2018. február 22. csütörtök, Gerzson napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Jogalkalmazás A közalkalmazotti jogviszony megszűnése

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése

2011-10-11 07:31 Forrás: Kórház 2011/10. -- Dr. Kőszegfalvi Edit
12613
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Nagyon fontos, hogy az egészségügyi szolgáltató átalakulása vagy egyes szervezeti egységének, feladatának átadása során a munkáltató jogszerű megszűnési módokat alkalmazzon, ennek elősegítése érdekében ismertetjük ezen cikk keretében a módosított jogszabályok rendelkezéseit.

A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módja a költségvetési intézmény átalakulása, megszűnése esetén

Az utóbbi időben a közalkalmazotti jogviszony megszűnésére vonatkozó jogszabályi előírások számos ponton módosításra kerültek, és megjelentek olyan szabályok, amelyek eredményeképpen a dolgozó döntésétől függetlenül automatikusan szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony, vagy alakul át munkaviszonnyá.

Közalkalmazott jogviszony jogutód nélküli megszűnése a Kjt. 25. § (1) c. pontja alapján

A közalkalmazotti jogviszony jogutód nélkül szűnik meg, ha a költségvetési szervként működő munkáltatót a fenntartója vagy alapítója a feladatának átadása nélkül szünteti meg. Ezen objektív megszűnési ok fennállása esetén mind a határozatlan, mind a határozott időtartamú közalkalmazotti jogviszony megszűnik. A költségvetési szerv megszüntetéséről okiratban, határozatban vagy jogszabályban kell rendelkezni, és magát az alapító szervet kell a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében jogutódnak tekinteni. Azaz, ha a közalkalmazottnak kártérítési igénye áll fenn a megszűnt munkáltató irányában, az alapítóval szemben érvényesítheti azt, noha az alapító nem tekinthető a munkáltató munkajogi jogutódjának. A közalkalmazott jogviszonya a közalkalmazotti törvény 25. § (1) bekezdés c. pontja alapján szűnik meg, és a volt közalkalmazottat a Kjt. szabályai alapján végkielégítést illeti meg, ha annak törvényi feltételei fennállnak, azaz legalább három éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik adott munkáltatónál.

Közalkalmazotti jogviszony megszűnés a Kjt. 25/E. § alapján

2011. július 1-jétől megjelent egy speciális, „jogutód nélküli” megszűnésre vonatkozó szabály, amikor egy többcélú feladatot ellátó intézmény megszüntetésére úgy kerül sor, hogy egy szervezeti egysége vagy bizonyos feladatának, hatáskörének meghatározott csoportja átkerül egy másik költségvetési szervhez. Ebben az esetben a költségvetési szerv jogutód nélkül szűnik meg, mégis lesz olyan szervezeti egysége vagy bizonyos feladatköre, amely átkerül egy másik közalkalmazotti törvény hatálya alatt álló költségvetési intézményhez. A költségvetési szerv azon dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonya, akiknek a feladatköre nem kerül át másik költségvetési intézményhez a Kjt. 25 § (1) bekezdés c. pontja alapján jogutód nélküli megszűnik végkielégítés kifizetése mellett.

Azon szervezeti egység dolgozói tekintetében, akik átkerülnek egy másik költségvetési szervhez, a közalkalmazotti jogviszony nem szűnik meg, ott a Munka törvénykönyve 85/A. §-ában szabályozott munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás szabályait kell alkalmazni. Ezen szabályok alapján a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek a jogutód munkáltatóra szállnak át. A dolgozót a jogutódlás tényéről fogják értesíteni, nem kerül sor a kinevezés módosítására, hiszen közalkalmazotti jogviszonya folyamatos marad, csupán a munkáltató személye változik meg. Azaz, egy olyan sajátos költségvetési szerv megszüntetési esettel állunk szemben, amikor bár a költségvetési intézményt megszüntetik, de bizonyos részfeladatai átkerülnek egy másik költségvetési intézményhez, és ebből adódóan eltérően alakul a megszűnő intézmény közalkalmazottainak a jogi sorsa.

