A tanulmányi szerződés új szabályai (1. rész)

A jelenleg hatályos munkajogi előírások alapján mind az iskolarendszerű, mind a nem iskolarendszerű képzés esetén tanulmányi szerződés alapján biztosítja a kedvezményeket a munkáltató. A jogalkotó azonban szabályozta, hogy az új Munka törvénykönyve hatályba lépése előtt megkötött tanulmányi szerződések, illetőleg a 2012. július 1-jét megelőzően megkezdett tanulmányok tekintetében milyen eljárást kell alkalmazni (2012. évi LXXXVI. törvény). Ezen rendelkezések alapján a 2012. július 1-je előtt megkezdett tanulmányok tekintetében a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, és az új Mt. hatályba lépése előtt megkötött tanulmányi szerződések is hatályosak. Azonban korlátozásként került megfogalmazásra, hogy a kedvezményeket kizárólag az adott iskola elvégzésére előírt tanulmányi időtartama alatt kell biztosítani. Azaz, ha az iskolarendszerű tanulmányokat 5 év alatt kell elvégezni, és a dolgozó ezt nem tudja teljesíteni, hanem halasztás miatt csak 6 év alatt tesz eleget a tanulmányi kötelezettségének, akkor az 5. év letelte után már nem terheli a munkáltatót a korábbi Munka törvénykönyve szerinti juttatások megadása.

Ugyanakkor az új Munka törvénykönyve hatályba lépése után megkezdett tanulmányok esetén már tanulmányi szerződés rendezi a juttatások kérdését. A tanulmányi szerződések keretében a munkáltató a tanulmányok idejére támogatás folyósítását vállalja, a dolgozó pedig azt, hogy részben folytatja a vállalt tanulmányait, részben a megszerzett iskolai végzettségnek, szakképzettségnek megfelelő munkakörben a szerződés rögzített időtartamáig alkalmazotti jogviszonyát egyoldalúan nem mondja fel. Az egyoldalú jogviszony megszüntetése a Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál a munkavállalói felmondás, a közalkalmazotti szférában a lemondás.

Tanulmányi szerződés

Az iskolarendszerű képzésben résztvevő közalkalmazott tanulmányi kedvezményeit a munkáltató és a dolgozó között létrejött tanulmányi szerződés rögzíti. Ha nem köttetik tanulmányi szerződés, akkor a dolgozó kizárólag szabadideje terhére folytathat tanulmányokat, a munkáltatót támogatási kötelezettség nem tereli. Bizonyos esetekben azonban a munkáltató nem köthet tanulmányi szerződést. Fennáll ez a tilalom, ha egyrészt jogszabályok alapján kötelező a kedvezmények biztosítása, másrészt, ha a tanulmányok elvégzésére maga a munkáltató kötelezi a közalkalmazottat.

Azaz, ha a munkáltató írja elő a dolgozó számára adott szakképesítést, iskolai végzettséget, vagy egy iskolarendszeren kívüli oktatásban való részvételt, a erre tanulmányi szerződés nem köthető. Fontos azonban megjegyezni, ha a munkáltató a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírás megszerzése alól mentesíti az érintettet, közalkalmazottat, ez nem minősíthető kötelező képzésnek. A mentesítés jogintézménye alapján a közalkalmazott a munkakörét úgy töltheti be, hogy a munkakörére előírt szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel nem rendelkezik, azt majd a mentesítési időtartam alatt kell megszereznie. Ezzel szemben, ha a munkáltató kötelezi valamilyen tanulmány folytatására a dolgozót, ebben az esetben minden költséget a munkáltatónak kell állnia, és tanulmányi szerződés nem köthető.

Ugyanezen szabály kerül alkalmazásra, ha a kedvezmények jogszabály rendelkezése alapján illetik meg a dolgozót. Például az egészségügyi dolgozók vonatkozásában a pontszerző kötelező továbbképzés vonatkozásában (ideértve a kongresszuson való részvételt is), maga a jogállási törvény (2003. évi LXXXIV. törvény) írja elő, hogy három és tíz munkanap között kell megállapítania a munkáltatónak az erre a célra felhasználható szabadidőt.

A tanulmányi szerződés formai, tartalmi követelménye

Ha a munkáltató és a dolgozó között tanulmányi szerződés megkötésére kerül sor, azt kötelező írásba foglalni. A tanulmányi szerződésben kell rögzíteni, hogy a munkáltató milyen támogatást kíván nyújtani, illetve, hogy milyen kötelezettség terheli az alkalmazottat. A tanulmányok vonatkozásában az iskolai képzésen, konzultációkon való részvétel, a vizsgához kapcsolódó tanulmányi szabadság, illetőleg a tanulmányokhoz kapcsolódó költségtérítés az, amely vonatkozásában szabályozhatja a tanulmányi szerződés, hogy milyen juttatásokat biztosít a munkáltató. E körben kell rendelkezni arról is, hogy kizárólag szabadidőt biztosít a tanulmányok folytatására, vagy ezen időtartam egészére, vagy annak egy részére távolléti díj fizetésére is sor kerül. A tanulmányi szerződésben szükséges rögzíteni, hogy a dolgozó milyen kötelezettséget vállal magára a tanulmányi kedvezmények biztosításának fejében. Egyrészt szükséges, hogy a tanulmányait elvégezze, másrészt végzettségének, képzettségének megfelelően a munkáltatónál a tanulmányok befejezése után jogviszonyát ne szüntesse meg. Ennek felső időtartama 5 év, de természetesen igazodnia kell az elvégzett tanulmányok mértékéhez, azaz arányosságnak fenn kell állnia.

(Folytatjuk)