. Kőszegfalvi Edit
3958
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Két jogintézmény bevezetésére került sor az egészségügyben: a nyugdíjasok foglalkoztatásához kapcsolódó speciális, nyugellátást helyettesítő jövedelem-kiegészítésre, illetve az orvosok és a szakdolgozók egységesen alkalmazandó egészségügyi ágazati bértáblájára. A jogintézmények gyakorlati alkalmazása során azonban számos probléma merült fel, így ennek áttekintésével kíván jelen cikk foglalkozni, remélhetőleg segítséget nyújtva ezek megoldásához.

 

Ágazati bértábla – béremelésben részesülő közalkalmazotti kör

A 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: jogállási törvény) célul tűzte ki, hogy az ágazat vonatkozásában a közalkalmazotti törvénytől eltérő, sajátos előmeneteli rendszerre vonatkozó szabályozást léptet életbe. Az ágazati illetménytábla fokozatosan került bevezetésre, hiszen a tavalyi évben az újonnan belépő egészségügyi szakdolgozóknál, majd ez év januárjában a jogviszonyt létesítő orvosoknál került alkalmazásra, és most 2013. 09. 1-jétől egységesen valamennyi orvos és szakdolgozó vonatkozásában már a Kjt. illetménytáblát felváltva az új ágazati bérminimumot tartalmazó illetménytábla érvényes. Az ágazati szabályozás azonban nem tudott teljes mértékben elszakadni a közalkalmazotti illetménytáblától, hiszen a fizetési osztály, fizetési fokozatba sorolás vonatkozásában változatlanul a közalkalmazotti szabályok kerülnek alkalmazásra.

Azaz a Kjt. szabályokat alapul véve kell meghatározni az érintett orvos, szakdolgozó fizetési osztályát és fokozatát.

Szükséges megjegyezni, hogy bár általánosságban mondja ki a jogállási törvény, hogy az orvosi, szakdolgozói munkakörben a mellékletében szereplő előmeneteli illetménytáblát kell alkalmazni, azonban hatálya tekintetében egy végrehajtási kormányrendeletben nevesíti azokat a járó- és fekvőbeteg-ellátást végző egészségügyi szolgáltatókat, illetőleg orvosi-szakdolgozói munkaköröket, amelyek vonatkozásában hatályos az ágazati előmeneteli illetménytábla. Mind a két feltételnek teljesülni kell az illetménytábla alkalmazása vonatkozásában, azaz hiába tölt be valaki olyan munkakört, amely jogosulttá tenné az előmeneteli rendszerre, ha a kormányrendeletben nevesített munkáltatói körben nem kerül megjelölésre a munkáltató, akkor nem alkalmazható az előmeneteli illetménytábla.Az ágazati illetménytábla tartalmazza a két lépcsőben megvalósult bérnövelési összeget, azaz beépítésre kerültek az illetménytáblába ezen összegek, így a jövőben nem bérnövelés jogcímén, hanem a garantált illetményben jelenik meg az eddigi béremelés összege.

Nem sikerült azonban az ágazat vonatkozásában egy teljes körű, speciális ágazati tábla bevezetése, hiszen a gyógyszerészi munkakörben foglalkoztatott, illetőleg bizonyos felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozók vonatkozásában a jogállási törvényben nem találunk ágazati illetménytáblát. Azaz esetükben változatlanul a Kjt. szerinti szabályok alapján történik a garantált illetmény, illetve a besorolási illetmény megállapítása és a „bérnövelési összeg” jogcímén kapják meg az egyösszegű béremelést. A jogállási törvény rendelkezése alapján gyógyszerészi munkakörben 75 820 Ft-os összegben, bizonyos felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozóknál pedig 41 435 Ft-os összegben került a bérnövelés meghatározásra.

(Meg kívánom jegyezni, hogy a gazdasági-műszaki-igazgatási területen semminemű bérnövelésre nem került sor, változatlanul a Kjt. szerinti illetménytáblát kell alkalmazni.)