Például, ha a költségvetési intézményként működő járóbeteg-szakellátási intézmény megszüntetésre kerül, de bizonyos szakrendelési feladatok átkerülnek egy másik költségvetési intézmény járóbeteg-szakellátásához, akkor ezen szakrendeléseken dolgozók közalkalmazotti jogviszonya nem fog megszűnni. A jogutódlás következtében természetesen az előfordulhat, hogy a dolgozónak megváltozik a munkavégzési helye – ebben az esetben vizsgálni kell, hogy az új munkahelyen történő munkavégzés számára aránytalan terhet jelent-e vagy sem. Ugyanis, ha az új munkavégzési helyre történő oda-vissza utazás időtartama másfél órával, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő nő, egyedül nevelő férfi, továbbá megváltozott munkaképességű dolgozó esetén egy órával növekszik, vagy a munkavégzés helyének a megváltozása a dolgozó személyi, családi körülményeire, illetve költségeire tekintettel aránytalan terhet jelent, jogutódlás esetén is a kinevezés módosításának a szabályait kell alkalmazni. Ezért, ha ezen feltételek fennállása esetén a dolgozó a munkavégzési helyre vonatkozó kinevezés módosításához nem járul hozzá, akkor felmentéssel a jogutód munkáltatónak a közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni.

A járóbeteg-szakrendelés azon dolgozóinak a jogviszonya, amelyek nem kerülnek átadásra, a közalkalmazotti jogviszony jogutód nélkül megszűnés jogcímen szűnik meg, végkielégítés kifizetése mellett.

Közalkalmazotti jogviszony megszűnése a Kjt. 25/A. § (8) bekezdés alapján

Egészen más a közalkalmazotti jogviszony megszűnése abban az esetben, ha az alapító a költségvetési szerv által ellátott közfeladatot egy olyan gazdasági társaság utódszervezet részére adja át, ahol közvetett vagy közvetlen, de legalább többségi befolyása áll fenn. Ebben az esetben ezen utódszervezetnek minősülő gazdasági társaságnak továbbfoglalkoztatási kötelezettsége áll fenn a megszűnt költségvetési szervezet közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozói tekintetében. A közfeladatot ellátó költségvetési intézmény dolgozóinak a törvény erejénél fogva szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonya azzal, hogy az utódszervezet gazdasági társaságnál munkaviszony létesül velük. Azaz, az egyik nap a közalkalmazotti jogviszonya megszűnik a dolgozónak, másnap a továbbfoglalkoztatási kötelezettség keretében munkaviszony létesül az új munkáltatóval. Fontos szabály, hogy a törvény erejénél fogva szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony, és jön létre egy új munkaviszony – erre tekintettel a volt közalkalmazott nem döntheti el, hogy a munkaviszony létrejöttét elfogadja vagy sem. Tehát a megszűnő költségvetési intézménynek nem kell a dolgozót nyilatkoztatni, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követően az utódszervezetként működő munkáltatóval kíván-e munkaviszonyt létesíteni vagy sem.

A munkaviszony a törvény erejénél fogva jön létre, és alkalmazni kell azon közalkalmazotti szabályokat, mely szerint a dolgozó munkabére nem lehet kevesebb az átadást megelőző illetmény és illetménypótlék együttes összegénél. A jogviszony időtartama sem módosulhat, azaz ha határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonya volt, határozatlan időre szóló munkaviszonyt kell vele létesíteni, illetve ugyanezen szabályok irányadóak a teljes, illetve részmunkaidő tekintetében is. Sőt, ezen túlmenően, amennyiben megszűnne az utódszervezet munkáltatónál a munkaviszonya, akkor a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt az adott munkáltatónál megszerzett munkaviszonynak kell tekinteni.

Szükséges azonban kiemelni, hogy a közalkalmazotti törvény a munkakör kérdését nem szabályozza, csak az illetmény és közalkalmazotti jogviszony elismerését garantálja az érintett közalkalmazott részére, és sem a munkavégzés helye, sem pedig a munkakör vonatkozásában garanciális szabályok nem kerültek megfogalmazásra. Azaz, a munkáltató, mint utódszervezet a munkaszerződésben olyan munkakört, illetőleg munkavégzési helyet is megállapíthat, amely eltér a volt kinevezési okmányban foglaltaktól, hiszen a jogviszony tartalmi elemei vonatkozásában kizárólag a Kjt. 25/B. §-ában foglaltak alkalmazását írja elő a jogalkotó.

Nagyon fontos azonban, hogy ezen közalkalmazotti jogviszony megszűnési mód csak abban az esetben alkalmazható, ha olyan gazdasági társaság részére kerül átadásra a közfeladat, ahol az alapítónak legalább többségi befolyása áll fenn.

