2018. április 25. szerda, Márk napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Gyógyítás Több HIV fertőzött – kevesebb szűrés

Több HIV fertőzött – kevesebb szűrés

2013-07-19 07:00 Forrás: Kórház 2013/6. -- Lóránth Ida
2383
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Az aktuális egészségügyi statisztikák szerint az utóbbi két évben a korábbiakhoz képest a duplájára emelkedett a HIV-fertőzöttek száma. Kevesebben járnak szűrésre, sok a diagnosztizálatlan és rejtőzködő beteg. A nemzeti stratégia többször is nevet váltott, de mára sem véglegesítették, a bizottságból munkacsoport lett, de alakuló ülést sem tartott még.

Magyarországon az első HIV-fertőzöttet 1985-ben, az első AIDS-beteget egy évvel később diagnosztizálták. 1988-ban pedig már nyolc halálos áldozata volt az akkor még végzetesnek számító fertőzésnek. A többségében homoszexuális férfiközösségek, másodsorban pedig tűhasználó drogosok körében terjedő betegség kezelési lehetőségei, a fertőzöttek életesélyei az elmúlt több mint két évtized alatt világszerte, így Magyarországon is alaposan megváltoztak. A betegséget okozó retrovírus ellen időközben olyan gyógyszereket fejlesztettek ki, amelyek megszabadítani ugyan nem képesek a pácienst a kórokozótól, de gátolják azok működését, ezzel (szerencsés esetben) évtizedekkel meghosszabbítják az életet. Feltételezhető, hogy éppen ezek az új gyógyszerek, az életben maradás reményének a felerősödése is közrejátszott abban a pár év óta világszerte tapasztalható jelenségben, hogy ismét gyarapodni kezdett a HIV-fertőzöttek száma. Valószínű oka lehet, hogy az érintettek az egykor pár év leforgása alatt biztos halállal végződő fertőzésre az új terápiás eljárások ismeretében ma már kezelhető kórként tekintenek, ami kioltja óvatosságukat, elővigyázatosságukat, és felelőtlen cselekedetekre sarkallja őket. A világtendencia Magyarországot sem kerülte el. Az EMMI Egészségügyi Államtitkárságának statisztikái szerint jelenleg a HIV-fertőzöttek számát 3000-re becsülik. Pontos létszámuk ismeretlen, mert sok közöttük (feltételezések szerint körülbelül a 40 százalékuk) a még fel nem fedezett, illetve a rejtőzködő eset. Több alkalommal előfordult már, hogy egy adott személyről csupán a halála után derült ki, hogy HIV-fertőzött volt. A diagnosztizált fertőzöttek létszáma jelenleg 1100 fő, akiket az országban egyetlen helyen, a fővárosi Szent László kórházban kezelnek. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt évente általában 15–20 beteg halt bele az AIDS-be, ma átlagosan 8 fő. Az Országos Epidemiológiai Központ aktuális adatai szerint tavaly a duplájára emelkedett az újonnan diagnosztizált HIV-fertőzöttek létszáma. Az öt évvel korábbi 119 főhöz képest 2012-ben 219 új fertőzöttet regisztráltak. A 20–30 éves korosztályba tartozó új fertőzöttek létszáma egy év alatt a kétszeresére nőtt, a legnagyobb létszámgyarapodást a 30–40 éves homo- és biszexuális férfiak csoportja mutatta, de 10 százaléknál magasabb volt tavaly a drogot nem fogyasztó heteroszexuálisok aránya is.

Laborban „felejtett” leletek

Megkérdeztük dr. Bánhegyi Dénestől, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház V. Infektológiai osztályának főorvosától, szerinte mi lehet a HIV-fertőzöttek létszámgyarapodásának a hátterében?