Figyelemmel arra, hogy nem került ágazati illetménytábla meghatározásra e fenti munkakörökben, amikor a jogalkotó azt mondja, hogy a besorolási illetményhez kell kapcsolni a havi bérnövelési összeget, a jogalkotó változatlanul a besorolási illetmény részének tekinti nemcsak a Kjt. szerinti garantált illetményt, hanem a munkáltatói döntés alapján megállapított illetményrészt, illetőleg az illetménypótlékokat is. Azaz, sem az illetménypótlék, sem a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész terhére nem lehetett a bérnövelést megállapítani. A munkáltatói mérlegelési illetmény sorsa vonatkozásában, az orvosok, szakdolgozók vonatkozásában már speciális szabály nem került megalkotásra, azaz a munkáltatói mérlegelési illetmény a besorolási illetményen belül „mozdítható”, változtatható. Ugyanakkor egy garanciális szabályt találunk a jogállási törvényben a szeptemberi átsorolások vonatkozásában. Ez kimondja, hogy legalább olyan összegű illetményemelésben kell részesülnie az orvosnak, szakdolgozónak, amely összegeket a jogállási törvény 2013. 01. 1-jétől havonta visszamenőlegesen e munkakörökben megállapított. E szabályozás figyelembevétele elsősorban azon dolgozóknál igényel fokozott figyelmet, akik alacsonyabb összegű béremelést kaptak, figyelemmel arra, hogy a besorolási illetményük a 450 000 Ft-os összeget meghaladta. E szabály azt is jelenti, hogy mivel nincs tiltás az új átsorolások elkészítésénél, a munkáltatói mérlegelési összeg felhasználása kapcsán a munkáltató a mérlegelési illetményből az új ágazati bértábla egy része lefedhető. Természetesen alkalmazni kell azt a fentiekben ismertetett garanciális szabályt, hogy legalább olyan mértékű bérnövelésnek kell az új besorolási illetményben megjelennie, amely megegyezik az adott dolgozó részére havonta megállapított visszamenőleges bérnövelés összegével. Természetesen annak sincs akadálya, hogy a munkáltató e dolgozók vonatkozásában megadja az új előmeneteli bértáblában meghatározott garantált illetményt, és változatlanul hagyja a munkáltató mérlegelési illetményét, azonban ez azt jelenti, hogy ennek a fedezetét részben neki kell állnia, hiszen a béremelésre vonatkozó fedezetnél a munkáltató csak azon visszamenőleges bérnöveléseknek megfelelő illetményrészt fogja az esetükben megkapni, amelyet 2012-ben és 2013-ban a magasabb besorolási illetményhez kapcsoltan megállapítottak.

Ágazati bértábla – közalkalmazotti jogviszony elismerése

Az új bértáblának megfelelő átsorolások elkészítésénél a 256/2013. (VII. 5.) kormányrendelet szabályozta, hogy a Kjt. hatálya alá nem tartozó foglalkoztatottak esetében hogyan kell a fizetési fokozatba sorolásnál a jogviszonyokat számításba venni. A 1992. 06. 30-át megelőző valamennyi munkaviszonyt úgy kell tekinteni, mintha közalkalmazotti jogviszony lenne, ugyanakkor a 1992. 06. 30-át követő időszakból már csak kifejezetten a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál eltöltött idő jöhet számításba a fizetési fokozatnál. Azaz, ha olyan egészségügyi szolgáltatónál végzett munkát egy orvos, amely nem közfinanszírozott, az e munkáltatónál eltöltött időtartamba nem vehető számítható be, azaz kiesik a fizetési fokozat szempontjából figyelembe vehető közalkalmazotti jogviszony számításának a tartamából.

Magasabb vezetői megbízás – ágazati bértábla

Fontos kiemelni az új ágazati bértábla vonatkozásában, hogy a magasabb vezetői megbízással rendelkezők vonatkozásában akkor kerülhet alkalmazásra, ha olyan egészségügyi munkakör szerepel a kinevezési okmányban, amely egészségügyi munkakör nevesítésre került a kormányrendeletben az ágazati illetménytábla alkalmazására jogosító munkakörök között.

Azaz, ha az orvosigazgató, ápolási igazgató konkrét egészségügyi tevékenységet végez a kinevezés szerinti munkakörében, ebben az esetben őt is megilleti a jogállási törvényben meghatározott előmeneteli illetménytáblában szereplő garantált bérminimum összege. Ezzel szemben, ha például az orvosigazgató egy szakmai tanácsadói munkakörben kerül alkalmazásra, ez került a kinevezésben megnevezésre, ebben az esetben számára az előmeneteli illetménytábla nem kerül alkalmazásra, hiszen a kinevezés szerinti munkakörében egészségügyi tevékenységet nem végez.

