2018. május 21. hétfõ, Konstantin napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Jogalkalmazás A tanulmányi szerződés új szabályai (2. rész)

A tanulmányi szerződés új szabályai (2. rész)

2013-01-22 07:00 Forrás: Kórház 2012/12. -- Dr. Kőszegfalvi Edit
5380
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Az új Munka törvénykönyve hatályba lépésével megszűnt a korábbi, iskolarendszerű képzésekhez kapcsolódó tanulmányi kedvezmények rendszere. A nem iskolarendszerű képzés vonatkozásában már korábban is tanulmányi szerződés került megkötésre, hiszen a Munka törvénykönyve e körben szabadidő és egyéb kedvezmény biztosítását nem írta elő.

 

Szerződésszegés, tanulmányi szerződéstől való elállás

A közalkalmazott a tanulmányi szerződésből adódó kötelezettség alól mentesül, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el. A törvény nem nevesíti, hogy mi minősül lényeges szerződésszegésnek, de ha nem biztosítja számára a tanulmányok folytatásához szükséges távollétet, vagy nem fizeti ki a szükséges tandíjat, és emiatt a közalkalmazott nem tudja a tanulmányokat folytatni, vagy saját magának kell a költségeket viselnie, ebben az esetben súlyos szerződésszegést követ el a munkáltató. Ha erre sor kerül, a munkavállaló ott mentesül a szerződésben vállalt kötelezettség alól. A munkáltató oldaláról az elállás jogintézménye került megfogalmazásra, azaz elállhat a munkáltató a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a közalkalmazott a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségét megszegi. Itt a jogalkotó már egy szerződésszegés-esetet is megjelölt. Azaz, ha a dolgozó jogviszonyát nem megfelelő magatartás tanúsítása miatt a munkáltatónak fel kell mondai (közalkalmazottaknál fel kell menteni) ez tanulmányi szerződésszegésnek minősül. Természetesen ezen túlmenően szerződésszegő magatartás az is, hogy ha a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettséget nem teljesíti a dolgozó, azaz nem folytatja a tanulmányait, vagy pedig a tanulmánya befejezése, a szerződésben meghatározott időtartam lejárta előtt egyoldalúan megszünteti a jogviszonyát.

Ha a munkáltató eláll a tanulmányi szerződéstől, akkor követelheti az addig nyújtott támogatásnak az arányos visszatérítését. Természetesen nincs annak akadálya, hogy a felek a tanulmányi szerződésben rögzítsék, hogy mit tekintenek szerződésszegésnek, ebben az esetben a későbbi jogviták elkerülhetők.

A tanulmányi szerződés azonnali hatályú felmondása

A tanulmányi szerződés mindkét fél részéről azonnali hatállyal felmondható, ha olyan lényeges változás következne be a körülményekben, amely a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítését lehetetlenné teszi, vagy aránytalan sérelemmel járna. Ha a tanulmányi szerződést azonnali hatállyal felmondják, akkor tulajdonképpen mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségtől, és egymással szemben nem lehet semminemű követelésük. Jogvita kezdeményezhető abban a tekintetben, hogy valóban fennáll-e olyan rendkívüli körülmény, amely indokolttá teszi az tanulmányi szerződés azonnali hatályú a felmondását.

Ha a munkáltató vagy a közalkalmazott felmondja a tanulmányi szerződést, azaz nem azonnali hatályú felmondásról van szó, hanem az általános felmondási jog gyakorlásáról, akkor ebben az esetben, – ha közalkalmazott teszi ezt meg–, a munkáltató visszakövetelheti tőle a tanulmányi támogatás címén kifizetett összeget. Amennyiben a felmondásra akkor kerül sor, amikor már a dolgozó befejezte az iskolai tanulmányokat, csak nem akarja végig kitölteni a képzettségének megfelelő munkakört a tanulmányi szerződésben foglalt ideig, akkor egy arányos összeg visszaköveteléséről lehet szó. Ha a munkáltató él a tanulmányi szerződés rendes felmondásával, ebben az esetben semminemű általa nyújtott támogatás nem követelhető vissza a közalkalmazottól. Például, ha arra vállalt kötelezettséget a közalkalmazott dolgozó, hogy három éves időtartamban fog képzettségének megfelelően együttdolgozni a munkáltatóval, de másfél év után munkaviszonyát megszünteti, akkor ebben az esetben a részére nyújtott támogatás fele összege, mint arányos összeg visszakövetelhető.

Munkáltató személyében bekövetkező változás

Ha a tanulmányi szerződés hatályának fennállása alatt a munkáltató személyében változás következne be, ez nem érinti a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségvállalást. Azaz, az új, átvevő munkáltatónak is vállalnia kell a tanulmányi szerződésben az átadó munkáltató által vállalt kötelezettségeket. Természetesen egész más a helyzet, ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, hiszen ebben az esetben az egyik szerződő fél szűnik meg, és a másik fél mentesül a szerződésből eredő kötelezettségének mentesítése alól.

Összességében megállapítható, hogy a tanulmányi szerződések vonatkozásában egyidejűleg két szabályt kell alkalmaznia a munkáltatónak. A 2012. július 1-je előtt megkötött tanulmányi szerződések és az iskolarendszerű képzésekhez kapcsolódó tanulmányi kedvezmények vonatkozásában a korábbi Mt. szabályait kell alkalmazni. 2012. július 1-je után pedig már az új tanulmányi szerződésre vonatkozó előírásokat kell szem előtt tartani, és ennek megfelelően kell a munkáltatónak döntenie, hogy kíván-e a dolgozóval tanulmányi szerződést kötni vagy a dolgozó saját szabadideje terhére végezhet tanulmányokat. Szükséges megjegyezni azt is, hogy amennyiben a dolgozó tanulmányi szerződés nélkül szerez meg valamilyen iskolai végzettséget és szakképzettséget, amely a munkaköréhez nem szükséges, nem kérheti, hogy a munkáltató őt a megszerzett iskolai végzettségének vagy szakképzettségének megfelelő munkakörbe helyezze el. Legfeljebb kezdeményezheti a munkáltatónál, hogy az vizsgálja felül, a munkakörében hasznosíthatja-e ezen megszerzett iskolai végzettségét vagy szakképzettségét, hogy ez által többletképesítési szorzóra váljék jogosulttá.

Ezek a cikkek is érdekelhetik