Közalkalmazotti jogviszony megszűnése a Kjt. 25/A. § alapján

Egészen más a helyzet, ha a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére azért kerül sor, mert az alapító vagy maga a munkáltató úgy dönt, hogy a munkáltató egészét vagy egy szervezeti egységét átadja a Munka törvénykönyv hatálya alá tartozó gazdasági társaság részére. Ebben az esetben nem egy automatikus jogviszonyváltásra kerül sor, igaz ugyan, hogy az érintett költségvetési szerv vagy az átadásra kerülő szervezeti egységben dolgozóknak megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, azonban saját maguk döntenek arról, hogy ezen feladatot átvevő új munkáltatóval létesítenek-e munkaviszonyt vagy sem. Azaz, ezen megszűnési mód esetén nyilatkoztatni kell az érintett közalkalmazottat, hogy a jogviszonya megszűnését követően vállalja-e az új munkáltatónál a munkaviszony keretében történő munkavégzést vagy sem.

Ha nem vállalja, ebben az esetben végkielégítés kifizetése mellett fog a közalkalmazotti jogviszonya megszűnni, amennyiben vállalja a munkaviszony létesítését, akkor a közalkalmazotti jogviszonya végkielégítés kifizetése nélkül szűnik meg azzal, hogy az új munkáltatóhoz viszi a közalkalmazotti jogviszonyát és az illetményét, és olyan munkaviszony keretében fogja foglalkoztatni, amelyet számára a munkaszerződésről való tájékoztatás során megajánl.

Fontos utalni arra, hogy e jogviszony megszűnése lévén a megkötendő munkaszerződés tartalmi elemei tekintetében ugyanazok a szabályok, mint amikor az alapító közvetett vagy közvetlen többségi befolyása alatt álló gazdasági utódszervezethez kerül át a feladat, csak nem a törvény erejénél fogva jön létre a munkaviszony, hanem a dolgozónak mérlegelési joga van.

Jól látható a fent ismertetett jogviszony megszűnési módoknál, hogy minden esetben megváltozik részben vagy egészében a korábbi munkáltató személye, mégis a jogviszony megszűnésének a jogcímei és az ehhez kapcsolódó juttatások eltérőek. Erre figyelemmel a munkáltatónak az összes körülményt figyelembe véve kell eldöntenie, milyen jogcímet alkalmaz a dolgozó közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése tekintetében. A munkáltató nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a jogellenes jogviszony megszüntetésének igen súlyos következményei vannak a jelenleg hatályos Közalkalmazotti törvény szerint, a dolgozó 2, illetve 36 havi átlagkereset összegének megfelelő átalány-kártérítés megfizetésére is kötelezhető jogszerűtlen eljárásának következtében.

Közalkalmazotti jogviszony azonnali hatályú felszámolása – Kjt. 25.§. (3) bekezdés

A közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől meg kell különböztetnünk, amikor a közalkalmazotti jogviszony azonnali hatállyal felszámolásra kerül. Ebben az esetben a munkáltató nem megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyt, hanem azonnali hatállyal felszámolja. Két esetkört szabályoz e körben a Közalkalmazotti törvény. Az egyik, amikor a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt felszólítja a közalkalmazottat, hogy hatósági bizonyítvánnyal igazolja a büntetlen előéletét, illetve azt, hogy nem áll munkakörét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha az előírt határidőre ezen felszólításnak nem tesz eleget, illetve az igazolás elmulasztását nem tudja úgymond kimenteni, ebben az esetben azonnali hatállyal fel kell számolni közalkalmazotti jogviszonyát. Úgyszintén akkor is, ha a munkáltató valamilyen módon tudomást szerez arról, hogy az adott dolgozó büntetett előéletű, vagy munkakörét érintő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll. Ebben az esetben azonnali hatállyal fel kell számolni a közalkalmazotti jogviszonyt egy írásos határozattal, amelyben indokolni kell az azonnali hatályú felszámolást. Azaz, például nevesíteni kell a munkáltatónak, hogy a közalkalmazotti jogviszony azonnali hatályú felszámolására azért került sor, mert nevezett személy nem tett eleget a büntetlen előéletről való igazolási kötelezettségének, és annak elmulasztását utólag nem tudta megindokolni, illetőleg kiderült, hogy büntetett előéletű, és ez pedig lehetetlenné teszi a közalkalmazotti jogviszony fenntartását. A munkáltatónak nem megszüntető okmányt kell elkészítenie, hanem a közalkalmazotti jogviszony azonnali hatályú felszámolására vonatkozó okmányt. Fontos azonban, hogy a közalkalmazotti jogviszony azonnali hatályú felszámolásáig a közalkalmazotti jogviszonyt úgy kell elbírálni, mintha az érvényes volna. Tehát a dolgozó közalkalmazotti jogviszonyának a felszámolásig járó járandóságát, szabadságát meg kell adni azzal, hogy a jogviszony felszámolására tekintettel sem felmentésről, sem végkielégítésről nem lehet szó. Valójában a munkáltatónak a Munka törvénykönyve 10. § (1) bekezdése alapján az érvénytelen jogviszony felszámolására vonatkozó előírásokat kell alkalmaznia. A közalkalmazotti jogviszony azonnali hatályú felszámolása ellen is van lehetősége a közalkalmazottnak jogorvoslatot indítani, amelynek keretében vitathatja a felszámolás jogszerűségét.