– Egyértelmű ok a döntően meleg közösségeket érintő promiszkuitás, a felelőtlen és gyakori partnercsere – jelölte meg a fertőzöttek gyarapodásának eredetét a főorvos. Nem ma kezdődött a létszámemelkedés: a 90-es évek közepétől 2005-ig évente körülbelül 60–80 fő között stabilizálódott az újonnan felfedezett hazai fertőzöttek száma. A következő évben tapasztaltuk az első létszámemelkedést, és azóta évről-évre többen lesznek a fertőzésben újonnan érintettek. Tavalyra számuk elérte a 219 főt. Hasonló tendencia tapasztalható mind Európa más országaiban, mind Amerikában. Feltételezhetően az okok között szerepel továbbá az érintettek tájékozatlansága, a célcsoportnak specifikus, széleskörű felvilágosítást nyújtó prevenciós programok intenzitásának a gyengülése is. A fertőzöttek létszámgyarapodása mellett mindenütt jellemző a viszonylag későn, a betegség előrehaladottabb stádiumában diagnosztizált magas esetszám. Ezeknek a betegeknek már korábban el kellett volna kezdeniük a gyógyszeres terápiás kezelést. Ebbe a csoportba sorolható a betegeknek körülbelül az egyharmada, akiknek a 15–20 százaléka már produkálja az AIDS súlyos szövődményes tüneteit. Gyakori tapasztalat, hogy a beteg kezelésre már be sem kerül az osztályunkra, mert kórházunk Központi Aneszteziológiai és Intenzív Osztályán kezelik, és ezeknek a súlyos, tartósan lélegeztetett betegeknek a halálozási aránya érthetően magas. A súlyos szövődmények (Pneumocystis carinii pneumonia, Toxoplasma agytályog) specifikus kezelése mellett fokozatosan bevezetjük az antiretrovirális gyógyszeres kezelést is. Mindez persze elkerülhető volna, ha rendelkezésre állna a jelenleginél hatékonyabb és kiterjedtebb diagnosztikus háttérprogram. A HIV mellett nem szabad megfeledkeznünk a meleg közösségekben járványszerűen, egyre intenzívebben terjedő szifiliszről és hepatitisz A, B, illetve C fertőzésekről sem.

Magyarországon jelenleg tíz akkreditált laboratóriumban végeznek HIV-szűrést, a vizsgálati eredmények találati aránya 99,5 százalékos. Alapesetben a szűrés önkéntes és anonim, de gyakori, hogy az anonimitás hátrányt jelent a pozitív esetek további sorsa szempontjából. A szűrésre jelentkezőknek ugyanis körülbelül az egyharmada el sem megy az egy hét múlva átvehető leletéért, így a pozitív esetek rejtve maradnak, a fertőzött személy csupán évek múlva jut hozzá a számára fontos kezeléshez. Ez a jelenség nemcsak nálunk tapasztalható, hanem világszerte, ezért sok országban bevezették már a gyorstesztek használatát. Ezek segítségével a vizsgált személy véréből azonnal megállapítható az illető esetleges fertőzöttsége. A rejtett esetek minél eredményesebb felderítése érdekében mára az Egyesült Államokban is megváltozott a szűrési technika. Az évekkel korábban általánosan alkalmazott egyedi, anonim szűrés helyett, amelyet kizárólag az érintett páciens írásos hozzájárulása alapján végezhettek el, azokban a városokban, ahol a lakosságban a fertőzöttek aránya eléri, vagy meghaladja az egy százalékot, minden vérminta laboratóriumi vizsgálatánál automatikusan elvégzik a HIV-tesztet is. Így adott esetben azonosítható és gyorsan kezelésbe vehető a HIV-fertőzött személy. Az Egyesült Államokban a magas kockázatú csoportok tagjai bizonyos készítményeket is szednek, hogy azokkal megelőzzék a fertőzést. Ismeretesek már olyan gyógyszerkutatási eredmények is, amelyekből arra lehet következtetni, hogy belátható időn belül ezeknek a preventív gyógyszereknek megjelenhet egy háromhavonta beadható változata is, amelyek „védőoltáshoz” hasonló módon működhetne.

Gyors, egyszerű diagnózis

Az elmúlt évben vezették be a nyálból végezhető HIV-tesztek árusítását, amelyek drogériákban és gyógyszertárakban kaphatók. A betegek tájékoztatására országosan elérhető 24 órás, 365 napos ingyenes telefonszolgáltatást vezettek be, amelyben az önvizsgáló páciensek pozitív eredmény esetén pontos eligazítást kapnak arról, hogy a saját lakóhelye közelében hol kereshetnek fel HIV-ben járatos orvost. A hazai HIV-fertőzöttek modern, többkomponensű gyógyszert szednek naponta, aminek köszönhetően hosszú évtizedekre (35–40 évre) megőrizhetik stabilizált állapotukat és a megszokott életminőségüket.

