2018. január 22. hétfõ, Artúr, Vince napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Gyógyítás Mentális segítség doktornőknek (1. rész)

Mentális segítség doktornőknek (1. rész)

2012-10-08 07:12 Forrás: Kórház 2012/7-8. -- Lóránth Ida
3184
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Felmérések szerint a hazai orvostársadalom egészsége más diplomásokhoz viszonyítva rosszabb. Különösen igaz ez a doktornőkre, akik a szakma és a család közötti konfliktusok miatt gyakran már 35–45 éves korukban komoly nehézségekkel találják magukat szemben. Dr. Győrffy Zsuzsával, a SE Magatartástudományi Intézet kutatójával beszélgettünk.

 

– Több mint hat éves kutatómunka eredményeit összegeztem Az (orvos) egészséghez való jog anomáliái – Morbiditás és stressztényezők a magyarországi orvosnők körében című könyvemben, amelyhez az adatok összegyűjtése még 2003–2004-ben kezdődött – emlékszik vissza a kutatás kezdeteire dr. Győrffy Zsuzsa. – Ezzel párhuzamosan az SE Magatartástudományi Intézet által végzett reprezentatív felmérésben (Hungarostudy 2002) is részt vettem, ahol az egészségügyben dolgozó diplomás nők helyzetét vizsgáltam.

Az orvosnők egészségi állapotának háttértényezőit korábban még nem vizsgálták behatóan, bár az orvosok egészségi állapotát, az előforduló betegségek gyakoriságát már egy rendszerváltás előtti tanulmány, illetve az Országos Munkaegészségügyi Intézet későbbi vizsgálata is elemezte (utóbbiban csak házi gyermekorvosok, illetve az alapellátásban résztvevő fogorvosok szerepeltek). Összehasonlításképpen rendelkezésemre állt néhány nemzetközi vizsgálat adatsora. A külföldi trendek azt mutatták, hogy az ottani diplomásoknak, így az orvosoknak, orvosnőknek is jobb az egészségi állapotuk, mint az adott ország átlagos populációjának. Ugyanakkor számos nemzetközi konferencia és tanulmány is foglalkozott az orvosok között előforduló mentális problémákkal.

Arra voltam kíváncsi, vajon Magyarországon is hasonló-e a helyzet, itt is egészségesebbek-e az orvosok, illetve orvosnők. A vizsgálatban négyszáz orvosnő adataiból, illetve a velük folytatott életinterjúkból próbáltam következtetéseket levonni. A reprezentatív orvosnői minta adatait azután összehasonlítottam a Hungarostudy 2002 országos, reprezentatív felmérés diplomás női mintájának mutatóival.

Kiindulópontként azt vizsgáltam, vajon egészségesebbek vagy betegebbek-e a magyar orvosnők a lakossági átlagnál. Ha pedig betegebbek, akkor ennek mi lehet az oka, milyen külső és belső tényezők játszhatnak benne szerepet?

Jónak tartják szubjektív egészségi állapotukat

Vizsgálatom eredményei szerint az orvosnők körében gyakrabban fordulnak elő krónikus betegségek – például a szív- és érrendszeri betegségek, daganatos, illetve nőgyógyászati megbetegedések – mint a más szakmában tevékenykedő diplomás nőknél. Ráadásul az orvosnőknél az átlagosnál korábban (34–43 éves korban) jelentkeznek ezek a betegségek. Ugyanakkor megállapítható, hogy mindezen tényezők ellenére az orvosnők szubjektív egészségi állapotukat nagyobb arányban tartják jónak vagy nagyon jónak, mint a kontrollcsoport tagjai. Elemzéseim szerint a megbetegedések háttértényezői között három meghatározó elem rajzolódik ki: az egészségre ártalmas anyagokkal való érintkezés, az alvászavarok fokozott jelenléte, valamint a közepes és erős mértékű szerepkonfliktus. Ezek mindegyike a hagyományos kockázati tényezők melletti jelentős magyarázó tényezőnek bizonyult.

Az egészségi állapot vizsgálata mellett közel száz kérdést tettem fel az interjúalanyoknak, többek között az egészségkárosító szokásaikra, a műszakbeosztásukra (a váltott műszak kiemelt kockázati tényező!), a munkahelyükön őket érő környezeti hatásokra (altatógáz, röntgen, fertőzések, stressz stb.) vonatkozóan. A hivatás és a magánélet közötti szerepkonfliktus mértékét is megvizsgáltam. Noha a diplomás nők esetében eleve komolyabb e két terület között a konfliktus, mint a lakosság egyéb rétegeiben, az orvosnőknél a többi diplomáshoz képest is másfélszer gyakoribb a szerepkonfliktus. Az elvárások és a tényleges helyzet közötti különbség miatt folyamatos a mentális feszültség, amelyből később depresszió, kiégés, egyéb lelki problémák és az általuk előidézett szomatikus tünetek keletkezhetnek.

Általános tendencia, hogy az orvosnők fele a szűrővizsgálatokat is elhanyagolja, holott nekik kellene példát mutatniuk a betegeiknek. A dohányzás, az alkoholfogyasztás a doktornőknél nem jelent magas egészségügyi kockázatot, mivel kevesekre jellemző, ám a túlzott gyógyszerfogyasztás annál gyakoribb.

 

(Folytatjuk)

Ezek a cikkek is érdekelhetik