Béremelés – mozgóbér

A mozgóbér vonatkozásában változatlanul fennmarad a 2012. 07. 1-jén hatályos szabályozás. Egyértelműen kimondásra került, hogy a műszakpótlékok, az ügyelet, a készenlét, továbbá a rendkívüli munkavégzés vonatkozásában nem alkalmazható az előmeneteli illetménytáblában meghatározott illetmény, hanem a 2012. 06. 30-án hatályos Kjt.-szabályok szerint megállapított besorolási illetményt kell alkalmazni. Azaz, két illetmény egyidejű alkalmazására kerül sor a közfinanszírozott egészségügyi foglalkoztatóknál alkalmazottak esetében. A garantált illetményük vonatkozásában a jogállási törvény új ágazati bértáblája alapján kell megállapítani a szabályokat, ugyanakkor, amikor például ügyeleti díjat számolnak, a béremelések összege nem vehető figyelembe. Ez azt is jelenti a munkáltató számára, hogy egy új alkalmazás esetén meg kell állapítani az új előmeneteli tábla szerinti besorolási illetményt az orvosi egészségügyi szakdolgozói munkakörben, ugyanakkor meg kell nézni azt is, hogy 2012. 06. 30-án a közalkalmazotti törvény alapján milyen besorolási illetménye lenne, és ez alapján kerül megállapításra a mozgóbér alapjául szolgáló úgynevezett órabére.

Jövedelem-kiegészítés a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak tekintetében

Ez évben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. év LXXXI. törvény egy új szakasszal bővült, és kimondásra került, hogy annak az öregségi nyugdíjasnak, aki közalkalmazotti jogviszonyban áll, erre tekintettel a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnésének hónapjának utolsó napjáig nyugellátása folyósítása szünetel. Ez a szabály kiterjesztésre került a korhatár előtti ellátásokban részesülőkre is, azaz ezen ellátás is szünetel, ha az érintett közalkalmazotti jogviszonyt létesít. Így komoly létszámgond jelentkezett volna az egészségügyi ágazatban, ha erre vonatkozóan valamilyen megoldás nem születik. A jogalkotó a jogállási törvényben kezelte ezt a problémát, és lehetőséget biztosított arra, hogy a munkáltató a nyugdíjas vagy korhatár előtti ellátásban részesülő egészségügyi dolgozói munkakört betöltő közalkalmazott számára a kieső nyugdíj, korhatár előtti ellátás helyett jövedelem kiegészítési összeget határozzon meg, a 124/2013. (IV. 26.) kormányrendelet eljárási szabályait figyelembe véve. Nagyon fontos volt kihangsúlyozni, hogy ez a szabályozás kizárólag csak az egészségügyi dolgozók vonatkozásában alkalmazandó, azaz az egészségügyi ágazat gazdasági-műszaki területén nyugdíjas vagy korhatár előtti ellátással rendelkezők esetében nem. Azaz, ha ez utóbbi közalkalmazottai vállalják a közalkalmazotti jogviszony fenntartását, nem jogosultak jövedelem-kiegészítésre, noha nyugdíjuk folyósítása szünetelésre kerül. Érdekes módon került a szabályozás bevezetésre, hiszen nem egy automatikus jövedelem-kiegészítést fogalmazott meg a jogalkotó, hanem úgy fogalmaz, hogy jövedelem-kiegészítésben részesítheti a közalkalmazottat a munkáltató, ha a jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkezik. Két kör került meghatározásra e vonatkozásban, részben, akik esetében már a kormány a közalkalmazotti minőségben való foglalkoztatást jóváhagyta, ez az állami tulajdonú költségvetési intézményeknél valósult meg, részben azok vonatkozásában, akik önkormányzati intézményeknél dolgoztak. Az ő esetükben a jövedelem-kiegészítés akkor állapítható meg, ha az adott dolgozó olyan egészségügyi tevékenységet végez, amely a munkáltató számára fontos, a költségvetési szerv alaptevékenységébe tartozó tevékenység, és erre figyelemmel a miniszter támogatja az ő foglalkoztatását. Nagyon fontos, hogy a jövedelem-kiegészítés csak addig illeti meg az érintett közalkalmazottat, ameddig ez a jogviszonya fennáll. Azaz, ha más ok miatt szünetel a nyugellátás vagy a korhatár előtti ellátás folyósítása, és nem rendelkezik már közalkalmazotti jogviszonnyal, e jövedelem kiegészítésre nem lesz jogosult. Szükséges kiemelni, hogy mind a teljes, mind a részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott nyugellátása, illetőleg a korhatár előtti ellátása szünetel. Erre figyelemmel a jövedelem-kiegészítés nem arányosítható, arra tekintettel, hogy valaki csak részmunkaidőben kerül alkalmazásra, hiszen a jövedelem-kiegészítésnek az a célja, hogy úgymond helyettesítse a szüneteltetett nyugdíjat vagy korhatár előtti ellátást. Igaz, a munkáltató mérlegelhet, de a nyugdíjnak vagy korhatár előtti ellátásnak megfelelő, teljes összegű jövedelem-kiegészítés is megállapítható az érintett közalkalmazott részére. Természetesen csak olyan mértékben állapítható meg, amely megegyezik a szüneteltetett nyugdíj, korhatár előtti ellátás nettó összegével.

