2018. február 22. csütörtök, Gerzson napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Jogalkalmazás Az új heti pihenőnapi ügyeleti szabályok

Az új heti pihenőnapi ügyeleti szabályok

2011-09-06 07:00 Forrás: -- Dr. Kőszegfalvi Edit
4502
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


A szeptember 1-jén hatályba lépő ügyeleti szabályok módosításai indokolttá teszik, hogy az egészségügyi intézmények az alkalmazottakra vonatkozó munkaidő-beosztási, illetve munkarendre vonatkozó szabályaikat áttekintsék, és a szükséges módosításokat bevezessék.

Nem haszontalan tisztázni az egyes munkajogi fogalmakat, hogy mit jelent a rendes munkaidő, a heti munkaidő, mikor beszélhetünk arról, hogy rendes munkaidő terhére történik az ügyeleti feladat ellátása, illetve mit takar az, ha a munkáltató a napi munkarend szerinti munkaidőn túl láttatja el az egészségügyi ügyeletet. Ezen túlmenően felvetődik a kérdés, hogy a szabályok módosulása érinti-e az ügyeleti feladatot szabadfoglalkozású vagy közreműködői szerződés keretében ellátó egészségügyi dolgozókat vagy sem?

Munkajogi fogalmak

Rendes munkaidő alatt a törvényes munkaidőt értjük, amelynek ellenértéke a besorolási illetmény vagy a személyi alapbér. A jogállási törvény az egészségügyi dolgozók rendes munkaidejét heti 40 órában határozza meg. A munkáltató ezen rendes munkaidő tényleges teljesítését határozza meg a munkaidő-beosztás során, azaz, hogy adott héten a napi pihenőidő és heti pihenőnapokat figyelembe véve mely napokon, mettől meddig kell dolgozni. A rendes munkaidőn felül a dolgozó számára elrendelhető túlmunka, ügyelet, azonban ennek elrendelése esetén sem haladhatja meg a heti munkaidő mértéke a 48 órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén ezt annak átlagában kell betartani. Ha azonban önkéntes többletmunkát vállal az egészségügyi dolgozó, a heti munkaidő 60 óra, egészségügyi ügyelet vállalása esetén heti 72 óra lehet.

Fontos szabály, hogy a heti munkaidő mértékébe mind az egészségügyi ügyeletben, mind a túlmunkában töltött idő teljes tartamát be kell számítani, az teljes egészében munkaidőnek minősül, de elkülönül a rendes munkaidőtől. A rendes munkaidő ellátásáért megkapja a dolgozó a havi illetményét, ha túlmunkát végez, akkor túlmunkadíjazást, illetve ügyelet ellátása esetén ügyeleti díjat kap. Egy kivétel van e szabály alól, ha az ügyelet a rendes munkaidő terhére kerül ellátásra. Ebben az esetben a rendes munkaidő alatt ügyeleti feladat ellátására kerül sor, de az ügyeleti órákért a dolgozó nem ügyeleti díjat, hanem személyi alapbérének, illetve illetményének egy órára eső összegét kapja meg, kivéve, ha a felek ettől eltérően állapodnak meg. Ezen fő szabály azt jelenti, ha adott egészségügyi intézményben az ügyeleti díjként ügyeleti óránként a személyi alapbér 90%-át fizetik meg, a rendes munkaidőben történő ügyeleti feladat ellátásáért óránként a személyi alapbér egy órára eső összegének 100%-át kapja meg az egészségügyi dolgozó.

Ezzel szemben, ha a rendes munkaidőn túl kerül sor ügyeleti feladat ellátására, akkor ügyeleti díjat kell erre az időszakra folyósítani. Tehát, ha a munkáltató a napi rendes munkarend szerinti munkaidőn túl osztja be az egészségügyi dolgozót ügyeleti szolgálatba, akkor ügyeleti díjat fog kapni, és nem folyósítható részére a személyi alapbér szerinti óradíja.

Összegezve, a munkaidő-beosztások elkészítése során el kell különíteni a rendes munkaidőt és az ezt meghaladóan végzett túlmunkát és ügyeletet, kiemelve azt, hogy mindhárom munkaidőnek minősül és mind a heti, mind a napi munkaidő-szabályok tekintetében figyelembe kell ezen jogcímeken végzett munka mértékét.