Közalkalmazotti jogviszony azonnali hatályú megszüntetése – Kjt. 25. § (2) bekezdés f. pont

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésénél találunk azonnali hatállyal való megszüntetési formát. Ebben az esetben valamelyik fél kezdeményezi a törvényi feltételek fennállása esetén a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését azonnali hatállyal. Azaz, itt nem a közalkalmazotti jogviszony felszámolásáról, hanem azonnali hatályú megszüntetésével állunk szemben. Erre sor kerülhet a próbaidő alatt: mind a munkáltató, mind a dolgozó indokolás nélkül a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetheti. Azonnali hatályú megszüntetésre kerül sor, amikor a munkáltató a fegyelmi büntetés keretében fegyelmi büntetésként elbocsátást szab ki. Hasonló a helyzet, ha a gyakornoki idő alatt rendkívüli felmentés jogával él a munkáltató, illetve ha a határozott időtartamú közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató megszünteti. Ezekben az esetben a munkáltató megszüntető okmányt készít, és a megszüntető okmányban kell nevesíteni a megszüntetés jogcímét. A közalkalmazotti jogviszony azonnali hatállyal történő megszüntető okmánya ellen természetesen van jogorvoslati lehetőség, a megszüntetés jogszerűsége vitatható a munkaügyi bíróság előtt.

Közalkalmazotti jogviszony gyakornoki idő alatti törvény erejénél fogva történő megszüntetése – Kjt. 25. § (1) bekezdés d. pont

A közalkalmazotti törvény a gyakornoki időtartam alatti közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsoltan is szabályoz egy törvény erejénél fogva történő jogviszony megszűnési módot. Ugyanis, ha a gyakornoki idő lejártának a hónapjában a közalkalmazott nem megfelelt minősítést kap, akkor a minősítés eredményének közlését követő tizedik napon megszűnik a törvény erejénél fogva a közalkalmazotti jogviszonya. Ebben az esetben elegendő a munkáltatónak arra hivatkoznia, hogy a gyakornok közalkalmazotti jogviszonya nem megfelelt minősítése következtében a Kjt. 22. § (16) bekezdése alapján szűnik meg. Természetesen ebben az esetben a gyakornok a minősítést vitathatja, amelynek eredményeképpen a közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, de ha a minősítést nem vitatja, akkor a törvényi rendelkezés alapján a közalkalmazotti jogviszony megszűnése nem vitatható. Ugyanis nem megfelelt minősítés fennállta esetén a munkáltató nem mérlegelhet, meg kell szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát a gyakornoknak.

Összegzésképpen elmondható, hogy bővült és árnyaltabb jogi szabályozás került megfogalmazásra a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése kapcsán. A munkáltatónak különös figyelmet kell fordítani, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnése jogszerű legyen, hiszen a jogellenes közalkalmazotti jogviszony megszűnésének a jogkövetkezményeit neki kell viselni, illetőleg ha már a munkáltató megszűnt, akkor az alapító fogja a munkáltató helyét átvenni. Ezért szükséges a tervezett jogviszony megszűnéssel összefüggésben az összes körülményt alaposan áttekinteni, és a hatályos jogszabályok által kínált megszűnési, megszüntetési módok közül kiválasztani az adott konkrét esetre vonatkozó jogszerű megszűnési, megszüntetési módot, és ennek megfelelően kell alkalmazni a hatályos jogszabályi előírásokat a helyes, jogszerű joggyakorlat kialakítása érdekében.

Ezek a cikkek is érdekelhetik