Magyarországon ezt a módszert a fertőzöttek kis létszáma miatt nem volna költséghatékony bevezetni. Nálunk több eredményt lehetne elérni az érintett csoportok célirányos, intenzív és folyamatos tájékoztatásával, felvilágosításával. Például azoknak, a Budapesten szép számmal található melegbároknak a közönségét kellene elérni, akik fokozottan veszélyeztetettek a fertőzés szempontjából. Mégpedig olyan személyek közreműködését igénybe véve, akik maguk is érintettek, vagyis a közösség befogadja, elfogadja tőlük a prevenciós tanácsokat. A sikeres megelőzés sajnos sokba kerül, és eredményeire is viszonylag sokat, legalább tíz évet kell várni, ezért az egészségpolitika nem szívesen áldoz rá a permanensen forráshiányos kasszából. Abban reménykedem, hogy az új oktatási programban helye lesz az egészségnevelésnek, és azon belül a prevenciós oktatásnak is. Ennek keretében a felnövekvő generációk időben megfelelő és szakszerű ismereteket szerezhetnének a nemi úton terjedő betegségekről, a HIV-fertőzés veszélyeiről is.

A Társaság a Szabadságjogokért HIV/AIDS szekciójának adatai szerint Magyarországon több lett ugyan a szűrőállomás, az európai és a régiós szűrési átlagot tekintve mégis a sor végén kullogunk. Becslésük szerint évente csupán 70–80 ezer szűrést végeznek, a korábbiakhoz képest legalább 10 százalékkal esett vissza a vizsgálaton megjelenők létszáma. Oka egyrészt a tájékozatlanság, másrészt a felelőtlenség.

Stratégia nincs, de a neve változott

Az Anonim AIDS-tanácsadó Szolgálatot vezető főorvos, dr. Balogh Attila a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a szűrések számának csökkenéséért az egyre apadó állami források is okolhatók. Elmondta, hogy szolgálatuk a központi büdzséből és pályázati forrásokból korábban évente körülbelül 15 millió forintos támogatáshoz jutott, de két éve csupán 2–2,5 millió forintból kénytelenek gazdálkodni. Ellehetetlenült helyzetük javítása végett segítséget kértek az EMMI szakállamtitkárságától, de forráshiányra hivatkozva ezt a főhatóság illetékese elutasította. A szűrővizsgálatokat csak hitelben vásárolt eszközökkel, anyagokkal tudják elvégezni, a helyzetük kizárólag attól függ, hogy meddig hajlandók még hitelezni a szolgálatnak a forgalmazók és a gyártók. A szolgálat vezetője azt is hangsúlyozta, hogy szintén takarékossági okokból Magyarországon a kilencvenes évek közepe óta nem volt HIV/AIDS elleni kampány, és azóta fiatal generációk nőttek fel az alapvető szexuális információk nélkül. Holott napjaink szexuális szokásai szüleikénél szabadosabbak, vagyis nagy szükség volna a szakszerű felvilágosításukra.

Bár az Országos Egészségfejlesztési Intézet annak idején kidolgozta a 2004–2010-re szóló Nemzeti AIDS Stratégiát, annak elveiből, javaslataiból jószerével semmi sem vált valóra, holott a magyar állam a Dublini Nyilatkozat aláírásával elkötelezte magát erre. Ma pedig a TASZ beszámolója szerint ott tartunk, hogy a gyakorlatban már stratégia sincs, csak egy Nemzeti AIDS Stratégia II. című dokumentum, aminek egészségpolitika által kitűzött célja többek között, hogy 2015-re 25 százalékkal csökkenjen az új HIV-fertőzéses esetek száma. Továbbá 20 százalékkal kevesebb legyen az AIDS-megbetegedés, illetve 20–25 százalékkal az annak következményeként bekövetkező elhalálozás. Bár az akkori NEFMI szakértői 2011 novemberében hivatalosan is bejelentették a stratégia elkészültét, tizenegy hónappal ez után a stratégia átdolgozásáról tájékoztatták a nyilvánosságot. Az ezt előíró kormányhatározat egy füst alatt megszüntette a Nemzeti AIDS Bizottságot is. A határozat ellenére egy hónap múlva mégis összeült a „megszűnt” bizottság, amely feladatként kapta a II. stratégia átdolgozását. Idén tavaszra átnevezték a bizottságot: március óta Nemzeti HIV/AIDS Munkacsoport. A stratégia is új nevet kapott: ma már Nemzeti HIV/AIDS Szakpolitikai Programnak nevezik. A névváltoztatásoktól természetesen még nem készült el a program, a TASZ szerint semmi sem történt azon kívül, hogy ma is dolgoznak rajta, de most már az OTH munkatársai. A szövetség HIV/AIDS programvezetője, Bagyinszky Ferenc idén április 17-i álláspontja szerint: „A mai nappal a kormányzati portálon még nem található meg a társadalmi egyeztetésre bocsájtott dokumentumok közt a Nemzeti HIV/AIDS Szakpolitikai Program tervezete. A Nemzeti HIV/AIDS Munkacsoport még nem tartotta meg alakuló ülését”.

Ezek a cikkek is érdekelhetik