Alkalmazotti ügyelet – munkaidő-beosztás

Az ügyeletet ellátó egészségügyi dolgozók tekintetében már 2010. január 1-jén ilyen komoly elvárások kerültek megfogalmazásra a munkaidő-beosztás vonatkozásában. A munkáltatónak a beosztásokat úgy kellett elkészítenie, hogy azon külön nevesítésre kerüljön, ha az ügyelet rendes munkaidő terhére kerül ellátásra, illetőleg azt, hogy az ügyeleti szolgálat a munkáltató által elrendelhető keret vagy az önkéntes többletmunka terhére valósul meg. Az intézményeknek be kellett szerezniük a munkaidő-beosztás elkészítéséhez az önkéntes többletmunka vállalására, illetve a rendes munkaidő alatt vállalt ügyeletre vonatkozó dolgozói megállapodásokat. Ha ilyen megállapodás nem született, akkor csak a rendes munkaidő és a jogszabály által elrendelhető ügyeleti szolgálat időtartama áll rendelkezésére (heti 8 óra), hogy a munkaidő-beosztás keretében, részben a törvényes munkaidőt ledolgoztassa, részben pedig biztosítsa a törvényben előírt napi pihenőidő és a heti pihenőidő kiadását.

Ez év szeptember 1-jétől tovább szigorodott a munkaidő-beosztásra vonatkozó alkalmazotti szabály, hiszen a heti pihenőnapon ügyeleti szolgálatot ellátók részére fő szabály szerint az ügyelet tartalmával megegyező pihenőidőt kell biztosítani.

A napi pihenőidő, illetve a heti pihenőnapon ellátott ügyeleti szolgálatért járó pihenőidő kiadása szükségessé teheti az „egyenlőtlen” munkaidő-beosztás alkalmazását az ügyeletet ellátó alkalmazottak tekintetében, továbbá azt, hogy a munkáltató megállapodjék az egészségügyi dolgozóval a rendes munkaidő terhére történő ügyeleti feladat ellátásában.

Ha ilyen megállapodás nem születik, akkor nincs mód rendes munkaidőben ügyeleti feladat ellátására.

Tehát, ha a munkáltató hétköznap 16 órától másnap 8 óráig ügyeleti szolgálattal biztosítja a folyamatos ellátást, és a dolgozóval megköti a megállapodást, akkor a rendes munkaidő meghatározható reggel 8 órától akár este 20 óráig is, hiszen a 16 és 20 óra közötti időszakban rendes munkaidő terhére történő ügyeleti feladatot fog majd ellátni. Ha azonban nem sikerül a munkáltatónak megállapodni a dolgozóval, akkor 16 órától nem osztható be rendes munkaidőbe, hiszen nem vállalta az ügyeleti feladat rendes munkaidőben való ellátását.

A munkáltatónak azt is számításba kell vennie a munkaidő-beosztás, illetőleg a munkarendek kialakításánál, hogy amennyiben a rendes munkaidőt nem tudja ledolgoztatni, akkor a le nem dolgozott rendes munkaidő tartamára megilleti az alapilletménye az érintett egészségügyi dolgozót. Ezért, ha a heti pihenőnapon végzett ügyelet kapcsán kiadott pihenőidő, illetőleg az ügyeletet közvetlen követő napi pihenőidő kiadása miatt nem tud olyan munkaidő-beosztást készíteni a munkáltató, amely biztosítja a rendes munkaidő ledolgozását, akkor ki kell fizetni az egészségügyi dolgozó számára a rendes munkaidőből hiányzó órákra a személyi alapbérét. Szükséges azonban megjegyezni, hogy a 2011. szeptember elsejével hatályba lépő módosításban az is megfogalmazást nyert, hogy „A munkáltató a munkaidőt köteles úgy beosztani, hogy az egészségügyi ügyeletet is ellátó egészségügyi dolgozó a heti rendes munkaidejét – munkaidőkeret átlagában – teljesítse (2003. évi LXXXIV. tv. 13. § (10) bekezdés)”. Ehhez a munkaidőkeret alkalmazása segítséget nyújt, hiszen egy hat hónapos munkaidőkeret alkalmazása lehetővé teszi, hogy hosszabb időintervallumon belül biztosítsa az egészségügyi dolgozó számára a rendes munkaidő ledolgoztatását, illetőleg a heti pihenőnapoknak a kiadását. Ugyanis, ha munkaidőkeretet alkalmaz a munkáltató, akkor megteheti, hogy hetente nem kettő pihenőnapot ad ki, hanem csak egyet, és a ki nem adott pihenőnapok összevont módon kerülhetnek kiadásra a munkaidőkeret végéig.

