2018. január 23. kedd, Rajmund, Zelma napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Gyógyítás Védekezzünk a kullancsok ellen!

Védekezzünk a kullancsok ellen!

2013-07-29 07:23 Forrás: Orvosok Lapja 2013/7-8. -- Krasznai Éva
1513
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Napjainkra már egész évben aktuális a kullancs elleni védekezés, az élőlényekre nagyon veszélyes apró vérszívó folyamatosan jelen van a környezetben. A régi életritmusukból megtartották a nagy tavaszi-nyár eleji fő és az őszi kisebb rajzásukat, megőrizték a napi inváziós görbéjüket is. A déli, napsütötte órákban árnyékba húzódnak, más időben viszont előbújnak és támadnak. Különösen így árvíz után…

Magyarországon több mint 18 féle kullancs él, a fajok fele betegséget terjeszt, ezek aránya egy-egy területen akár 10–30 százalékos is lehet. Az évente frissülő „kullancsbetegségek térképen” megfigyelhető, hogy mely területek a legfertőzöttebbek. A globális felmelegedés nyomán egyre több a kullancs. Az utóbbi három évben csak az uniós övezetben 15 százalékkal nőtt a kullancsveszélyes terület, vagyis egész Európában télen-nyáron napirenden van ez a vérszívó-probléma.

Biológiai bombák robbannak a természetben, hiszen több élősködő faj nemcsak életmódot, de magatartást is változtatott, például bizonyos növények rovarkártevői a számukra korábban táplálékot nem jelentő mezőgazdasági haszonnövényekre költöztek át – olvasható dr. Kapiller Zoltán állatorvos, a Kullancsszövetség elnöke tollából. Példaként említi a fehér testű aranysárga lábú sünkullancsot (Ixodes hexagonus), ami a kutyákat és a macskákat tömegesen lepte el. A sünök fenntartói és hordozói-továbbadói lehetnek az emberre és társállatokra veszélyes, esetenként halálos betegségekkel járó, kullancs terjesztette kórokozóknak (az agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusától, a babesiosis egysejtű vérélősködőjén át a Lyme-kórt okozó baktériumokig).

A szemnélküli, „vak” és a közönséges kullancs lombos erdőben, kertben, parkban él, a cserjék- bokrok leveleinek árnyékos fonákján kapaszkodva áldozatára „fentről veti rá magát” A látó kullancs a gyepi növénytársulást lakja, a fűszál árnyékos fonákján megkapaszkodva, lesből támad. „Alulról kapaszkodik fel például a Kutyakullancs (Dermacentor reticulatus) is. A közönséges kullancs is egyedfejlődése során több megjelenési formát ölt (pete→lárva→kifejlett hím, vagy nőstény→vérrel teleszívott nőstény). A természetben az agyvelő- és agyhártyagyulladás-vírus és a Borrelia baktérium fő fenntartója az őz, a sün, a kisrágcsáló és a rigóféle. Az ezekből kiszívott (vírust, baktériumot, egysejtű vérélősködőt tartalmazó) vérrel fertőző kullancs a további fejlődési stációjában adja át a kórokozókat. A kórokozó átvivő (vektor) kullancs embert és társállatot egyaránt fertőz.
A Lyme-borreliosisról ismert – írja Kapiller doktor –, hogy Európában és hazánkban négyféle Borrelia baktérium (B. afzelii, B. garinii, B. burgdorferi sensu stricto és a B. spielmani) okozza a komplex kórképet. A kullancsok 71,8%-a egyféle, 28,2%-a többféle Borrelia baktériummal volt fertőzött egy 2005-ös felmérés szerint. E kórokozók közül emberben és kutyában az első általában bőr- és mozgásszervi-, a második idegrendszeri- és a harmadik elsősorban ízületi-mozgásszervi kórképeket alakít ki. A B. spielmani kórokozó szerepét még vizsgálják. Mindenesetre a Lyme-borreliosis önálló és kevert kórokozójú esetei mindig levertséggel, étvágytalansággal, mozgászavarral, magas lázzal kezdődnek, aszerint, hogy mely testtájon csípett a kullancs, milyen Borreliával fertőződött a kutya. A testtáj és a kórokozó azért fontos, mert a Borreliák több mint 90%-ban a szövetek között, s csak elenyésző százalékban a vérkeringés által terjednek. Az utóbbi a baktériumok pitvar-kamrai (II-es, III-as típusú AV) blokkot, akár halált is okozhatnak.
Fontos lenne a kutyák abszolút biztonsága miatt mind a kétféle Lyme-borreliosis elleni vakcinát az állatorvossal beadatni. Az egyik vakcina az B. a és a B. g, a másik a B. b. s. törzseket tartalmazza. (Csak a kutyáknak létezik e kórokozók ellen védőoltás, az embernek nincs!)