Mikor nem folyósítható a jövedelem-kiegészítés?

Sajátos szabályok kerültek megállapításra, hogy mikor nem jár ez a jövedelem-kiegészítés, ilyen, ha az egészségügyi dolgozó fizetés nélküli szabadságon van, igazolatlanul távol van. Ugyanakkor nem került kiemelésre az ún. keresőképtelenség. Igaz, hogy a nyugdíjas csak 15 nap betegszabadságra jogosult, de lehet, hogy a közalkalmazotti jogviszony fennállása idején hosszabb időtartamra keresőképtelenné válik. A keresőképtelenség időtartama alatt is fennáll a közalkalmazotti jogviszonya, így a nyugdíj folyósítása szünetel, és erre figyelemmel a keresőképtelenség időtartamára is megilleti a jövedelem-kiegészítés a dolgozót. Ugyanakkor, ha az érintett közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel megszűnik, a munkavégzés alóli mentesítés időszakára nem jár jövedelem-kiegészítés. Az a sajátos helyzet áll fenn ebben az esetben, hogy bár a közalkalmazotti jogviszony fennállására tekintettel a nyugdíj, illetőleg a korhatár előtti ellátás folyósítása szüneteltetésre kerül, a dolgozó a mentesítés időtartama alatt megkapja a bérét, mint távolléti díjat, de már a jövedelem kiegészítésre nem jogosult. Arra nincs lehetőség, hogy a dolgozó felmentés esetén ne kapjon munkavégzés alóli mentesítést, hiszen a törvény a felmentés jogcímén történő jogviszony-megszüntetésnél kötelezően írja ezt elő. Egyet tehet a dolgozó, attól függően, hogy a nyugdíja magasabb vagy a közalkalmazotti jogviszonyból származó jövedelme, hogy ezt eldöntve ne felmentéssel, hanem a jogviszony közös megegyezéssel vagy lemondással történő megszüntetése mellett döntsön. Ahogy megszűnik a jogviszonya, az ezt követő hónaptól feléled neki a nyugdíj, illetőleg a korhatár előtti ellátás folyósítása.

Nagyon fontos szabály az is, hogy önmagában az a tény, hogy a nyugdíj folyósítása szünetel, a nyugdíjas státuszt úgymond nem érinti, azaz a nyugdíjas státuszhoz kapcsolódó juttatások ugyanúgy megilletik az érintett közalkalmazottat. Sőt, amennyiben a szüneteltetésének időtartama alatt nyugdíjemelésre kerül sor, az emelt összegű nyugdíjra válik jogosulttá majd akkor, amikor újra feléled a nyugdíja folyósítása. Ezen túlmenően részére is meg kell állapítani azt az ún. félszázalékos emelést, amelyet arra tekintettel kap, hogy ő biztosítási jogviszonyban áll, és e jövedelme után nyugdíjjárulékot fizet.

Közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt a jövedelem-kiegészítés folyósításának megszüntetése

Figyelemmel arra, hogy a jövedelem-kiegészítés folyósításának az a célja, hogy ne hozza hátrányosabb helyzetbe azon egészségügyi dolgozót, aki vállalja a közalkalmazotti jogviszony fennállását, ezért ha a nyugdíjkorhatár előtti ellátás folyósításának szüneteltetésére a közalkalmazotti jogviszony vállalása nélkül is sor kerülne, akkor ez a jövedelem-kiegészítés folyósításának a megszűnését vonja maga után. E szabály azt jelenti, hogy amennyiben az egészségügyi dolgozó, aki akár nyugdíjban, akár korhatár előtti ellátásban részesül, de még nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt, az ő esetében a nyugdíj folyósítására vagy korhatár előtti ellátás folyósításának szüneteltetésére akkor is sor kerülne, ha a minimálbér tizennyolcszorosát elérné a biztosítással járó jogviszonyból szerzett jövedelme. Így az a nyugdíjas, korhatár előtti ellátásban részesülő, aki közalkalmazotti jogviszonyban áll, de közalkalmazotti jogviszonyból, illetőleg egyéb jogviszonyból pluszként származó jövedelme együttesen eléri a minimálbér tizennyolcszorosát, annak a jövedelem-kiegészítése is megszűnik. Azaz, a jövedelem-kiegészítés folyósítása vonatkozásában is a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó 83/B. §-át kell alkalmazni mind a nyugdíjas, mind pedig a korhatár előtti ellátásban részesülő közalkalmazott vonatkozásában. Fontos kiemelni azonban, hogy ez a szabály csak addig alkalmazandó, ameddig az öregségi nyugdíjkorhatárt az érintett nem tölti be, hiszen, ha betölti, akkor korlátozás nélkül kerül folyósításra a nyugdíja, korhatár előtti ellátása, és ehhez kapcsoltan, a közalkalmazotti jogviszonyára tekintettel a jövedelem-kiegészítés is.

Magát az érintett egészségügyi dolgozót terheli bejelentési kötelezettség e körben a munkáltató irányába, azaz, minden olyan tényt, adatot és körülményt tudatnia kell a munkáltatójával, amely a jövedelem-kiegészítés folyósítását érinti. Azaz, a közalkalmazottnak, ha a minimálbér tizennyolcszoros összegét eléri a közalkalmazotti jogviszonyából vagy a közalkalmazotti jogviszonyból és egyéb biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelme, akkor ezt a munkáltató számára be kell, hogy jelentse.

Fontos kérdés, hogy a jövedelem-kiegészítést milyen szempontból kell figyelembe venni a közalkalmazotti illetményhez kapcsoltan, hiszen azt a munkáltató folyósítja. A hatályos szabályozás alapján a távolléti díj, a jubileumi jutalom, az illetménypótlék, egyéb bérelemek, ügyeleti díj, azaz mozgóbér vonatkozásában teljes mértékben figyelmen kívül kell hagyni. Fontos szabály, hogy a minimálbér vagy középfokú végzettség esetén garantált bérminimum folyósítására való jogosultság megállapításánál a jövedelem kiegészítés nem vehető figyelembe, és úgyszintén az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzációs összegre való jogosultság szempontjából sem.

Az is nagyon fontos, hogy a jövedelem-kiegészítés után nem fizet nyugdíjjárulékot a közalkalmazott, így amikor a közalkalmazotti jogviszonyból származó jövedelme után egy ún. 0,5%-os emelésre jogosulttá válik, ha ismételten a nyugdíja folyósításra kerül, ebben az esetben értelemszerűen a részére folyósított jövedelem-kiegészítés nem kerül jövedelemként figyelembe vételre.

Összességében megállapítható, igen jelentős munkajogi szabályok bevezetésére, változására került sor ez évben. Komoly előrelépés az önálló ágazati előmeneteli illetménytábla az orvosi és szakdolgozói munkakörben. Természetesen hasznos volna, ha a bérnövelést más munkakörökben is felváltaná az új előmeneteli illetménytábla, illetőleg végleges megoldás születne az előmeneteli illetménytábla és a mozgóbérek vonatkozásában.

Ezek a cikkek is érdekelhetik