A jogalkotó a tekintetben nem ad speciális szabályozást, hogy a heti pihenőnapon végzett ügyeletért járó ügyeleti idő tartamával megegyező másik pihenőidőt mikor kell a dolgozó részére biztosítani. Álláspontom szerint a heti pihenőnaphoz hasonlóan munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret időtartamán belül kell kiadni ezen pihenőidőt, hasonlóan a heti pihenőnap kiadásához. Természetesen, ha a munkáltató munkaidő-beosztása alapján ezen kompenzációs ügyelet tartamával megegyező időtartamú pihenőidőt az ügyeleti szolgálat után közvetlenül adja ki, akkor a napi pihenőidő és a heti pihenőnapi ügyeletért járó pihenőidő időtartama egybeesik. A dolgozóval előre közölt munkaidő-beosztásból tudható meg, hogy a munkáltató a heti pihenőnapi ügyeletekért járó pihenőidőt mely napokon adja ki. Célszerűnek tartanám a munkaidő-beosztásnál megjelölni, hogy mely napon kerül sor a heti pihenőnapi ügyeletért a pihenőidő kiadására.

Természetesen, amennyiben a munkáltató a heti pihenőnapon ellátott ügyeletért nem tudja munkaszervezési okok miatt biztosítani a pihenőidőt, akkor ezt pénzben meg kell váltania. Véleményem szerint ezen pihenőidő pénzbeli megváltását is rendezni kell az adott hónapban, vagy munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret végén.

A munkaidő-beosztások elkészítésénél nem hagyható figyelmen kívül azon szabály sem, mely szerint munkaidőkeret alkalmazása esetén egyenlőtlen munkaidőben történő munkavégzést is elrendelhet a munkáltató a napi és heti munkaidő-limitszabályok figyelembevételével. Fontos azonban figyelembe venni azon szabályt, hogy az egészségügyi ügyeleti szolgálat ellátása esetén a 24 órát elérheti a napi munkaidő – ebből azonban az ügyelet időtartamának legalább 12 órát el kell érnie. Azaz, ha az orvos hétfő reggel 8 órától kedd reggel 8 óráig munkát végez, ebből legalább 12 órát ügyeletben kell eltöltenie, hiszen így biztosítható, hogy a rendes napi munkaideje a 12 órát ne haladja meg.

Mivel a munkaidő-beosztást a dolgozóval előre – legalább egy hónappal és egy hónapos időtartamra – közölni kell, a munkáltatónak legalább egy hónapra előre kell terveznie, kivéve, ha kollektív szerződésben egy rövidebb időtartamot határoznak meg a munkaidő-beosztás dolgozóval való közlése, illetőleg a munkaidő-beosztás időtartama vonatkozásában.

Tehát, ha a kollektív szerződésben megállapodnak, hogy a tényleges munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzést megelőzően nem egy hónappal, hanem két héttel vagy akár egy héttel kell a munkaidő-beosztást elkészíteni, akkor nem kell a törvény által előírt időtartamot betartania a munkáltatónak. Természetesen az egy hónapos időtartamra vonatkozó munkaidő-beosztás szabályától is eltérhet a kollektív szerződés, és akár rövidebb időtartamú munkaidő-beosztási időtartamok is meghatározhatók.

Ezen szabály alkalmazása lehetővé teszi, hogy ne egy hónapos, hanem például kéthetes munkaidő-beosztások készüljenek.

Ügyeleti szabályok módosulása vállalkozás, szabad foglalkozás keretében történő ügyeleti ellátás

Az egészségügyi ügyelet ellátása során számos egészségügyi intézményben szabadfoglalkozású, illetőleg közreműködői szerződés keretében történik az ügyeleti szolgálat biztosítása. Mindkét szerződés polgárjogi szerződés, ugyanakkor a jogállási törvénynek az új ügyeleti szabályai kizárólag az alkalmazotti jogviszonyban ügyeleti feladatot ellátókra vonatkoznak. Azaz, aki munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony keretében lát el egészségügyi ügyelet, arra hatályosak a jogállási törvény munkaidő mértékére, az ügyeleti díjakra, az ügyelet után pihenőidőre, a heti pihenőnapi ügyeletért járó kompenzációs pihenőidőre vonatkozó szabályai.

 

A cikk teljes szövege a Kórház szaklap – szeptember 12-én megjelenő – 2011/9. számában olvasható.

Ezek a cikkek is érdekelhetik