A kutyáknak, házimacskáknak egész évben fontos az élősdiek ellen nyakörvet viselniük, vagy havonta Spot On készítményt a bőrükre cseppenteni. Kapiller doktor a kullancsok elleni segítségként kertben a gyakori fűnyírást és a sünöknek oly kedves farakások felszámolását is javasolja. Miként írja, minden védekezés dacára érhet bennünket és szeretett négylábú barátainkat, kedvenc háziállatunkat kullancstámadás, ezért fontos a gyógyszertárakban, az állatpatikákban, sőt a benzinkutaknál kapható, otthon tárolható kullancs-eltávolító kanalat beszereznünk és szükség esetén szakszerűen használnunk.

Kapiller doktor beszámolója szerint 2008-ban a Királyrét melletti vasbányában látták, hogy az ott található denevérek körül hosszúlábú, addig ismeretlen kullancsok rajzanak. Maga is lement a bányába, ahol jobbára kis patkósorrú denevér (Rhinolophus hipposideros) él. A denevérek körüli kullancsok Ixodes vespertilionis fajúak voltak. A denevérekben nem találtak imágó kullancsot, csak vérrel szívott nimfa stádiumúakat gyűjtöttek, melyek a csüngő denevérek alatt voltak. Dr. Babos Sándor leírásai szerint e kullancsfaj a leggyakrabban a felszínen (fatörzsek odvaiban, elhagyott építményekben) telelő simaorrú denevéreken élősködik, ezért a Vespertilionidae, azaz simaorrú denevérek családnevéről kapta a nevét is e kullancsfaj.

Kérdés, miért „költözött” át a patkósorrú-Rhinolophidae család a denevérekhez? Miért bújt a föld alá? Miért nem találtak vérrel szívott, kifejlett kullancsokat a kis patkósorrú denevérekben? Mire készül e kullancsfaj? Milyen veszélyt jelent az emberre? Amikor a Pilis hegység északi tövénél elterülő Kesztölc melletti Legény- és Leány-barlangban volt a kutatócsapat, ahol a kis patkósorrú denevérek mellett közönséges (Myotis myotis) és hegyesorrú denevért (Myotis blythii) talált, bennük kifejlett, vérrel szívott Ixodes vespertilionis kullancsokra lelt. A mélységben telelő Myotisokról eltávolított kullancsokat tovább vizsgálták, hogy megtudják, milyen kórokozókkal „lesnek” a föld alatti, illetve feletti világra. Azt gondolják, a simaorrú denevérek kis számban, elvétve tévednek be telelni a barlangokba, bányákba, de kullancsaik egyedfejlődése szempontjából azért fontos, mert e kullancsfaj lárvái és nimfái a kis patkósorrú denevérekből szívnak vért, majd a mélyben a nimfákból kilépő kifejlett hím és nőstény kullancsok a simaorrú denevéreket várják. A bányák falán azért találtak kifejlett kullancsokat, mert azok a simaorrú denevérekre vártak és arra, hogy majd így a felszínre jussanak. Tehát a kérdésre a pontos válasz továbbra is nyitott. 

Ezek a cikkek is érdekelhetik